Úzvölgye, medvekérdést, a megyei sürgősségi kórház infrastruktúrájának és szolgáltatá­sainak bővítése, a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, változó jogszabályi környezet választások és választási előkészületek. Megannyi esemény, téma, ami meghatározta Hargita Megye Tanácsának idei működését. A mozgalmas 2019-es esztendő történései­ről, s az ugyancsak mozgalmasnak ígérkező 2020-as év kihívásairól beszélgettünk Bor­boly Csabával, Hargita Megye Tanácsa elnökével. – Az idei történések közül talán az úzvölgyi katonatemető körüliek váltották ki a legtöbb indulatot, nagy sajtóvisszhangot kapott. Milyen fejlemények vannak ez ügyben? – Fontos előrelépésnek számít az úzvölgyi temető körül kialakult vitában, hogy a Bákó megyei prefektus, Valentin Ivancea októberben két keresetet indított a közigazgatási bíróságon. Ezekben a perekben megtámadta a dormánfalvi tanács által kibocsátott 2019/68-as építkezési engedélyt, illetve a 2019/29-es és a 2019/48-as helyi tanácsi határozatot, amelyekkel Dormánfalva az úzvölgyi temetőt a település közvagyonába helyezte át. Ez a lépés olyan pozitív hozzáállásról árulkodik, ami nem volt jellemző jogelődjére, Maricica Luminița Coșa prefektusra, mindannak ellenére, hogy Csíkszentmárton és Hargita Megye Tanácsa több beadványban is kérte a közbelépést. Mi továbbra is azt mondjuk, amit eddig: be kell tartani a törvényeket, amelyek egyértelműen kimondják, hogy Úzvölgye Csíkszentmártonhoz tartozik, a dormánfalvi határozatok törvénytelenek, ennélfogva az úzvölgyi temetőben a dormánfalviak által a tavasszal végzett építkezési munkálatok is törvénytelenek. Bízunk a bíróság döntésében, amely végre rendezi a román–magyar együttélés tekintetében kimondhatatlanul kártékony helyzetet, amely a temető körül kialakult. – A közbeszédet meghatározó, uraló másik téma a medvekérdés volt, a túlszaporodott állomány jelentős károkat okozott, nemegyszer emberek is estek áldozatul a nagyvaddal való találkozás alkalmával. Haladnak a megoldás felé? – Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye közös frontot alkot a medveügyben, november 26-án, Hargita megyei kezdeményezésre, aláírtunk egy petíciót, amelyet benyújtottunk az Európai Parlament petíciós bizottságához. Hargita Megye Tanácsa – a hatáskörének megfelelően – évek óta tesz lépéseket a medveprobléma megoldása érdekében, hiszen a Cioloș-kormány döntésének következményeként túlszaporodott medvepopuláció veszélyt jelenthet a háztartásokra, és sok esetben az emberi életre is. Idén Romániában a medvetámadások hét halálos áldozatot követeltek, Hargita megyében közel húsz személy szorult sürgősségi ellátásra medvetámadás miatt. Ez elfogadhatatlan! Nem beszélve mindazokról a balesetekről, amelyeket a közutakon, vasúti síneken áthaladó medvék okoznak – ezek során megsérülnek emberek, megrongálódnak gépjárművek, és megsérülnek a medvék is. A környezetvédelmi minisztérium tétlensége elfogadhatatlan, éppen ezért azt kérjük Brüsszeltől, az Európai Parlament PETI bizottságához benyújtott petíció révén, hogy „bátorítsa” a romániai illetékeseket, a környezetvédelmi minisztériumot: vegyék komolyan a medvepopuláció túlszaporodása miatt kialakult rendkívül veszélyes helyzetet, és tegyék meg a szükséges lépéseket az emberi élet védelme érdekében. – Idén kiemelt fejlesztési terület volt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, gyarapodott az intézmény anyagiakban és szakorvosokkal való ellátásban egyaránt. Mi következik még e téren és hogyan alakult az intézmény megítélése? – Egyre több olyan szakorvos érkezik a megyei tanács által fenntartott kórházba, akinek köszönhetően új osztályok működnek. Ennek egyik látványos bizonyítéka, hogy a SMURD-helikopterek már nem járnak olyan sűrűn, egyre több esetet itthon is el tudnak látni. Az elmúlt években céltudatosan fejlesztettünk, és ezt a munkát folytatjuk, jövőben már saját leszállópályája is lesz a kórháznak. A cél az, hogy a kórház néhány éven belül regionális