Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveim, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva mindazokat a köteteket, amelyeket úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. Akad itt titok bőven. Például, hogy egy látszatra magyar könyvet miért kell magyarra fordítani? De ez még csak a bevezetés. A hetedik oldalon ugyanis már kiderül, hogy 1941-ben, a karánsebesi börtönben, a kisebbségi komplexusokkal teli, nehezen beszélő, dadogó, bizonyos hangokat artikulálni képtelen Nicolae Ceauşescu (1918–1989) szolgálta ki a Román Kommunista Párt ugyancsak börtönben ülő vezetőségét, Gh. Gheorghiu Dejt (1901–1965), Chivu Stoicát (1908–1975), Emil Bodnăraşt (1904–1976) és másokat, miközben az ugyanoda bezárt szerző már azt is hallotta suttogni róla a börtönfolyosókon, hogy lesz belőle valaki, úgymond fényes jövő várományosa. Az akkor jövőnek tartott idő már a múlt, így sok mindent tudunk róla, de még mindig nem eleget. Ehhez segít hozzá ez a hihetetlenül izgalmas könyv, amelyben Gáll Mátyás (1920) a szemtanú hitelességével idézi fel a korabeli, majd a múlt század ötvenes éveit, amikor az RKP-n belül megkezdődött a nagy leszámolás az úgymond jobboldali elhajlók ellen. Gáll, egy gazdag dévai zsidó család sarja, a marxi-lenini ideológia elkötelezett híveként állt be a kommunista párt soraiba, amelynek vezetőségét jórészt kisebbségiek alkották, és a legtöbb erdélyi gyűlést is magyarul tartották. Szoros kapcsolatokat ápolt az ugyancsak dévai dr. Petru Grozával, vagy ahogyan mi ismerjük, Groza Péterrel, a parasztpárt, majd az Ekés Front vezetőjével. Az ötvenes években azonban a rengeteg per, az élesedő osztályharc és román nacionalizmus elől Izraelbe emigrált, majd a hetvenes évek elején Németországba telepedett át, ahol papírra vetette emlékiratait, amelyek először németül, majd 1997-ben Bukarestben románul is megjelentek. A csíkszeredai származású, Heidelbergben élő kiváló író, Hajdú Farkas-Zoltán 1999-ben találkozott Gáll Mátyással a Frankfurti Könyvvásáron és itt született meg a magyar fordítás gondolata a német sajtóban akkor már ugyancsak erőteljes visszhangot kiváltó emlékiratról. Hajdú Farkas-Zoltán azonban nem elégedett meg a sok-sok eligazító lábjegyzettel kísért könyv magyar tolmácsolásával, hanem hosszabb interjút is közöl a szerzővel, amely egy család sorsán keresztül úgy tükrözi a korabeli társadalmat, mint a kristály az egészet. A nyolcvanat már maga mögött hagyott Gáll Mátyás könyvének csíkszeredai bemutatójára is eljött, akkor csak meghallgattam, akkor csak belelapoztam a tőle kapott könyvbe, amelyet most, teljes újraolvasáskor, nem tudok letenni a kezemből. A kelet-európai életünk sűrűsödik benne. Más szemszögből, mint ahogyan nagyszüleink, szüleink és mi magunk átéltük. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2001. Nobile Officium sorozat. Fordította: Hajdú Farkas-Zoltán, szerkesztő: Kozma Mária

Székedi Ferenc