A gazdálkodás, állattartás napi gondjait pillanatra maguk mögött hagyva szarvasmarha-bemutatóval egybekötött gazdaünnepélyre gyűltek szombaton a Csíkszentgyörgy községi állattenyésztők. A kiállításra elhozott pásztorkutyákra, juhokra, kecskékre, lovakra, kisállatokra is több százan volt kíváncsiak. [caption id="attachment_28047" align="aligncenter" width="1000"] Felvezették legszebb jószágaikat a gazdák. Méltón ünnepelték Szent György napját[/caption] Szent György napjára időzítve állatmustrával, rezes-bandával és jókedvvel fűszerezett valódi gazdaünnepet tartottak a hétvégén a névadó szent nevét viselő alcsíki településen. A Csíkszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének szombati, Nagy Pince-tetői rendezvényére – a kellemes, verőfényes napsütésnek köszönhetően családi programnak is beillően – több százan látogattak ki. Amíg a felnőtteknek régi ismerőseikkel beszélgettek, híreket osztottak meg egymással, a kiállításra felvezetett jószágállományt mustrálták, addig a gyermekek számára előbb a csíkszeredai kutyakiképzők bemutatója, később a kiállított galambok, nyulak, bárányok simogatása szerzett örömteli perceket. De persze nagy volt a forgolódás a fagylaltokat, játékokat kínáló vásári standok és nem utolsósorban a lacikonyhák előtt is. A kiállítás látnivalói közül természetesen a legnagyobb érdeklődés a kör formájú ringben felvezetett szarvasmarhák bemutatóját övezte. Négy csoportba – a többször ellett, valamint egyszer ellett tehenek, vemhes üszők, illetve a növendékborjak kategóriájába – sorolva két tucat szarvasmarhát vonultattak fel a szombati állatkiállítás keretében a Csíkszentgyörgy községi szarvasmarhatartó gazdák. A kategóriagyőzteseket az állatorvosokból álló háromtagú szakértői zsűri választotta ki, míg a kiállítás-szépről – szavazataik alapján – a rendezvényre kilátogató gazdák dönthettek. András József, a gazdaegyesület elnöke bár a látottakkal elégedett volt, mégsem titkolta amiatti csalódottságát, hogy a kiállításra meghívott állattartók közül – különböző okokra hivatkozva – sokan nem hozták ki mutatós, az elmúlt két esztendei tenyésztési munka eredményeinek lemérésére alkalmas jószágaikat. – Csíkszentgyörgyön az utolsó állatkiállítás szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2014-ben volt. Az utóbbi években elért fejlesztések, tenyésztési eredmények jobban látszanának, ha a gazdák nem ütköznének sorozatos problémákba, akadályokba. Kezdve a megkésve folyósított támogatásoktól a megalázó tej- és húsárakig. Vannak fiatal, vállalkozó kedvű gazdálkodóink, de ilyen felvásárlási árak mellett nem tudnak egyről a kettőre jutni. Odajutottunk, hogy inkább mi esszük meg a húst, minthogy aprópén­zért odaadjuk a kereskedőknek. Nincsenek világos célok, a gazdák úgy érzik, nem igazodnak el, csak céltalanul bolyonganak a névlegesen segítésükre kitalált támogatási rendszerekben. Őszintén, nem tudom, mi lesz. Hálát adunk az Istennek, hogy úgy is vagyunk, ahogy vagyunk – fogalmazott lapunknak András József. Elmondta, a kiállításra elhozott jószágok magvát a csík­szentgyörgyi állattartók – zömében kistejtermelők – közel 450-500 egyedet számláló állománya biztosította, míg a kotormányi, bánkfalvi, menasági és pottyondi gazdákat – bár a szervezők többeket is meghívtak – a mustrára felvonultatott állataival mégis csak egy-két tenyésztő képviselte. Ennél nagyobb probléma viszont, hogy a község állattartói között nagyobb tejtermelő egyre kevesebb akad. Menaságon nagyobb – azaz napi száz liter tejet termelő – állománnyal 10-15 gazda rendelkezik, a községközpontban ugyanakkor hasonló mennyiséget előállító tejtermelő csak két-három maradt. – Csíkszentgyörgyről a legnagyobb tejtermelő, aki napi 200 liter fölött termelt, az alacsony tejfelvásárlási árak miatt visszalépett, most apasztotta az állományát – tette hozzá a gazdaegyesület elnöke. Az alcsíki község tejbegyűjtő csarnokaiból a tejet egyébként a csíkszeredai tejfeldolgozó vásárolja fel. Domján Levente