Új hadszíntérrel bővült tavaly a kisebbségi jogokért vívott harc: a polgári peren is tisztázott, jogerősen törvényesnek ítélt visszaszolgáltatás „kriminalizálása”, bűnüggyé varázsolása, a visszaszolgáltatást vállaló közalkalmazottak elítélése nagyon veszélyes precedens – fogalmaz lapunknak adott évértékelő interjújában Tánczos Barna szenátor. A Hargita megyei honatya attól tart, a magyar önkormányzati vezetők ellen indított bűnügyi eljárások szintén részei egy veszélyes kirakósnak. – Szenátor úr, ha kulcsszavakban kellene jellemezni, milyennek írná le a 2015-ös évet? – Az átrendeződés, a remények és kiábrándulások évét zártuk 2015-ben. Mind a belpolitikában, mind európai és világviszonylatban is felborultak az eddigi egyensúlyok, hosszú távon is működőképesnek tűnő rendszerek billentek ki sarkukból. Romániában precedens nélküli szakértői kormányalakításnak lehettünk tanúi, új hadszíntérre terelődött a kisebbségi jogaink megcsonkítása, Európát bevándorlók százezrei, talán milliói özönlötték el, nyugodt, békés nyugat-európai városok méhkasokká váltak, egyre több háborús övezetben csapnak össze közvetlenül vagy közvetve a nagyhatalmak, havi rendszerességgel olvasunk újabb gazdasági szankciókról. Politikai, gazdasági, katonai erőviszonyok rendeződtek át talán visszafordíthatatlanul 2015-ben. – Tavaly Victor Pontától a kormány vezetését Dacian Cioloş vette át. Mi a véleménye az új „szakértői” kormányról és eddigi munkájáról? – Elvi kifogásaim vannak egy szakértői kormány középtávra szóló megbízásával. Minden demokratikus országban a miniszterelnök, a miniszterek, az egész kormány politikai tevékenységet folytat. A kormányzás, a minisztériumok vezetése közpolitikák irányítását jelentik. A több millió állampolgár életét befolyásoló döntések meghozatala felelősséggel jár, ezt nevezzük egy demokráciában politikai felelősségnek. Ezért kell a politikusokat négyévente „elszámoltatni”, leváltani vagy újraválasztani. A szakértői kormány tagjainak a felelőssége ebből a szempontból nulla! A mandátumuk lejárta után – függetlenül attól, hogy jó vagy rossz döntéseket hoztak miniszterként – visszamennek a több ezer vagy több tízezer eurós munkahelyükre és ott folytatják, ahol abbahagyták. Az RMDSZ ezért javasolta az előrehozott választásokat a novemberi államelnöki egyeztetéseken. A szakértői kormánynak rövid, pontos mandátumot kellett volna adni. Azt, hogy jó vagy rossz a mostani kormány, még nehéz megállapítani. Én annyit mondhatok, hogy más. Más, mint a Ponta- vagy a Boc-kormányok voltak. Az első hetekben rengeteg kapkodást láttam, a jelentős, visszafordíthatatlan reformokat hozó intézkedések még váratnak magukra. Kíváncsian várom például a közalkalmazottak bérezésére, szakmai kiértékelésére vonatkozó „technokrata” javaslatot. Ezt a problémát a politikai pártok képtelenek voltak megoldani. A helyzet pedig lassan már tarthatatlan. Ördögi körben forgunk: lassú ügyintézés, rossz minőségű szolgáltatások, alacsony bérek, a teljesítménycentrikus bérezés teljes hiánya, és még sorolhatnánk. Nehéz feladat, de ha ezen a rendszeren változtatni tud, akkor a Cioloş-kormány beírja magát a történelembe. – Látványosan romlott tavaly a román–magyar viszony. DNA-s eljárások az önkormányzati vezetők ellen, feljelentésözön a közintézmények magyar feliratainak eltávolítására, és még hosszasan lehetne sorolni azokat az eseteket, amelyek az erdélyi magyarság elleni támadásként is értékelhetők. A parlamentben milyen a román kollégákkal a viszony, hogyan csapódnak le ezek az esetek? – Amint említettem, a kisebbségi jogainkért folytatott harcban megjelent egy új hadszíntér. Nem 2015-ben jelent meg, de most vált általánossá, teljesedett ki. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén történtek a legjobb példák erre. A polgári peren is tisztázott, jogerősen törvényesnek ítélt visszaszolgáltatás „kriminalizálása”, bűnüggyé varázsolása, a visszaszolgáltatást vállaló közalkalmazottak elítélése nagyon veszélyes precedens. A katolikus egyház javai körül folyamatban lévő ügyészségi kivizsgálások is aggodalomra adnak okot. A polgármestereink körüli, vélt vagy valós bűnügyek ugyancsak részei lehetnek egy veszélyes puzzle-nek. Ezeknek az ügyeknek közvetlen következménye lehet az állami szervekbe vetett bizalom csökkenése. A kiszolgáltatottság érzése. Az RMDSZ is nehezen találja a megoldásokat ilyen esetekben. Washingtonban Kelemen Hunor elnökkel közösen ezekre a veszélyekre próbáltuk meg felhívni az ottani adminisztráció, a külügy és több kongresszusi képviselő figyelmét. Rendszeresen tájékoztatjuk a Bukarestben székelő nagykövetségeket, vészharangot kongatunk, ha