Ha valaki a média átfogó világában szeretne elhelyezkedni, netán érdekli a társadalom működésének hogyanja, vagy vonzónak tartja a humánerőforrás-menedzsmentet, és mindezt olyan emberközeli egyetemen szeretné elsajátítani, ahol még a titkárságon is megjegyzik a nevét – és a költségek sem verik a csillagos eget (!) –, akkor ez esetben a legjobb választás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara. Hogy miért? Kiderül a Társadalomtudományok tanszék oktatójával, dr. Gergely Orsolyával (a képen) készült interjúnkból. – Az alapképzést és a mesterképzést is figyelembe véve milyen szakok tartoznak a tanszékhez? – Három alapképzés szakot gondozunk: szociológia, humánerőforrás-menedzsment, valamint kommunikáció és PR. Az alapképzést követően lehetőség van folytatni a tanulmányokat a Kommunikáció és Közkapcsolatok mesterképzés szakon. – Milyen főbb tantárgyak tartoznak a különböző szakokhoz? – Mindhárom szakhoz hozzátartozik a kutatásmódszertan, amelyben megtanulják, hogyan kell jól szerkeszteni a kérdőívet, megtudhatják mi a titka a jó interjúnak, megismerkedhetnek a kérdőív adatainak feldolgozásával. Szociológián alaptárgy a statisztika, amely manapság már egyre több területen használható tudást ad. De tanulnak pályázatírást és projektmenedzsmentet is, amely hozzásegíti őket, hogy önkormányzatoknál, civil szervezeteknél, cégeknél napjaink nagy pályázati kihívásaira választ adni tudó, vidékfejlesztésben is jártas szakemberek legyenek. A humanerőforrás szakosok például toborzási technikákat, karriertanácsadást tanulnak. A kommunikáció szakon többek között hírszerkesztést, filmkészítést és reklámtárgyakat tanulnak, amely ismét többféle munkakörben alkalmazható tudást ad. – Mind a négy szak akkreditált? – Természetesen. A szociológia–vidékfejlesztés szakunk az elsők közt volt, amelyet akkreditáltattunk a Sapientia – EMTE egész rendszerén belül, nagyon jó eredménnyel. A mi tanszékünk volt az egyik első, amely teljesítette például az oktatókkal szembeni elvárásokat, hogy kellő számú főállású, csak a Sapientián oktató docens és professzor legyen. Szinte mindenkinek megvolt a doktorátusa már az akkreditációkor, most már egyetlen olyan munkatársunk sincs, akinek nincs doktori fokozata. A tanszékünk élen jár a nemzetközi, angol nyelvű konferencia-előadások terén is, illetve a nemzetközi tudományos társaságokban való aktív részvételt tekintve is. Az oktatóink nagyon sok kutatási projektben vesznek részt, a csíkszeredai karon azt hiszem, a legnagyobb múlttal rendelkező kutatási projekt a miénk: A média hatása a gyermekekre és fiatalokra elnevezésű projektünk 2011 óta fut. – Kiknek ajánlaná? Kiknek érdemes ezt a tudományterületet választani? – Mindhárom szak új, számtalan kifutással rendelkező szak, így főleg olyanoknak, akik nyitottak, bátrak, szeretik a kihívásokat, nem ijednek meg a társadalmi változásoktól. A kommunikáció szakot azoknak, akiket érdekel a média világa, az online tér, a közösségi háló, a kommunikáció új csatornái és platformjai. A szociológiát kifejezetten azoknak ajánlom, akik kíváncsiak, érdeklődnek környezetünk viselkedése, működési mechanizmusai iránt, meg szeretnék érteni a környezetükben tapasztalható csoportos viselkedési mintákat, a változó társadalmi trendeket és divatokat, a társadalmi jelenségeket. HR szakra leginkább az emberekkel jól boldoguló, illetve az egyéni adottságokat, sajátosságokat jól felismerő személyek a legalkalmasabbak. Viszont mindhárom szak leginkább a kreatív, rugalmas, kíváncsi, emberekkel és csoportokkal szívesen foglalkozó személyeknek ajánlott. – Egy PR, HR vagy szociológus hallgató az alap- és a mesterképzés elvégzését követően milyen pozíciókban helyezkedhet el a munka mezején? – Alapvetően nagyon sokféle munkakörben tudnak elhelyezkedni, mert az a fajta tudás, amit megszerezhetnek, nyitottakká, érdeklődőkké, a társadalmi folyamatokra figyelőkké teszi őket, így viszonylag jól tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiacon. Több egykori szociológus hallgatónk vidékfejlesztéssel foglalkozik, jó néhányan projektmenedzsmenttel vagy pályázatírással, a megyei gyermekvédelmi igazgatóságok kötelékében is sokan dolgoznak, és vannak, akik a civil szférában helyezkedtek el. Kommunikációsok pedig írott és online sajtónál, de PR-osként is többen dolgoznak már. A humánerőforrás-menedzsment szakunk még fiatal, az első évfolyam 2017-ben végzett, itt még kevés példát tudunk sorolni. De nagy segítség egy cégnek – amely egyrészt szeretné megtartani alkalmazottait, szeretné fejleszteni humántőkéjét, illetve szeretne bővíteni, további alkalmazottakat keres –, ha alkalmaz egy jó HR-est. – Mennyire van kereslet a PR, HR, szociológus szakemberekre