Szakmai konferencia keretében összegezte és ismertette szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a romániai magyar szakoktatás következő öt évre vonatkozó fejlesztési koncepcióját. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában szervezett találkozón bemutatott stratégia szerint a romániai magyar szakoktatás fő célja a duális képzés megvalósítása, térségenként szakképzési centrumok létrehozása, tanműhelyek és -gazdaságok kialakítása, illetve diákcsereprogram elindítása és fenntartása az anyaországi szakiskolákkal. [caption id="attachment_15897" align="aligncenter" width="620"] Burus-Siklódi Botond megnyitja a konferenciát. Körzetes szakoktatás[/caption] A magyar kormány 2015-ben a határon túli magyar nyelvterületeken működő szakképzés fejlesztésére fókuszál, ezért a Nemzetpolitikai Államtitkárság ezt az esztendőt a külhoni magyar szakképzés évének szentelte. A tematikus programra 500 millió forintot különített el a magyar kormány, ebből 120 millió forintot az Erdélyben működő szakoktatás fejlesztésére használ fel az államtitkárság. A program támogatja a szakoktatás témájában a régiós koncepciók és cselekvési tervek elkészítését, a tangazdaságok létrehozását, szakmai konferenciák és továbbképzések szervezését. A Nemzetpolitikai Államtitkárság ugyanakkor a külhoni területeken saját felméréseket is készített a jelenlegi szakoktatás működésére vonatkozóan. Az erdélyi magyar szakoktatás 2012–2020 stratégiájának, fejlesztési koncepciójának a kidolgozására a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét kérte fel az államtitkárság, ezért a romániai magyar oktatásban részt vevő szakemberek, gazdasági szereplők és egyházi képviselet bevonásával az elmúlt időszakban gazdag szakmai anyagot gyűjtött össze az erdélyi szakoktatás helyzetének elemzéséről, illetve annak fejlesztési koncepciójáról, ezeket vitatták meg és összegezték a hétvégén a pedagógusszövetség szekcióvezetői. Növekvő számok A konferencián Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár vázolta a romániai magyar közoktatás és azon belül is a szakoktatásban részt vevő diákok arányát. – Jelenleg Romániában 864 helyszínen működik magyar nyelvű elemi oktatás, 518 helyszínen gimnáziumi, illetve 117 helyen középiskolai oktatás. Tavaly 76 osztály indult a magyar nyelvű szakoktatásban, idén 91 osztályt terveztünk, a jelentkezőkhöz igazodva végül 81 osztály indult el. Gyermeklétszám szerint ez azt jelenti, hogy tavaly 1800 tanuló, most 2100 körüli fiatal része a szakképzésnek. Megfigyelhető tehát egy emelkedés, ami mindenképpen a szakoktatás mellett szól – mondta a találkozón az államtitkár. Hasonló növekedésről számolt be országos szinten Gabriel Radu szakfelügyelő is, aki az oktatási minisztérium statisztikai adataira hivatkozva azt állította, hogy az országban 22 ezerről idén 32 ezerre növekedett a szakoktatásban részt vevők száma. – Most készül ugyanakkor a duális oktatást bevezető és szabályozó tanügyi törvény, a tervezet elbírálása a szenátus elé van terjesztve, azt azonban már lehet tudni, hogy ezt a szakoktatási formát a 10. osztályt követően vezetnék be, illetve a hároméves szakoktatásban már ismert szerződéshez hasonló megállapodás alapján vonná be a vállalkozót az oktatásba – állítja az oktatási minisztérium szakfelügyelője. A duális képzés elindítása tehát egyelőre a hazai törvénykezés szintjén rekedt, vannak azonban már a hároméves szakoktatásban is pozitív példák. – A duális oktatásnak az lenne az előnye, hogy nagyobb teret enged a vállalkozónak, ez ugyanakkor a mostani hároméves szakoktatásban is megvalósulhat, és erre jó példa egy nagykárolyi szakközépiskola és egy német leányvállalat együttműködése. A cég ösztöndíjat biztosít a jó tanulmányi eredményekkel végző diákoknak, anyagilag támogatja a tanintézményt és a nyári szünetekben szezonmunkára is alkalmazza a tanulókat – hangzott el a találkozón. Szakképzési centrumokban kell gondolkodni Burus-Siklódi Botond szerint térségenként létrehozott oktatási centrumokat kell kialakítani a hasonló szakterületen oktató tanintézményeknek, hiszen az megvalósíthatatlan elképzelés, hogy minden szakiskolának különálló, szakszerűen felszerelt tanműhelye legyen. – Főként a magas technológiát igénylő szakterületeken kell odafigyelnünk arra, hogy ne párhuzamosan, egymás mellett működjenek a szakok, hanem lehetőleg centrumokra leosztva – tette hozzá az RMPSZ elnöke. Ilyen elképzelések pedig már körvonalazódnak, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában például székelyföldi húsipari tanüzemet hoznának létre, a Kovászna megyei tanfelügyelőség szerint a leendő diákok a helyi fiatalok mellett a környező Hargita és Maros megyéből kerülnének ki. – Hasonló elképzelésekről tudunk Udvarhelyszéken is, itt az iskolák és a vállalkozók egy fa- és fémipari, számítógép vezérlésű technológián alapuló tanműhelyt hoznának létre – tette hozzá Burus-Siklódi Botond. A fejlesztési stratégiában megfogalmazott elképzelések megvalósítása ugyanakkor elképzelhetetlen a hazai és külföldi szakoktatásban szereplő intézmények együttműködése és a szakmai tapasztalatcsere-programok nélkül. – Egy jól működő rendszer kialakításához egyszer meg kellene ismerjük a szakoktatásban szereplő valamennyi tanintézményt és annak jól működő programjait, hálózatban gondolkodva kellene terveznünk. Ezek pedig, lássuk be, nehéz dolgok – összegzett Bíró Zoltán egyetemi tanár, a csíkszeredai Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa. A 2015 a külhoni szakoktatás évének programzáró konferenciája egyébként november 30-án lesz, itt a külhoni magyar szakoktatás képviselői ismertetik az általuk megfogalmazott és véglegesített fejlesztési koncepciót és stratégiát, amelyet az érintettek a következő öt évben kell megvalósítsanak. Pál Bíborka