Romániában kizárólag az anyakönyvvezető előtt kötött házasság érvényes a hatóságok szemében, ezért a házasságkötés anyakönyvezése alkotmányos kötelezettsége az érintetteknek. Szerkesztőségünket felkereste egy jegyespár, mondván, perelni akarnak, mivel Csíkszereda városvezetése olyan határozatot fogadott el nemrégiben, amely eltörli a házasságkötésekre vonatkozó anyakönyvi közszolgálat ingyenességét. Megkérdeztük az ügyben érintetteket és egy szakértőt – de megnéztük Szé­kelyudvarhely és Gyer­gyószentmiklós helyzetét is. [caption id="attachment_64627" align="aligncenter" width="940"] Kézfogó. Csíkszeredában nem ingyenes Illusztráció[/caption] Döbbenten értesültek arról, hogy Csíkszeredában egy új rendelkezés következtében csakis és kizárólag pénzért, méghozzá legkevesebb 100 lej ellenében köthetnek házasságot az anyakönyvvezetőnél. – Arról tájékoztattak az anyakönyvi hivatalnál, hogy idéntől többé nincs joguk a csíkszeredaiaknak ingyenesen aláírni a házasságkötési dokumentumot, mert ezt eltörölte a városvezetés, és hétköznapokon, hivatalos munkaidejükben is 100 lejt kell fizetnünk, akkor is, ha semmilyen polgári esküvői ceremóniára nem tartunk igényt – számolt be a Hargita Népét fölkereső olvasónk, Kovács Elvira. Mint mondta, perre viszik az ügyet, mivel sem nekik, sem ügyvédjüknek nincs tudomása arról, hogy az országban eddig bárhol is „fizetőssé tették” volna a házasságkötés egyszerű, hétközbeni igénylését. Álláspontjuk szerint ehhez a befizetett adókból alanyi jogon bármely román állampolgárnak térítésmentesen joga van. Kérdésükre, hogy miért kell akkor is fizetniük, ha csupán aláírni szeretnének a tanúkkal együtt, azt a választ kapták: a Csíki Székely Múzeumba helyezték ki ezt az eljárást, ahol a legegyszerűbb házasságkötésért is fenntartják a termet, és ez a költség a polgárokat terheli. – Ezzel belenyúlnak a fiatalok zsebébe! Más lenne a helyzet, ha inkább új szolgáltatáscsomagot ajánlana fel a városháza, tételesen azt, hogy választható legyen, ha a Mikó-várban szeretnénk tartani a polgári esküvőt, és ott akár többféle, különböző módon beárazott forgatókönyvből választhassunk – taglalta Elvira. – Mi ezt is megfontoltuk a párommal, és a 100–500 eurót se kevesellnénk, ha a múzeum termét külső helyszínként ki lehetne bérelni. Viszont így nekünk azokért is szót kell emelnünk, akik sokkal rosszabb anyagi helyzetben vannak, akiknek ügyvédre se telik: vajon rendben van az, hogy a városvezetés a bevételkieséseit a fiatal házasok kárára pótolja, míg másutt támogatják a házasokat? – mondta a menyasszony. A panaszos felvetésének hazai előzménye, hogy 2007–2010 között a 396/2006-os törvény értelmében 200 eurós házassági támogatást kaptak az első házasságukat megkötők – és e törvény értelmében is csak ott, ahol előbb polgármesteri rendelettel tették lehetővé, hogy az összeg kérvényezhető legyen. Mint utánanéztünk: ezt a törvényt – amely elfogadásakor ellenszavazat nélkül ment át a szenátuson, és 3 ellenszavazatot kapott a képviselőházban – a 118/2010-es törvénnyel szüntették meg, mivel szükség volt egyensúlyt teremteni a közszférában akkor bevezetett 25 százalékos fizetéscsökkentésekkel. Azonban több város önkormányzata az elmúlt években a házasságkötési kedv növelésére helyi tanácsi határozattal újra bevezette az új családok támogatását. Így például Bukarestben a 18–35 közötti életkorú házasságkötők 1500 lej „házassági