Újabb szakokkal bővül a megyében a naprakész szakmunkásképzést és majdani munkavállalást is biztosító duális képzés. A nyugati mintán alapuló oktatásszervezési forma láthatóan elnyerte a gazdasági szereplők bizalmát, így újabb cégek, vállalatok vállalnak részt a következő generáció nevelésében, oktatásában. [caption id="attachment_75802" align="aligncenter" width="1000"] Görbe Péter főtanfelügyelő[/caption] Szorosabb együttműködés a gazdasági szereplő és a szakmát tanuló fiatal között, illetve hatékonyabb, a munkáltató igényeihez és elvárásaihoz igazodó gyakorlati képzés – ha tömören kellene meghatározni ezek a legfontosabb előnyei a Nyugat-Európában működő és jól bevált oktatásszervezési formának, a duális képzésnek. De mit is jelent ez részleteiben, tanévekre bontva és eredményeiben? Hargita Megye Tanfelügyelősége már tavaly elkezdte a tárgyalásokat a térség gazdasági szereplőivel, hogy a duális képzés módszertanában előírt szabályzathoz igazodva a cégek igényei és meglátásai szerint feltérképezze, melyek azok a szakterületek, ahol hiányos a munkaerőpiac, illetve a cégek vezetői részt vennének és felelősséget vállalnának az új generáció nevelésében, oktatásában. Az egyeztetéseket követően a 2017–2018-as tanévbe 50 diák kezdhette el tanulmányait duális képzésben. Az székelyudvarhelyi Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetsége (UKKSZ) a Kós Károly és a Bányai János Szakközépiskolákkal közösen szakács–pincér, illetve fafeldolgozó és mechanika szakirányokban indult képzés. A gazdasági szereplők és a tanfelügyelőség közötti tárgyalások, egyeztetések folytatódtak, ennek eredménye pedig, hogy a 2018–2019-es tanévtől kezdődően új cégek és vállalatok vállaltak részt a szakmunkásképzésében, a korábbi 50 létszámú oktatás így ősztől 76, de akár 100 hellyel működhet tovább. [caption id="attachment_75803" align="aligncenter" width="1000"] Kedves Mónika szakoktatásért felelős tanfelügyelő Fotók: László F. Csaba[/caption] Szakmai és pénzügyi motivációt A duális oktatásszervezési forma a gazdasági szereplők bevonásával, a vállalkozók, cégek szakmai elvárásainak, tudásának és technikai adottságainak megfelelően történik. Hogyan? Az oktatási intézmény partnerségi szerződést köt a vállalkozóval, ennek értelmében az iskola biztosítja a tanuló elméleti oktatásához szükséges feltételeket, ezt a gazdasági szereplő meglátásai szerint kiegészítheti egy, az adott szakhoz köthető tantárggyal, abban az esetben, pedig ha a tanintézményben szaktanárhiány van, ezt is pótolhatja a vállalkozó saját humánerőforrásából. – A gyakorlati oktatást teljes egészében a vállalkozó biztosítja, ő kell vagy a saját székhelyén, ha ez a termelési munkafolyamat miatt nem megoldható az iskola helyiségében saját maga által kialakított műhelyben megszervezze, lebonyolítsa. A munkafolyamatok megismeréséhez és elsajátításához gépeket, technikai felszerelést, munkaruhát a cég biztosítja tehát – tudtuk meg Kedves Mónika szakoktatásért felelős tanfelügyelőtől. A tanfelügyelő szerint a képzés eredményességét és színvonalát biztosítja, hogy a vállalkozó felvételi próbát szervezhet, beleszólhat és javaslatokat tehet az alaptanterv (curriculum) kiegészítésére, illetve értékelheti, minősítheti a tanuló szakmai előmenetelét, fejlődését. A hároméves oktatás tanévekre lebontva a következőképpen osztja el az elméleti és gyakorlati órák arányát: kilencedik osztályban 80 százaléka a tantervnek elméleti oktatás, a fennmaradó részben a gyakorlati tudás alapjaiba vezeti be a vállalkozó a diákokat. Tizedik osztálytól már az intenzív gyakorlati képzésre tevődik át a hangsúly, a tanórák 60 százalékában gyakorlatot tanulnak a diákok, az elmélet 40 százalékra csökken. A harmadik évben a gyakorlati képzés 70-75 százalékban fedi le az oktatás idejét. A gyakorlati és elméleti órákat szintén az oktatási intézmény és a gazdasági szereplő közötti megállapodás függvényében, általában tömbösítve bonyolítja le a vállalkozó, heti 2-3 napban. – A duális képzés másik előnye, hogy a szakmai oktatás színvonalán kívül nagyobb anyagi támogatatást is lehetővé tesz a fiatalok számára: az állam által előírt 200 lejes díj mellett a duális képzésben részt vevő vállalatoknak további 200 lejes ösztöndíjat kell biztosítaniuk a diákok számára. Ez a minimális előírás, de nagyobb pénzösszeget is felajánlhatnak – tudtuk meg. Görbe Péter főtanfelügyelő szerint mindezek mellett azok a diákok, akik komolyan veszik a tanulást és a munkaerőpiac elvárásai­nak megfelelő szakmai tudással fejezik be a hároméves oktatást, álláslehetőséget is kaphatnak a gyakorlatot biztosító cégnél. – Nem mindegy, hogy a fiatalok iskolai környezetben vagy a vállalkozón keresztül egy sokkal életszerűbb, a munkaerőpiachoz közelebbi helyzetben tanulják meg és szoknak bele az általuk választott szakma világába – emelte ki Görbe Péter főtanfelügyelő. [caption id="attachment_75804" align="aligncenter" width="1000"] Gyakorlatozó diák egy székelyudvarhelyi étteremben Fotó: Archív[/caption] Új szakmákkal bővül a duális képzés A már említett, tavalyi osztályok mellett a 2018–2019-es tanévben újabb duális képzésben működő szakok indulnak Hargita megyében. A két székelyudvarhelyi iskola közül, amelyek már az előző tanévben is lehetőséget láttak a nyugati oktatásszervezési forma helyi alkalmazásában és ehhez megfelelő gazdasági partnert is találtak, ősztől a Kós Károly Szakközépiskola indít újabb osztályokat szakács–pincér szakon, itt már be is teltek a helyek. Csatlakozik a programhoz a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, ahol asztalos és kertész duális képzés lesz ősztől, illetve a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola esztergályos–hegesztő profilban indít osztályt. Minisztériumi engedélyeztetés alatt van továbbá a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola által kezdeményezett, szintén duális képzésben elképzelt cukrász–pék, erdész és vasöntő osztályok indítása. A duális képzésre elsősorban 8. osztályt végzett diákok jelentkezhetnek, de a felső korhatár 26 év, tehát azok is csatlakozhatnak a felhíváshoz, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak a rendszerből, esetleg nem tudtak érettségizni. Pál Bíborka