A kormány a képviselőház és a szenátus kedd esti együttes ülésén vállalt felelősséget a törvénytervezetért a parlament előtt. Ciolacu beszédében elhangzott:

az adócsalás mértéke Romániában elérte a bruttó nemzeti össztermék 10 százalékát, mintegy 32 milliárd euróra rúg. Emiatt növelni fogják az adócsalásért járó bírságok mértékét, az illegális vagyonokat 70 százalékkal adóztatják meg.

Megjegyezte: ez nem azt jelenti, hogy az esküvőkön vagy keresztelőkön adományozott pénzt megadóztatják, hanem azokat terhelik meg több adóval, akik nem fizették be rendesen az adójukat, elcsalták az egészségügyre, oktatásra szánt pénzt. Kijelentette: Románia nem engedheti meg magának, hogy 75 milliárd lejnyi adókedvezményeket nyújtson, így az adókedvezményeken alapuló gazdálkodási modell nem folytatódhat.

A kormány a deficitcsökkentő csomag törvénytervezetének végső változatát kedden közzétette honlapján. 

A jogszabályjavaslat többek között előírja a dohánytermékek jövedéki adójának módosítását, illetve a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatását.

A jogszabályjavaslat a Pénzügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott változathoz képest több pontban módosult. A változtatások az étkezési utalványokat, az előadásokra és sporteseményekre szóló jegyek áfáját (TVA-ját) és a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó kiszámításának módját érintik.

A törvénytervezet kormány által jóváhagyott változata jövedéki adókat vezet be különadóként több alacsony kockázatú termékre: a dohánytartalmú és a nikotinmentes elektronikus cigarettákra, illetve az 5-8 g/100 ml közötti és a 8 g/100 ml fölötti cukortartalmú alkoholmentes italokra.

A jogszabályjavaslat előírja, hogy

különadót kell fizetniük a nagy értékű lakóingatlanok és gépkocsik tulajdonosainak. A lakóingatlanok esetében ennek összegét úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik különadója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.

A megtakarításokat célzó előírások között szerepel az, hogy 2024. január elsejéig legalább 25 százalékkal csökkentik az államtitkári, államtanácsosi/államtitkár-helyettesi/alelnöki tisztségek számát, és a vezetői állások arányát az önálló költségvetésű intézményekben 8 százalékra korlátozzák.

A tervezet szerint

2023. október elsejétől csak a nettó nyolcezer lejes vagy ennél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak a 2019. január elsejei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegű éves étkezési támogatásra.

A korlátozás nem terjed ki az erőszakszervezetek – hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok stb. – alkalmazottaira. Az étkezési támogatás összegét 2025-től évente az inflációhoz fogják igazítani.

A jogszabályjavaslat előírja, hogy a közalkalmazottak veszélyességi pótléka nem haladhatja meg az alapbér 15 százalékát, és az összege nem lehet nagyobb bruttó 1500 lejnél. Emellett meghatározza azt is, hogy mennyit költhetnek a közintézmények üzemanyagokra és mobiltelefon-előfizetésekre. A törvénytervezet szerint

a helyi, megyei és központi hatóságoknak úgy kell megszüntetniük, átszervezniük vagy összevonniuk az alárendelt közintézményeket, hogy a következő két feltétel teljesüljön: a személyzet létszáma legkevesebb 15 százalékkal csökken, beleértve a vezetői állások számát is, és az intézmény működési költségei és dologi kiadásai legkevesebb 15 százalékkal csökkennek.

A közintézmények ily módon történő átszervezését, összevonását vagy megszüntetését 2023. október elseje és 2024. január elseje között kell lebonyolítani. A törvénytervezet az adóelkerülést célzó, illetve a pénzügyi fegyelmet erősítő intézkedéseket is tartalmaz.

A kormány felelősségvállalással elfogadta az intézkedéscsomagot, az ellenzéknek három napja van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be emiatt a kormány ellen.