klinikává váljon a lakosság minél korszerűbb ellátása érdekében. A kutatás és az oktatás terén együttműködünk a Sapientia egyetemmel. Új szakágak váltak elérhetővé, az orvosok idevonzását szolgálati lakások építésével, új eszközök beszerzésével és a nagymértékű beruházásainkkal sikerült elérnünk, növelve az intézmény jó hírnevét. Elmondhatjuk, hogy az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kórháza a csíkszeredai. Bővítjük és korszerűsítjük a Sürgősségi Betegellátó Egységet, és különálló, új épületeket létesítünk a jelenleg Csíksomlyón és a város más pontjain működő osztályoknak. Mindez a jó csapatmunkának köszönhető, a hosszú távú stratégiának, illetve a megyei tanács és a kórház vezetősége jó együttműködésének. – Mozgalmas év volt az idei, a jelek szerint mozgalmas lesz a jövő esztendő is. Milyen mérleggel zárul az év, mivel vágnak neki a soron következőnek? – Nehéz évünk volt, de bebizonyosodott, hogy a munkánk nem hiábavaló, és a közösség kiáll a jó ügyek mellett. A jövő év még munkásabb lesz, de bízom benne, hogy az összefogásnak ismét meglesz az eredménye. Van tennivaló, ami jó, hiszen a megoldott feladatok a közösség javát szolgálják. Folytatni kell a közösségszervezést, mozgalmak indítását, fórumok szervezését, hogy érezzék az emberek, tartoznak valahová, így hatékonyabban be tudjuk vonni őket a döntések előkészítésébe. Úgy látom, hogy számos nagy feladaton tovább kell dolgozni, egy folyamat közepén vagyunk, s újabb közös erőfeszítésekre van szükség a közösségépítés, az infrastrukturális fejlesztések területén. – Mit tart az idei esztendő legnagyobb megvalósításának Hargita megyében? – Sokéves, öt-tíz éves tervek megvalósításának sikerült nekifogni. Elsősorban a székelyföldi térségeket összekötő utakra gondolok, de nem csak: 2025-ig 411 kilométernyi aszfaltszőnyeg leterítését irányoztuk elő. De ilyen többéves fejlesztés a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bővítése, fejlesztése, hogy regionális klinikává váljon. – Mi okozta a legnagyobb csalódást idén, mi az, amit másként tett volna? – Csalódásnak talán azt nevezném, hogy továbbra is kiszámíthatatlanok a hazai jogszabályok, és nem látom egyik vezető román politikai erőben sem azt, hogy bátor lépéseket tesznek a jogbiztonság terén. Így pedig folyamatosan lavírozni kell a jogi útvesztőkben, a többféleképpen értelmezhető törvények miatt, ami nehezíti a munkánkat. – Milyen volt a hangulat idén a megyei önkormányzati testületben és a hivatalban? – Érdemben tudtunk együtt dolgozni, de voltak áskálódások, a magyar ellenzék kereste a fogást olyan ügyekben is, amelyekben szerintem konszenzusra van szükség a megye fejlesztése érdekében. Mi konstruktív szellemben folytatjuk a munkát. A hivatalban tesszük a dolgunkat, a kiegyensúlyozottságra törekedünk a munkahelyhez kapcsolódó témákról szóló előadásokkal és a jó munkakörülmények biztosításával. – Sikerült megvalósítani az idénre célként kitűzött 33 útszakasz korszerűsítését? – Folytatjuk településeink összekötését és a megyehatárok átjárhatóságának kiépítését. Megyénk mindhárom térsége nyertese ennek, hiszen a megyei úthálózatok nagy része felújításra szorult, és számos nagyközség szétszórt településeinek az egyedüli összeköttetése a környező falvakkal a megyei utakon valósul meg, például Udvarhely és Keresztúr térségében, de Csíkban és Gyergyóban az elzárt falvakon és a szomszédos megyék felé kell utat építsünk. Befejeztük a kőrispataki út építését, tervezőt keresünk a 136-os út megtervezésére Gagy-keresztjén át Maros megye határáig, Kissolymoson a 134A út megépítése is a végéhez közeledik, ugyanígy jó ütemben haladtak a munkálatok Kobátfalva és Firtosmartonos között. A 13A országút és Atyha közötti szakasz átadását követően, jelenleg tervezés alatt van az Atyha és Etéd közötti szakasz. A napokban aláírjuk a szerződést az Etéd – Küsmöd – Siklód – Maros megye határa útvonal kivitelezésére is. Az Énlaka és Székelypálfalva közötti szakaszra