Hirdetés

Ferencz Imre - Hegyvidék

HN-információ
E. Zs. emlékére Ne ölj meg, Hegy! Ezt kiáltom, én, a serpa. Ezt kiáltották az őseim is… Ó, félelmetes csúcsok! Feljutni rátok kaland, világraszóló cselekedet… Ne ölj meg, Hegy! Ezt kiáltom én, pedig nem lépem túl az életterem. Ők a bátrak, a merészek, a vakmerők, a hősök! Én csak segítem őket, és előttük fejet hajtok. Ó, félelmetes magasság! Hánynak sikerült már felvinni oda a zászlót, majd győztesen visszatérni. Ó félelmetes magasság! Hányan vesztek oda az évek során, maradtak ott fenn a jégbe, az égbe fagyva… A legmagasabbat akarják meghódítani! Hajtja őket valami végzetes vágy, indulni a végső csatára. Életre-halálra! Hogy mi a titka ennek a szenvedélynek? Évtizedek óta ezen töprengek… Talán azért vágnak neki, mert a bennük élő magányt akarják legyőzni? Ne ölj meg, Hegy! Ezt kiáltom, pedig csak a járt utakon járok. Aki a csúcsra tör, annak a lelkében tátong a Mariana-árok… 2018. március 4. A cikk a Hargita Népe március 9-i számában jelent meg.


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!