kevés felhő
szórványos felhőzet
erős felhőzet
Féltermés ellenére is alacsonyak a mézárak
Nagyon gyenge szezont zártak idén a romániai méhészek: a más esztendőkből megszokott évi 22-23 ezer tonnás mézmennyiséggel szemben ezúttal csak 8-9 ezer tonnát állítottak elő. A kevesebb viszont ezúttal nem ér többet, az alacsony felvásárlási árakról a Romániába éves szinten 3-4 ezer tonnát behozó mézimportőrök gondoskodnak. A méhcsaládok állapotával is gondok vannak, ám a mezőgazdasági miniszter által felajánlott méhcsaládonkénti 15 lejes takarmányozási támogatásról továbbra sincs híre a szakegyesületnek.
[caption id="attachment_35665" align="aligncenter" width="300"]
Méhek a kaptárkijárón. Nem bánt idén velük bőkezűen a természet (fotó: Domján Levente)[/caption]
A megyei méhészegyesületek jelentései alapján nyolc-kilenc ezer tonnára, azaz a korábbi esztendőkben termelt átlagos mennyiség 40-45 százalékára, azaz kevesebb mint felére becsüli a hazai méhészek által idén pergetett méz összmennyiségét Ioan Fetea, a romániai országos méhészegyesület elnöke. A szakember az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, az idei méhészszezont a főbb mézelő növényeket károsító időjárás tette tönkre.
– Hiába volt akác Moldvában, az ország többi részén semmit sem adott. Hiába volt kedvező a napraforgó délen, más térségekben az aszály tönkretette, ugyanakkor a hársot is csak kis területről gyűjthettek a méhészek. Az akácméztermelésben 80-90 százalékos kiesést, a repcemézből több mint 80 százalékos csökkenést mértünk, ugyanakkor a napraforgóról és a hársról is csak a szokásos mézmennyiség 40-45 százaléka lett. Ráadásul a pénzhiány miatt nagyon sok vándorméhész nem is indult útnak. Számításaink szerint, amit a megyei kirendeltségektől kapott adatokból állítottunk össze, az idei méztermelés 8-9 ezer tonna lett – jelentette ki Fetea.
Csend van a 15 lejes minimis-támogatás körül
A szakegyesület vezetője szerint az idei rendkívül kedvezőtlen szezont a méhcsaládok is megsínylették: a kaptárlakók száma a nyár során drámaian csökkent, a gyenge családok éhenpusztultak, az erősek pedig legyengülten készülnek a télre. Az állomány életben tartása érdekében a méhészek a nyári hónapokban is a méhcsaládok etetésére kényszerültek, ami viszont pluszköltséget jelentett. Fetea hozzátette, a rendkívüli takarmányozási költségek miatt a méhészek nehéz helyzetbe kerültek, emiatt számos átiratban kérték a mezőgazdasági minisztériumot, nyújtson segítő jobbot az ágazat bajban levő szereplői számára. Az egyesületi vezető elmondta, Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter a kéréseikre reagálva méhcsaládonként 15 lejes minimis-támogatás folyósításáról beszélt, de a kilátásba helyezett takarmányvásárlási támogatás részleteiről a méhészegyesületek továbbra sem tudnak semmit.
Nem lesz sem mézhiány, sem áremelkedés
Fetea leszögezte: bár az idei méztermelési szezon rendkívül gyenge volt, a fogyasztóknak mégsem kell mézhiánytól, sem mézáremelkedéstől tartaniuk. Egyrészt mert a hazai lakosok az évi egy főre jutó 400 grammos mézfogyasztási adatok alapján alig-alig vásárolnak és fogyasztanak mézet, másodrészt, mert a romániai méz hagyományos exportpiacai bezárultak, harmadrészt pedig mert a hazai piacra is évi 3-4 ezer tonnányi, a romániai éves mézszükséglet bő 20 százalékát fedező importméz áramlik, ami keverékmézként – a laza címkézési szabályok szerint csupán EU-ból és nem EU-ból származó mézek keverékeként feltüntetve – kerül a boltok polcaira. Fetea megjegyezte, az áruházakban kínált keverékmézekről gyakran azt se lehet tudni, hogy egyáltalán tartalmaz-e hazai mézet.
Változtatni kell a mézcímkézési szabályokon
A szakember komoly ellentmondásokat lát a méztermékek eredetének és nyomon követhetősége terén is: szerinte ugyanis míg a hazai méhészeket az átláthatóság jegyében egyik ellenőrzés a másik után éri, a kiszerelt mézen pedig pontosan szerepelnie kell a terméket előállító méhész, méhészet nevének, addig az EU-s és nem EU-s keverékmézek esetében a vásárló azt sem tudja, hogy az illető termék egyáltalán hányféle, honnan származó és milyen módon előállított mézet tartalmaz. Fetea úgy véli, a mézcímkézési szabályokon sürgősen változtatni kellene, mégpedig oly módon, hogy a vásárló szabadon tudhassa és eldönthesse, a boltok polcain sorjázó méztermékekből a hazai, az argentin, a kínai, vagy a mexikói mézet, vagy ezek milyen arányú keverékét választja.