segély”-ként elfogadott juttatást kapnak 2017-től. Házasságkötési díjak Csíkszeredában. Érvényteleníthetők? Csíkszeredában eddig a Városházán tartották a polgári esküvőket. Hétköznapokon ingyenesen lehetett frigyet kötni, szombatonként pedig 100 lejes illeték fejében üzemelt a közhivatal. Kikértük az új helyzetre vonatkozó dokumentumokat a polgármesteri hivataltól, amelyekből kiderül: Ráduly Róbert Kálmán polgármester 2017. október 10-én iktatott polgármesteri rendelettel átutalta a csíkszeredai házasságkötéseket – 2017. november 1-jétől kezdődően – a Városházával szemközt levő Mikó-várba. A lépés okául ebben egy anyakönyvi hivatali jelentésre hivatkozik – ezt a hivatkozott dokumentumot mindeddig nem kaptuk meg. A helyi tanács ezt követően a 352-es határozatában elfogadta, megszavazta a 2018-as helyi adókat és illetékeket, amelyek között, a 19. oldal 11-es pozíciójában találjuk „speciális illetékként” a házasságkötési közszolgáltatás fizetőssé tételét. Eszerint kétféle díjszabással adják össze az ifjú párt. Az olcsóbb az említett polgármesteri rendeletbe foglalt időpontokban kötni házasságot: kedden és csütörtökön 13–14 óra között, pénteken 10–13 óra között előre kifizetett 100 lejért lehet házasságra lépni a Mikó-vár protokolltermében. Szombatonként, ugyanitt, 11–16 óra között 200 lejt kell jegyespáronként befizetni előzetesen. Azonban, ha a polgármesteri rendeletben rögzített időpontoktól eltérő órában szeretnének frigyre lépni a Mikó-várban, az előzetesen befizetendő illeték a duplája. Az időintervallumok és díjszabások ez esetben: kedden és csütörtökön 8–12, 15–16 óra közötti esketésért 200 lejt, szerdán 8–13 óráig 200 lejt, pénteken 8–9-ig 200 lejt, szombaton 8–10 és 16–17 óra között 400 lejt kell előre kifizetni a házasságkötés hivatalosításáért. Ha pedig nem a Mikó-várban, hanem más, a jegyesek által választott helyszínen kötnénk házasságot, ennek díja hétközben 500 lej, szombaton pedig 1000 lej – az időintervallumok pedig, gyakorlati okokból, a fentiekhez igazodnak. A panaszosok által felvetettekkel a vonatkozó tanácsi határozat előterjesztőjéhez, Füleki Zoltán alpolgármesterhez fordultunk, aki nem kívánt nyilatkozni a kérdésben, megjegyezvén: minden iktatott lakossági panaszt törvényes határidőn belül megválaszolnak, de Kovács Elviráék (szerk. megj.: lapzártánkig) még nem nyújtottak be panaszt a Városházához. További érdeklődésünkre a jogi osztályhoz igazított, ahol arról biztosítottak: a tanácsi határozat a vonatkozó törvényes rendelkezések előírásainak minden tekintetben megfelel, továbbá a különleges házasságkötési illetékre vonatkozó dokumentumokat az előírásoknak megfelelően a döntéshozást megelőzően kifüggesztették a polgármesteri hivatalban, tehát bárki olvashatta és jelezhette volna a kifogásait, amelyeket figyelembe vettek volna a tanácsi határozattervezet elfogadásakor, de egyetlen kifogást se jegyeztek az ügyben. Felkértünk egy független, hasonló ügyekben jártas jogászt is a dokumentumok és az abban hivatkozott törvényes előírások átvizsgálására. Szabó Andreea, a Hargita Megyei Ügyvédi Kamara tagja, jelezte: a 227/2015-ös Adótörvényköny (Codul Fiscal), amelyen a tanácsi határozat alapszik, valóban lehetőséget ad arra az önkormányzatoknak, hogy különleges illetéket vezessenek be „minden olyan új szolgáltatásra”, amelyet a lakosság számára hoznak létre. A per tárgya tehát az a sarkalatos