Nemrég olvastam egy rendkívül találó, erősen kifejező meghatározást a női hisztiről. Férfi: Mi a baj? Nő: Semmi. Ez az ártatlan kis párbeszéd, az örök klasszikus, eldobott kavicsként csapódik be a nő-férfi kapcsolat idilli, tükörsima vizű tavába. 
A hiszti nem más, mint érzelmi túlreagálás. Én ezt nőként pontosan tudom, de mit tegyünk, amikor nincs mit tegyünk? Az imént felvázolt egyszerű beszélgetésből pillanatok alatt óriáscunami lesz. A nő hidegháborút indít, és várja, hogy partnere gondolatolvasóvá váljon és kitalálja azt is, amit ő maga sem talált még ki. Nehéz bevallani, de én az a nő vagyok, aki bármin képes kiakadni, bármi jó ok lehet a hisztire. Bárhol. Bármikor. Nekem ne mondja meg senki. És tudom, hogy ez negatív fényt vet rám, igyekszem orvosolni, de túlságosan is emocionális vagyok. Nálam a harag hirtelen, a hiszti jogos (legalábbis szeretem ezt hinni), a megbocsátási idő pedig egy örökkévalóság. 
Az interneten ezer meg egy „tuti” tippet találhatunk, hogyan lehet kivédeni a hisztit, hogy vannak árulkodó jelek, mielőtt kitörne a hisztivulkán, hogy a férfi legyen türelmes, megértő, vegye figyelembe a nő hangulatát. De kérdem én, ki gondol mindeközben a férfiakra? Azokra, akik az esetek többségében arra vannak ítélve, hogy elviseljék a női hisztit. Mert mit is tudna tenni egyebet, mint tűrni? Én magam, ha kitalálom, hogy valami bajom van, akkor egyből minden bajom van. Tedd oda, ne tedd oda, add ide, ne add ide, vidd ki, hozd be, hova tetted, miért oda tetted, miért nem oda tetted… s a sor végtelen lehet.
A férfiak közben csak pislognak, állnak egyik lábukról a másikra, és tűrik a hisztit. Miközben nekik is lenne okuk hisztizni. És a legtöbbet mi, nők válthatnánk ki. Mert milyen is kell legyen egy férfi? Egy férfi legyen erős, de ne legyen erőszakos. Legyen magabiztos, de ugyan miért ilyen biztos magában? Keressen pénzt, de ne csak a pénzt keresse. Orientálja az életét a munka irányába, de ne legyen munkaorientált. Csinálja azt, amit mondanak neki, de ne úgy, mint egy szolga, inkább akarja csinálni, azt, amit nem akar csinálni. Legyen érzékeny, de ne legyen érzelgős. Legyen agresszív, de ne legyen agresszív. Akkor lehet agresszív, amikor lehet, ezt persze nem mondjuk meg, hogy mikor van, találja ki ő maga. Azt hiszem, csökkentenem kell az éves hisztiadagomat.