HN-információ
Méhek a kaptárkijárón. Nem bánt idén velük bőkezűen a természet (fotó: Domján Levente)[/caption]
A megyei méhészegyesületek jelentései alapján nyolc-kilenc ezer tonnára, azaz a korábbi esztendőkben termelt átlagos mennyiség 40-45 százalékára, azaz kevesebb mint felére becsüli a hazai méhészek által idén pergetett méz összmennyiségét Ioan Fetea, a romániai országos méhészegyesület elnöke. A szakember az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, az idei méhészszezont a főbb mézelő növényeket károsító időjárás tette tönkre.
– Hiába volt akác Moldvában, az ország többi részén semmit sem adott. Hiába volt kedvező a napraforgó délen, más térségekben az aszály tönkretette, ugyanakkor a hársot is csak kis területről gyűjthettek a méhészek. Az akácméztermelésben 80-90 százalékos kiesést, a repcemézből több mint 80 százalékos csökkenést mértünk, ugyanakkor a napraforgóról és a hársról is csak a szokásos mézmennyiség 40-45 százaléka lett. Ráadásul a pénzhiány miatt nagyon sok vándorméhész nem is indult útnak. Számításaink szerint, amit a megyei kirendeltségektől kapott adatokból állítottunk össze, az idei méztermelés 8-9 ezer tonna lett – jelentette ki Fetea.
Csend van a 15 lejes minimis-támogatás körül
A szakegyesület vezetője szerint az idei rendkívül kedvezőtlen szezont a méhcsaládok is megsínylették: a kaptárlakók száma a nyár során drámaian csökkent, a gyenge családok éhenpusztultak, az erősek pedig legyengülten készülnek a télre. Az állomány életben tartása érdekében a méhészek a nyári hónapokban is a méhcsaládok etetésére kényszerültek, ami viszont pluszköltséget jelentett. Fetea hozzátette, a rendkívüli takarmányozási költségek miatt a méhészek nehéz helyzetbe kerültek, emiatt számos átiratban kérték a mezőgazdasági minisztériumot, nyújtson segítő jobbot az ágazat bajban levő szereplői számára. Az egyesületi vezető elmondta, Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter a kéréseikre reagálva méhcsaládonként 15 lejes minimis-támogatás folyósításáról beszélt, de a kilátásba helyezett takarmányvásárlási támogatás részleteiről a méhészegyesületek továbbra sem tudnak semmit.
Nem lesz sem mézhiány, sem áremelkedés
Fetea leszögezte: bár az idei méztermelési szezon rendkívül gyenge volt, a fogyasztóknak mégsem kell mézhiánytól, sem mézáremelkedéstől tartaniuk. Egyrészt mert a hazai lakosok az évi egy főre jutó 400 grammos mézfogyasztási adatok alapján alig-alig vásárolnak és fogyasztanak mézet, másodrészt, mert a romániai méz hagyományos exportpiacai bezárultak, harmadrészt pedig mert a hazai piacra is évi 3-4 ezer tonnányi, a romániai éves mézszükséglet bő 20 százalékát fedező importméz áramlik, ami keverékmézként – a laza címkézési szabályok szerint csupán EU-ból és nem EU-ból származó mézek keverékeként feltüntetve – kerül a boltok polcaira. Fetea megjegyezte, az áruházakban kínált keverékmézekről gyakran azt se lehet tudni, hogy egyáltalán tartalmaz-e hazai mézet.
Változtatni kell a mézcímkézési szabályokon
A szakember komoly ellentmondásokat lát a méztermékek eredetének és nyomon követhetősége terén is: szerinte ugyanis míg a hazai méhészeket az átláthatóság jegyében egyik ellenőrzés a másik után éri, a kiszerelt mézen pedig pontosan szerepelnie kell a terméket előállító méhész, méhészet nevének, addig az EU-s és nem EU-s keverékmézek esetében a vásárló azt sem tudja, hogy az illető termék egyáltalán hányféle, honnan származó és milyen módon előállított mézet tartalmaz. Fetea úgy véli, a mézcímkézési szabályokon sürgősen változtatni kellene, mégpedig oly módon, hogy a vásárló szabadon tudhassa és eldönthesse, a boltok polcain sorjázó méztermékekből a hazai, az argentin, a kínai, vagy a mexikói mézet, vagy ezek milyen arányú keverékét választja.
HN-információ
.jpg)
