Tegnap délelőtt hozta nyilvánosságra az Országos Statisztikai Intézet (INS) a fogyasztói árak múlt havi, azaz 2018 decemberi alakulására vonatkozó sajtóközleményét. A hivatalos számadatokból az derül ki, illetve az következtethető ki, hogy december folyamán sem csökkent az infláció „láza”, ilyenképpen pedig a „lázmérő” továbbra is kedvezőtlen tendenciáról tanúskodik. Immár egy éve, hogy hullámoznak a hazai fogyasztói árak, s az infláció hol egy löketet kapott, hol pedig mérséklődött, s mindebben közrejátszottak jobbára nehezen befolyásolható, uralható tényezők és folyamatok. Itt van például a maga nevében legkivívóbb eset, illetve fogyasztói árucikk, a krumpli, amely terméseredményeit nemkívánatos irányba terelte a kedvezőtlen időjárás (egyébként nemcsak országunkban), amelynek okán ugyancsak megugrott annak kiskereskedelmi ára. Egyes gazdasági elemzők vagy éppenséggel a jegybank illetékesei még a múlt hónap első napjaiban is azt hangoztatták, hogy az infláció mérséklődni fog, és azt sikerül éves viszonylatban „visszafogni”. A jelek szerint nem így történt. Mondjuk ezt többek között annak okán, hogy novemberhez képest az infláció 0,16%-kal növekedett, 2017 decemberéhez képest pedig 3,27%-kal, a szóban forgó arány az élelmiszerek esetében 0,67%, illetve 3,10% volt, az ipari árucikkek esetében pedig 99,82%, illetve 103,75%. Ezek szerint az utóbbi 12 hónap során az infláció átlagrátája a megelőző 12 hónaphoz (2017 január –december) 4,6%-os volt. 40%-os drágulás A számadatokból egyértelműen kiderül, hogy volt néhány olyan termény, illetve termékféleség, amelynek fogyasztói ára az elmúlt esztendő utolsó hónapjában jóval nagyobb volt, mint 2017 decemberében. E tekintetben az első helyre a burgonya kívánkozik, amely esetében a szóban forgó időszak során a drágulás aránya 39,64%-os volt, azt követték a zöldségfélék és a zöldségkonzervek 23,46%-os áremelkedéssel. Az alapvető élelmiszerek közül továbbá 5,02%-os drágulás következett be a kenyér esetében, 5,89%-os a marhahús esetében, 3,25%-os a liszt esetében és 40,41%-os a pékipari termékek esetében, 3,13%-os pedig a túróféleségek esetében. Úgy általában 2017 decemberéhez viszonyítva a már említetteken kívül az élelmiszeripari termékek több mint 1,5%-kal drágultak meg, kivételt képezve a tojás, a cukor, amelyek esetében 9,35%, illetve 8,36%-os árcsökkenésről beszélhetünk. Az ipari árucikkek esetében ugyancsak egy általános áremelkedésnek lehetünk a tanúi, illetve szenvedő alanyai, s e tekintetben mindenekelőtt a földgáz érinthette a legérzékenyebben a fogyasztókat, ugyanis annak ára 2018 decemberében 16,61%-kal volt nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában. A hőenergia díjszabása sem topogott egy helyben, az országos viszonylatban átlagosan 4,6%-kal drágult meg, akárcsak az üzemanyagok. Viszonylag jelentős áremelkedésről beszélhetünk a cigarettaféleségek és a nyomdaipari termékek esetében is, nevezetesen 4,94%, illetve 3,66%-osról. A szolgáltatások terén a drágulás tekintetében a légi szállítás került az első helyre 23,44%-kal. (Lehet, hogy valaki azt mondaná, hogy egy luxusszolgáltatásról van szó, de ma már ez nem így van, mert a vendégmunkások és azok családtagjai egyre gyakrabban kénytelenek igénybe venni a légi szállítást.) A szolgáltatásokról szólva továbbá utalhatunk arra is, hogy a postai szolgáltatások 21,54%, az ivóvíz-ellátási és kanalizálási szolgáltatás díjszabása pedig 3,16%-kal emelkedett. Természetes, hogy a személyi jövedelmek, valamint az egyik vagy a másik társadalmi kategóriához való tartozás függvényében kit érzékenyebben érintett, kit kevésbé a kedvezőnek nem nevezhető infláció, s az is vitathatatlan, hogy az ország lakossága mintegy 25%-a számára anyagi gondokat is okozhatott az infláció szintje. Hecser Zoltán