Korábban „rendes csíki ember módjára” ők maguk is elsősorban pityókát ültettek nagyobb mennyiségben, a termést azonban nehezen tudták értékesíteni. Egy részét Székelyudvarhelyre vitték, egy ismerősük ott vetette fel a sárgarépa nagyobb mennyiségben való termesztésének ötletét – tekint vissza Simon Attila.
A csíkszentkirályi fiatal gazda a szülei mellett gyer­mekkorától kezdve részt vett a mezőgazdasági teendőkben, és mintegy tíz éve foglalkozik nagyobb intenzitással a föld megművelésével.
– Kezdetben néhány sorba, kísérleti jelleggel vetettünk magokat. A próbaidőszak annyira jól sikerült, hogy a krumpliból a következő évben kevesebbet ültettünk, már csak a család részére. Már öt éve is elmúlt, hogy előbb a sárgarépa, majd a következő évben, mikor egy agrármérnökkel való beszélgetésem nyomán kide­rült, hogy korábban vidékünkön is sokan vetették nagyobb mennyiségben, a petrezselyem termesztését is kipróbáltuk – elevenítette fel. – A két növény termesztése hasonló technológián alapszik, ennyi év távlatából talán kijelenthetem, hogy a kísérletezések időszaka lejárt, most már tudjuk, mely vetőmagokat érdemes használnunk, ezeket nem a kiskereskedelemből, hanem kísérleti állomásokról szerezzük be. A sárgarépa és a petrezselyem elsősorban friss zöldségként értékesíthető, ebben a formában van a legnagyobb piaci kereslet rá. Petrezselymet 50, sárgarépát 60 áron termesztünk, mert bár utóbbiból több mint egyhektáros földterületen vetettünk, az idei szárazság miatt egyik parcellát nem volt érdemes kiszedjük. A betakarítás is költségekkel jár, így az alacsony hozam miatt inkább felszántottam.

A közelben értékesítik
Simon Attila sok környékbeli zöldségárus legfőbb be­szállítója, illetve több helybéli ember házhoz megy a zöldségekért.
– Ezeknek a zöldségeknek is megvannak a természetes kártevőik. A sárgarépa ellensége az úgynevezett muroklégy, amely a reggeli és délelőtti időszakban rajzik, és messziről megérzi a mag, illetve a sérült gyökérzet illatát. Ilyenkor petéket rak a répa tövére, amelyek kifejlődve berágják ma­gukat a répa gyökerébe. Meleg időszakban szinte naponta védekezni kell ellene. A másik probléma a gyom: ha ellepte a répát, akkor a terméshozamot nagyon visszafogja.
Hozzátette: ha nincs aszály, a befektetett energia és költség megtérül, és a gyökérzöldség-termesztés hasznot is hoz.

Jövedelmezőbb a krumplitermesztésnél 
A zöldségeket könnyebben és jobb áron lehet értékesíteni, mint a krumplit. Burgonyabetakarításkor a termés ára nagyon alacsony, ezzel szemben a kora tavasszal elültetett gyökérzöldségek júliustól egészen késő októberig szed­hetők és folyamatosan értékesíthetők. 
– Mivel elsősorban friss fogyasztásra szedjük, annyira nem igényel gépi munkát, a család meggyőzi a szedését. Azon viszont gondolkodunk, hogy a gyomlálást hogyan tudnánk automatizálni – számolt be terveiről Simon Attila, aki felhívta a figyelmet a hozzáállás fontosságára is: aki mezőgazdaságból akar megélni, arra kiemelten igaz, hogy szeretnie kell ezt a munkát, és elfogadni azt, hogy egyik év eltér a másiktól a terméshozam tekintetében. 
A fiatal gazdának egyelőre az általa termesztett zöld­ségek tárolása okoz némi fejtörést, ugyanis a sárgarépát és a petrezselymet nem lehet a krumplival közös pin­cében tartani, mivel tárolásukhoz sokkal alacsonyabb hőmérsékletre van szükség.