pedig a napokban zajlik a beérkezett ajánlatok kiértékelése a kivitelezésre, tavasszal itt is elindulhatnak a munkálatok. A fent felsorolt munkálatokkal Etéd község közlekedési csomóponttá válik néhány éven belül. A megye déli részén idén elkészült a Homoródalmást Ho­moród­­szentmártonnal összekötő út, és habár a Ho­moród­szentmárton – Abásfalva – Homoródkeményfalva szakasszal egyszerre kezdtek el dolgozni kollégáim, a közbeszerzési hercehurcák megakadályozták, hogy párhuzamosan épüljön ez az út is. De tavasszal itt is elindulnak a munkálatok. Hargita megye eddigi legnagyobb utasberuházását valósítjuk meg EU-s forrásból Barti Tihamér alelnök koordinálásával, ezt meg kell előlegeznünk, hogy elindulhasson és zökkenőmentesen haladhassanak a munkálatok. Oklándtól Kányádig és Petektől Székelyudvarhelyig építjük meg a 131-es, 133-as és 137A utakat. Ezzel a megye déli részét kötjük össze a háromszéki Erdővidékkel és Brassó megyével. Ez egy 124 millió lejes beruházás, amelyből közel 50 kilométer út újul meg. Csík térségében átadtuk idén a pálfalvi utat. A gyimesiek gazdaságában minden évben nagy kárt tesznek az áradások, ezért a lakott települések árvízvédelme a legfontosabb, ezt követően pedig megépítjük az utat Neamț megyéig. Egy új út megépítésére vállalkoztunk a Szent Anna-tó felé a 113B mentén, zajlik a szükséges engedélyek beszerzése. Gyergyószéken befejeztük a 126-os út megépítését. Régóta várt beruházás a Ditró és Tölgyes közötti 127-es út felújítása. Jó hírekkel szolgálhatunk, hiszen ezen szakasz kivitelezésére is ezekben a napokban aláírjuk a szerződést. Hargita Megye Tanácsánál hosszú távra tervezünk. A megyei utak beruházásaira világos tervekkel rendelkezünk, az elmúlt években a beruházási osztállyal közösen sikerült pontra tennünk a régi, rossz terveket és újaknak is nekifogtunk, számos úton pedig zajlanak a munkálatok, tavasszal pedig újak indulnak el. Kettős érzésem van ugyanakkor, hiszen munka lenne bőven, de vajon tudják-e tartani a határidőket a közbeszerzést elnyert építőcégek? Ugyan sok aláírt szerződéssel büszkélkedhetünk, a munkálatok sok helyen döcögve haladnak, mert egyes cégek túlvállalják magukat. Több olyan munkálatunk van, ahol teljes erőbedobással a cégek dolgozhatnának, de sajnos még az első kapavágás se történt meg, ami aggodalomra ad okot. Ma ott tartunk ugyanis, hogy tíz közbeszerzésünkből négyre nincs jelentkező cég, többszöri kiírásra sem. A megyében pedig sajnos kevés az építőcég jelenleg, több beruházásunkkal megbízzuk ezeket a cégeket, de a kapacitásuk véges, így egy-egy úton nem tudják tartani a határidőket. Ennek ellenére örülünk, hogy van munka és munkát tudunk adni a helyi vállalkozásoknak. Úgy látom, hogy számos nagy feladaton tovább kell dolgozni, egy folyamat közepén vagyunk, s újabb közös erőfeszítésekre van szükség a közösségépítés, az infrastrukturális fejlesztések területén. – A kormány és az elnöki hivatal közötti, immár tíz éve tartó feszültség hatással volt a helyi hatóságok működésére. A legutóbbi belpolitikai történések átrendezték a hatalom–ellenzék viszonyt. Ebből tud-e profitálni a magyar közösség, az önkormányzati munka? – Mivel jövőre választási év lesz, és még az előrehozott választás is lehetséges, nagy békére nem számíthatunk az országos politikában. Az RMDSZ természetesen, ahogy eddig is tette bámilyen helyzetben, most is megpróbálja a lehető legtöbbet elérni a magyar közösség érdekében, beleértve a magyar többségű önkormányzatokat is. A forrásokért meg kell küzdeni, parlamenti képviseletünk pedig teszi a dolgát, az önkormányzatokkal konzultálva. A válságokkal teli, nemzeti közösségünk jogait folyamatosan csorbítani igyekvő romániai közéletben nagy szükség van a stabilitásra és a szilárd, cselekvő helyi vezetésre. Tudom, hogy az elmúlt évtizedben Hargita megyét egy erős, egységesen lépni tudó térséggé tettük, s bízom abban, hogy Csík, Gyergyó és Udvarhely közössége a munka folytatása mellett fog kiállni.

Sarány István