A város főterén fejeztük be az első részben kalandozásunkat. A 19. századi klasszicista városháza erősen rányomja bélyegét a helyre, első emeleti nagyterme egy szép Tintoretto-festményt rejt. Itt dolgozott Peter Bossman ghánai származású polgármester, akit 2010-ben választottak meg a város első emberének, s kinek kinevezése nagy feltűnést keltett egész Európában. A városháza oldalfalán egy magyar vonatkozású bronz emléktáblán akadt meg a szemem: 1997. június 6-án nyolc közép-európai ország államfője tanácskozott a városban (jó ízlésük volt!). A csúcstalálkozó hármas üzenetet osztott meg a világgal: minden európai ország és nemzet az egyesült Európa része, a külső és belső biztonság minden európai nemzet természetes törekvése, és hitet tett egyben a közép-európaiság hagyományainak erősítése mellett. Magyar részről Göncz Árpád államelnök szignója szerepel a bronzlapon. Ha már a politikáról-politikusokról beszélünk, némi visszatetszést keltett bennem, hogy Leninről, Marxról elnevezett utcák kövét koptattuk, úgy tűnik, a régi világ iránti nosztalgia még ugyancsak él e vidéken. A tér tengerhez közeli részén áll a városi színház épülete, amely természetesen Tartini nevét viseli. 1910-ben nyitotta meg kapuit, s a staggione színház-opera előadások mellett filmvetítésre s ünnepségekre is szolgált. Az eklektikus mennyezeti festmény középpontjában a Múzsa áll. Ottlétünkkor egy nagyszabású kezdeményezés, a tavasz legjelentősebb kulturális eseményének központja volt. Safet Zec bosnyák festő Ölelés ciklusának 37 festményét állította ki a város hét helyén. A sorozatot annak a két szerencsétlen fiatalnak szentelte, akiket a délszláv háború tragikus sorsú szerelmespárjaként a „szarajevói Rómeo és Júliaként” ismert meg a világ. A művész pasztellszínekkel ábrázolja az emberi szenvedést, a képek középpontjában a legelesettebbek, a gyerekek állnak. A kiállítás másik része a szomszéd városban, Portorozsban, a kiállítási térré átalakított sóházakban látható. A pirani színház-performanszon Tartini mélabús muzsikája kíséri a sötétből kibontakozó festmények komor látványát, az alkotások méltó módon állítanak emléket a szerencsétlen sorsú fiúnak és lánynak. [caption id="attachment_128950" align="aligncenter" width="2560"] A tartini színház[/caption] A modern művészet átszövi Piran életét, a szűk kis utcákban iparművészeti stúdiókba térhet be a látogató. Igazi érdekességnek hatottak számomra a rakpart hatalmas hullámköveinek faragásai: a művészek keze nyomán sellők, tengeri állatok, medúzák, Poszeidón-portrék szórakoztatták az arra járókat, akik természetesen hálásan fényképezkedtek az alternatív műalkotásokkal.

Csermák Zoltán