A politikai bikkfanyelv egyik divatos kreációja – kreatúrája?! – a feljavítás. Manapság mindent feljavítanak: utat, járdát, épületet, templomot és iskolát, villanyhálózatot és vízvezetéket, gázcsövet és csatornalefolyót. Holott a levest szokták feljavítani egy kis tejföllel, vagy a termőföldet feljavítják trágyával. Nem tudom, az előbb felsoroltakat mivel javítják fel? Mit változtatna a régi iskolaépületen egy kanálnyi tejföl vagy az ivóvízvezetéken egy villányi trágya… Semmiképp nem hozna minőségi változást. Az utat, járdát javítják, netán átépítik, újraépítik, az épületet, így a templomot is tatarozzák, az iskolát korszerűsítik, a villanyhálózatot többnyire kicserélik, akárcsak a vízvezetéket vagy a gázcsövet, netán új vezetékeket fektetnek le, s a csatornát bővítik, korszerűsítik. A felújítási munkálatokat átbeszélik előtte és utána – vagy olykor helyette. Holott túlzás tetőzet feljavítási munkálatairól (át)beszélni, amikor egy épület tetőszerkezetén netán egy gerendát és három cserép alá való lécet cserélnek ki, s megforgatnak tíz cserepet, mert a tető még nem tetőzet, a munka sem munkálat, s a javítás sem feljavítás. Mint ahogy valaminek a megbeszélése, megvitatása nem átbeszélés. Legfennebb mellébeszélés! Másik egyre divatosabb szavunk a magyar nyelvű médiában a magyarázni. Az írásban megszólaltatott alany nem mondja, közli, netán hangsúlyozza (s nem hangoztatja!), kiemeli, megjegyzi vagy hozzáfűzi, hanem magyarázza. Még akkor is, ha közlése nem tartalmaz több információt, mint az „igen, szép idő van”, vagy „télen hideg van”. Holott a magyaráz szavunk jelentése: bonyolult dolgot érthetővé tesz. A jelek szerint a nyelv nagyon bonyolult dolog, s sokak számára érthetetlen. Szomorú, hogy azok számára is, akiknek a szó a kenyerük: politikusoknak, kommunikátoroknak, újságíróknak egyaránt. S akkor még nem szóltunk egy szót sem a román nyelvből hevenyészve fordított hírek közléséről, gyakran hallani a közszolgálati rádiókban is, olvasni lapjainkban. Így születnek olyan fogalmak, mint polgári légi repülés (mintha volna vízi vagy föld alatti repülés is!) vagy a tömegközlekedés értelemben használt közszállítás. Közszállításnak az állami megrendelésre való beszállítást nevezik: pl. állami megrendelésre szállít az autógyár 20 autót vagy a suszter 15 pár bakancsot. (S nem 20 darab autót – mert nem darabokban, azaz alkatrészenként, hanem egyben, összeszerelve adják!) Tehát vigyázzunk, a nyelv él, állandóan gyarapodik, változik, szavak jelennek meg és tűnnek el az új dolgok megjelenésével, mások eltűnésével párhuzamosan. De nem kell minduntalan feljavítani a politikai vagy bürokrata bikkfanyelv torz, kifordított szavait. Legyen annyi önbecsülésünk, hogy próbáljunk meg minél szabatosabban és szebben írni, beszélni, ha már nyelvünk a kenyerünk. Sarány István