kérdés lehet: Csíkszeredában valóban új szolgáltatás jött-e létre, vagy egy polgárjogi és családjogi kötelezettség közszolgálatát alakították át díjkötelessé a város bevételeinek növelése érdekében. Ugyanakkor a polgármesteri rendelet indoklásának is meg kell arról győznie a bírót: égető szükség volt a Mikó-várba költöztetni ezt a szolgáltatást, a polgári esküvő ceremóniáját nem igénylők objektív okokból nem írhatnak alá az anyakönyvi hivatalban. Azonban, mivel nem az anyakönyvi hivatal irodáját költöztette át a polgármester, hanem csupán a házasságot érintő szolgáltatást, így a bírót erről kell majd meggyőzze a per során a Városháza jogi képviselője. Az ügyvéd úgy fogalmazott: ez számára „tiszta ügy”, azaz a jegyespár nagy eséllyel meg fogja nyerni a pert a Csíkszeredai Városháza ellen. Körkép a szomszédból A Hargita megyei anyakönyvi hivataloknál érdeklődve megtudtuk: hétközben ingyenesen köthetnek házasságot a székelyudvarhelyiek, szombaton pedig – lévén hivatalos munkaprogramon kívüli időpont – 200 lejt fizetnek a városkasszába. A polgári esküvő pedig minden egyes esetben a Városháza nemrég felújított Szent István termében zajlik, és minden esetben a polgármesteri hivatal azzal is kedveskedik az ifjú párnak, hogy elejétől végig elhangzik a Nászinduló, továbbá a szükséges mennyiségű poharat is a násznép rendelkezésére bocsátják, „még el is mosogatjuk” – biztosított kedvesen az iroda munkatársa. A házasuló gyergyószentmiklósiaknak pedig egyetlen napra se kell semmilyen díjat befizetniük a városnak, még akkor se, ha nem az esketőteremben, hanem külső helyszínen szeretnék megszervezni életük kivételes eseményét – tudtuk meg az anyakönyvi hivatalban. Itt azt is elmondták: csak polgármesteri engedéllyel vihetik át az anyakönyvet „külső helyszínre”, mivel egyedi dokumentumról van szó, és a személyi adatok védelmét is biztosítaniuk kell. A Gyergyószentmiklósi Városháza jogi osztályától megtudtuk: ugyan korábban szombatra volt megszabott illeték, ezt eltörölték, és azért esketnek ingyenesen, mert ők egyrészt úgy tekintik, „határozottan törvénytelen” pénzt kérni a házasságkötés alapszolgáltatásáért: Románia Alkotmánya is védi a házasság intézményét, továbbá az utóbbi évek törvénymódosításai is erre irányulnak. Másrészt a gyergyószentmiklósi városvezetés ezzel szeretné támogatni az újházasokat és föllendíteni a házasságkötési kedvet – indokolták döntésüket. Körülnéztünk a távolabbi szomszédoknál is: Brassóban csak a szombati és vasárnapi esketésekért kell fizetni, és érdekesség, hogy a szolgáltatáscsomag tartalmaz egy különleges illetéket annak az engedélynek a kiváltásához, hogy az ifjú pár fényképezhesse és lefilmezhesse házastársi kapcsolatuk hivatalosítását. Magyarországon a törvény szövege egyértelműen kimondja: „az esketési eljárás illetékmentes. Kivéve: a házasságkötő teremért, külső helyszínért, munkaidőn túli közreműködésért az önkormányzati rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni.” A Moldovai Köztársaságban a törvény szerint ingyenes esketés mellett az ünnepi szertartást igénylők számára a következő szolgáltatásokhoz rendel a törvény egységes illetéket: zenei kíséret, gratulációk fogadása, bankett, egyéni forgatókönyvek a szertartásra, vagy külső helyszínek igénylése – utóbbi esetben a törvény jelzi, hogy az illetéken kívül az anyakönyvvezető útiköltségét is a megrendelők állják. Gergely Edit