A Téboly című könyv szerzőjétől, a székelyudvarhelyi Thamó Katától könyve megjelenése után sok sorstársa kért segítséget. Ebben a bizonytalan időszakban többek közt arról kérdeztük, mennyire viseli meg a bezártság a pszichés vagy pánikbetegeket. – Egy ilyen világjárvány, az elzártság az egészséges embernek is feszültebb időszakot okoz, nemhogy a pszichés betegnek, aki akár depresszióban, vagy bipoláris pszichózisban szenved, alapvetően szorong, idegesebb és félelmei vannak, ebben az esetben ez jóval felerősödik. A pánikbetegek vannak ilyenkor a legnagyobb krízisnek kitéve, mert körülöttük is eleve pánik uralkodik, és ők jobban félnek, szoronganak, mint az egészséges társaik. Ezek a betegek nap mint nap megküzdenek lelki békéjükért, viszont most minden felborult körülöttük, hozzátartozóik és a körülöttük lévő emberek idegesek, és jóval feszültebb a hangulat. Téboly van az egész világban a járvány miatt, így sokkal nehezebb kiegyensúlyozottnak maradni, mert a félelem nagy úr. Ezek a krónikus betegek sokat harcolnak a lelki egyensúlyuk fenntartásáért, sokan bizony kibillennek, ha olyan trauma éri őket, mint ez a világjárvány. – A könyved kapcsán számos pszichés beteggel ismerkedtél meg az elmúlt években és sokukkal napi kapcsolatban állsz. Milyen panaszokkal fordulnak hozzád? Milyen félelmeik vannak? – Naponta írnak rám, és legtöbben segítséget kérnek tőlem, számukra a Téboly című könyvem reményt adott, hogy ők is ki tudnak jönni a betegségből. Sajnos ez nem minden esetben sikerül mindenkinek, de én igyekszem segítő kezet nyújtani. A jelenlegi állapotban a félelem, a bizonytalanság a téma, azért aggódnak, hogy hova jut az emberiség. Félünk a sötétségtől, félünk a daganatos betegségektől, és attól a legjobban, hogy mi lesz velünk, ha netán egyedül maradunk és nem lesz, aki mellettünk álljon a nehezebb időszakokban. Az ilyen betegeknek kell egy közeli hozzátartozó, aki biztonságot, menedéket nyújt számukra. A pszichés betegek ciklikusan élnek meg időszakokat, vannak nagyon jó, vidámabb, kiegyensúlyozottabb időszakaik, de a következő ciklusra a mélypontok jellemzőek. Sokszor egy keményebb konfliktus, egy szerelmi csalódás, egy közeli hozzátartozó elvesztése bizony elég sok problémát hoz felszínre, hát egy ilyen járványnak a megélése! Az utóbbi napokban a sok szorongás, a bizonytalanság, a hogyan lesz tovább és a bezártságnak a kellemetlen tünetei voltak jellemzőek. Azt javaslom, hogy egész nap ne a hírcsatornán lógjunk, hanem vonuljunk el vidámabb regényeket olvasni, és legfőképpen nem azon kattogni, mi lesz, mert azt úgysem tudjuk. Tartsuk fenn legalább azt az állapotot, amiben vagyunk. Természetesen kiemelném, hogy vannak súlyos esetek is, azoknak a szakorvosi segítség ebben az időszakban is elkerülhetetlen. – Mennyire kell most jobban odafigyelni rájuk, mint más időszakban? – Mindenképp jobban, bizto­sítsuk számukra a kapaszkodót, mankót az odafigyeléssel, szeretettel, hogy ne kerüljenek mélypontra. Hallgassuk meg őket, és legfőképpen nyugtassuk meg, ezzel oldjuk a szorongásukat a legjobban. Figyeljünk rájuk, legyen sok türelmünk, beszélgessünk sokat, erre most idő is van. – Mivel biztatod, segíted a tőled segítséget kérőket? – Hogy vigyázzanak egymásra. Hogy imádkozzunk szeretteinkért és önmagunkért. A bajban az ima ereje százszorosra emelkedett, forduljunk bizalommal a Jóistenhez. Tartsunk össze, segítsük idős hozzátartozóinkat a nehéz időszakban. A mai nehézségek leküzdésében egyedül a hitünk segít és az ima tart meg minket. Az önzetlen szeretet pedig összeköti az embereket, erőt ad és kitartást!

Nagyálmos Ildikó