Székelyföldön vagy akár az ország többi területén? – Úgy vélem, egyre nagyobb a kereslet az ilyen új típusú tudást birtokló képzett szakemberekre a munkaerőpiacon. Mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy bátorítjuk hallgatóink munkahelyteremtési készségét, azaz azt gondoljuk, hogy egy-egy ügyes szakember megtalálja helyét a munkaerőpiacon, vagy meg tudja teremteni szakmai tudásának kamatoztatási lehetőségét. Pont Székelyföldön van szükség az ilyen típusú szaktudásra, ahol a munkaerő-elvándorlás nagy kihívás, ahol a fiatalok munkahely- és munkakörülmény-igényének kielégítése sarkalatos kérdés. – Egy ilyen szakember Székelyföldön vagy inkább az ország más régióiban tud könnyebben elhelyezkedni? –Bárhol. Nyilván PR-est vagy HR-est ma még főleg a nagyobb cégek engedhetnek meg maguknak, de már Székelyföldön is egyre több vállalkozó ismeri fel az ezeken a szakterületeken szerzett tudás hozadékát. Egy kommunikációt tanuló szakember pedig lassan online is dolgozhat, úgyhogy a földrajzi akadályok leküzdhetők. – Miért lehet fontos egy PR, HR vagy szociológus jelenléte, tevékenysége társadalmunkban? – A hiedelmek egyrészt arra utalnak, hogy nem sokan tudják még, mit fednek ezek a szakok. Másrészt pedig arra, hogy nagyon új szakterületekről van szó, amelyek még társadalmilag kevésbé ismertek és elfogadottak. Ezen kell változtatnunk azáltal, hogy megmutatjuk az embereknek, hogy végzőseink hol, milyen területen, milyen feladatokat látnak el sikeresen. A hagyományos mesterségnek is bizonytalan a helyzete, nemhogy a nagyon új szaknak. De éppen ezért, aki ilyesmit tanul, az nagyon sok munkakörben tud tevékenykedni. A hagyományos szakma szűkebb elhelyezkedési lehetőséget biztosít, mint az ilyen szak. – Miért épp Csíkszereda? Miért érdemes itt továbbtanulni? Milyen lehetőségeket kínál az egyetem és a város? – Én Kolozsváron tanultam, harmadéves hallgató voltam, amikor először jártam a Csíkszeredai Karon. A nagy ellentétek miatt úgy éreztem, rögtön átköltöznék a Sapientia bentlakásának egyik szobájába. Ötágyas bentlakási szobából érkeztem, az emeleten 125-en laktunk, és volt hat zuhanyzó a közös fürdőben, ebből működött mondjuk három. Csíkszeredában minden szobának külön fürdőszobája van, a diákok mindennap ebédelhetnek a menzán úgy, hogy ki sem kell menniük az egyetem kapuján, és jól szervezett, működő, aktív diákélet van. Én szerettem Kolozsváron egyetemista lenni, de mindig is irigyeltem kicsit a csíkszeredai sapis diákokat. Nagyon jólesik, amikor látom, hogy diáknapokkor mi történik, amikor sapparádéznak, amikor karácsonyi köszöntőt szerveznek az egyetem halljában, amikor a mindenki Árpi bácsija kicsengeti a ballagókat, amikor név szerint ismerik őket a tanulmányi titkárságon, és még sorolhatnám. Az is nagyon fontos, hogy itt olcsóbb egyetemistának lenni, mint egy nagyvárosban. Mivel kevesebb diák van, minden emberibb léptékű, a különböző szakokon tanulók ismerik egymást és gyakran hosszú távú szakmai kapcsolatokat alapoznak meg ezek a barátságok. Ne feledkezzünk el a külföldi cserediák-programokról sem. Az Erasmus-programmal nagyon sok diákunk tanult már magyarországi egyetemeken. Ténylegesen élő és közvetlen kapcsolat van a tanárok és diákok közt is. Én például mindegyik volt diákomat név szerint ismerem, még az államvizsga-dolgozatok témáira is emlékszem, pedig már 9 évfolyamot búcsúztattam el, amióta itt tanítok. És ezzel a kollégáim jó része ugyanígy van. Már diákként bekapcsolódhatnak kutatásokba, sokaknak a pályáját utólag is követjük, van példa szakmai együttműködésekre az Alumni hálózaton belül is. Hangsúlyt fektetünk a tanórákon kívüli szakmai tudást is adó, de közösségépítő tevékenységekre is. Például én a másodéves szociológus hallgatókat el szoktam vinni biciklitúrára, hogy más szemmel is lássák Hargita vagy Kovászna megye kisebb térségeit. Vagy néhány hallgatónk most éppen a Double Rise fesztiválon kérdőívezett. Úgy gondoljuk, hogy a hallgatók számára is nagyon fontosak ezek a tanórán kívüli tevékenységek. Tehát hozzáférhetőbb áron minőségi oktatási lehetőséget kínál az egyetem, színes diákélettel, nagyon korszerű kollégiumban. Olyan városban, ahol látványos és folyamatos fejlődés van kulturális-szabadidős tevékenységek terén, számtalan rendezvény van az egyetem falain belül vagy azon kívül is. – Hány helyet biztosítanak a 2018–2019-es tanévre? – Mind szociológia, mind pedig humánerőforrás-menedzsment szakon 10-10 tandíjmentes hely van, illetve 15-15 költség-hozzájárulásos. Kommunikáció és PR szakon 16 diák tanulhat ingyen és 34 hozzájárulásos helyet tartunk fenn. Kommunikáció és közkapcsolatok mesterszakon összesen 50 hely van, ebből 24 ingyenes. Szőke Zsuzsa