úgy látjuk, hogy emberi jogok csorbulnak egy-egy ügyészségi eljárás során, vagy az egész romániai magyar közösségre akarnak szervezetten terrorista stigmát rányomni Bukarestből. De ez számunkra is egy újfajta küzdelem. Mi is sokszor keressük a megoldásokat. A parlamentben a román kollégák ezt teljesen másképp látják. Egy felfüggesztett polgármester nem az autonómiáért kiálló kisebbségi vezető, hanem egy korrupt politikus. Az RMDSZ-es politikusok felelőssége épp ezért sokkal nagyobb, talán kettős felelősségről beszélhetünk, és a Szövetségben megrendülő bizalom nemcsak egy község, egy város vezetésének az elvesztését jelentheti, hanem országos szinten az erdélyi magyar kisebbség érdekképviseletének a veszélyeztetését. Ezért nehéz jelen periódusban a politizálás és ezért sokkal nagyobb a felelősség is. – 2015-ben az orvosok, pedagógusok, és más szakmák képviselőinek bevonásával konzultáció-sorozatot indítottak. Mik a tapasztalatok, mik az eredmények? – A konzultáció-sorozat a végéhez csak a tanügyesek esetében ért, és a következtetéseket a jövő héten fogjuk Korodi Attila képviselőtársammal megosztani a közvéleménnyel. Az biztos: a rendszer számos ponton újításra, reformra szorul. A kérdés az, hogy azokat a javaslatokat, amelyeket törvénytervezet formájában is megfogalmazunk és benyújtunk a parlamentbe, el tudjuk-e fogadtatni a román többséggel. Óriási problémák vannak a leépítések körül, mai napig nem tisztázott a kisebbségi oktatás szempontjából azoknak a törvényi előírásoknak a betartása, amelyeket a parlamentben elértünk, de a minisztérium nem akarja alkalmazni. Különböző szaktantárgyak esetében is tettek javaslatokat a pedagógusok. Ezekről Korodi Attila képviselőtársammal nagyon részletesen fogunk beszélni. A köztisztviselők és az egészségügyben dolgozók körében folytatjuk a konzultációt. Hamarosan terítékre kerül a kormány közalkalmazottak bérezésére vonatkozó javaslata. Pontosan ez­zel a javaslattal kapcsolatban szeretnénk véleményeket gyűjteni a Hargita megyei közalkalmazottaktól. – 2016-ban az első nagy politika megmérettetést a helyhatósági választások jelentik. Mire számítnak a megyében? – A helyhatósági választások az erdélyi magyarság számára talán még sose volt olyan fontos, mint 2016-ban. Láthatjuk például Csíkszeredában mekkora problémát jelent a város önkormányzati vezetésének lefejezése. Politikai szempontból Ráduly Róbert Kálmán elvesztése óriási veszteség, kár, hisz egy olyan közösségi vezetőről beszélünk, aki nemcsak az adminisztrációban, a város irányításában mutatott példát és vált leaderré polgármester-társai között, hanem a kisebbségi jogokért kiálló, az autonómiáért határozottan felszólaló székely vezető is volt. Amennyiben nem indul a választásokon, olyan óriási űr keletkezik a város vezetésében, aminek betöltése az RMDSZ számára nagyon nehéz lesz. Szőke Domokos is nagyon jó kollegánk volt, és az ő helyzete is aggaszt minket. Bízok abban, hogy mindketten vissza tudnak térni a közigazgatásba, és mindketten folytatni tudják azt a munkát, amit évekkel ezelőtt elkezdtek. A térségben a polgármestereink nagy része újrázni akar és indulni fog a 2016-os helyhatósági választásokon. És én ezt jó dolognak is tartom, hisz a legtöbb településünk megfelelő ütemben és jó irányba fejlődik. Szinte minden községben jelentős infrastrukturális beruházások zajlanak. Nagy kihívást jelent – mind községenként, mind városonként – az új típusú, modern adminisztráció kiépítése, ami kovásza kell legyen a helyi gazdasági, szociális és kulturális fejlődésnek. Ebben is szerepet kell vállaljanak a polgármestereink. Korodi Attila képviselőtársammal a jövő héten erről az elképzelésről is részletesen be szeretnénk számolni. – Székelyudvarhelyen úgy néz ki házon, párton belül is verseny lesz, ugyanakkor Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson még lehetséges jelöltek sem ismertek. Nincsenek jelöltek? – Tudtommal nincsenek konk­rét egyeztetések, és mivel nem vagyok a gyergyói helyi politikával olyan szinten képben, mint az ottani képviselő- és szenátorkollégám, nem is akarok erről részletesen nyilatkozni. Egy dolog biztos: Gyergyószentmiklóson is óriási problémák vannak, éppen a DNA-s eljárások miatt. A legfontosabb az, hogy közösségeinkben biztosítsuk a tisztességes versenyt, és a kampányban próbáljuk meg elkerülni az övön aluli, mocskolódó támadásokat. Erre a kampány előtt is javaslatot teszünk, s ebből a szempontból a Magyar Polgári Párttal kötött egyezség számos téren megoldást jelenthet. Nem föltétlen a verseny mellőzésére, hanem ellenkezőleg, az eredményeket hozó egészséges verseny kialakítására. Domján Levente