Románia évek óta élen jár a leányanyák számát illetően, az európai országok közül rendszerint csak Nagy-Britannia előzi meg ebben a tekintetben. Lapunk munkatársai utánajártak a Hargita megyei helyzetnek, így kiderült: kizárólag Csíkszeredában csökkent valamelyest a kiskorú anyák száma, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen egyaránt növekedés tapasztalható. Románia évek óta élen jár a kiskorú szülőket illetően, erről általában az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) tesz közzé részletes jelentéseket. Habár a tavalyi év statisztikái még váratnak magukra, a honlapon feltüntetett közlemények alapján nem sok változásra lehet számítani. A Hargita megyei helyzetképpel kapcsolatban Elekes Zoltánt, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjét kerestük fel, így kiderült: tavaly csökkent régiónkban a gyermeket vállaló tinédzserek aránya. Az intézményvezetőtől megtudtuk, hogy 2021-ben összesen 43 esetben érkezett jelentés leányanyákról a szervezethez. Ez a szám pedig javulást jelent a 2020-as helyzethez képest. – Az eddigi tapasztalatunk szerint évente változó a kiskorú édesanyák aránya térségünkben. Tavalyelőtt ugyanis 56 ilyen esetről értesítettek bennünket, 2019-ben viszont „csak” 32 kiskorú vállalt gyermeket a megyében. Nem tudom megmagyarázni, hogy mi alapján változnak az éves adatok, a tavalyi év tulajdonképpen a másik kettő átlaga lett – részletezte Elekes Zoltán, aki szerint a jelentések nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet, mivel nem minden eset jut a gyermekvédelem tudomására. Sok függ az anya körülményeitől Mint mondta, a gyermekvédelmi igazgatóságot és a rendőrséget rendszerint az adott kórház értesíti a kiskorú anyákról, akik többsége a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban vagy a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban hozza világra gyermekét. Hozzátette: Gyergyó vidékéről rendszerint nem kapnak hasonló jelentéseket. – Amikor tudomást szerzünk a leányanyáról, megnézzük, milyen környezetből származik, esetleg kiskorúként veszélyeztetett-e a lakóhelyén. Emellett azt is ellenőrizzük, hogy az újszülött együtt maradhat-e az édesanyjával ebben a közegben – ismertette az eljárásrend részleteit az igazgató. Elmondása szerint korábban voltak olyan esetek, amikor az édesanyát az újszülöttel együtt ki kellett emelni az otthoni környezetéből, tavaly azonban egyetlen ilyen eset sem történt, így minden édesanya a családjával maradhatott. Elhangzott: a leányanyák rendszerint ragaszkodnak gyermekeikhez, és csak ritkán akarnak lemondani róluk, erre példa az elmúlt év is. – Minden érintett arra törekedett, hogy otthonában ellássa a kisbabáját, persze felnőtt segítségével – tette hozzá Elekes Zoltán. Hangsúlyozta: a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság hat hónapig monitorozza a kiskorú anyákat, a helyi önkormányzatok segítségével. Csíkszeredában csökkenés tapasztalható A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház lapunk rendelkezésére bocsátott adataiból kiderült, hogy 2021-ben a gyermekvédelemhez érkezett jelentések többsége az említett intézménytől származik. Kiderült ugyanis, hogy tavaly 1363 szülés zajlott le a kórházban, és az anyák közül 36-an nem töltötték be a 18. életévüket szülésükkor. Közülük a legfiatalabb kismama 14 éves volt. – 2020-ban 46 kiskorú, 2019-ben 52 kiskorú, 2018-ban pedig 42 kiskorú kismama szült a kórházban. Tavaly tehát az elmúlt évekhez viszonyítva kevesebb kiskorú szült nálunk – olvasható a kórház összesítésében. Gyergyóban több kiskorú szült Gyergyószentmiklóson összesen 292 újszülött jött világra 2021-ben. Ez megközelítőleg 37 babával kevesebb, mint a 2018-as, 2019-es, 2020-as év átlaga. Viszont korábban arányosan csökkent a fiatalkori szülések száma is, ugyanis az említett évek összesítése 16 leányanyát jelent. Tavaly azonban összesen 12 kiskorú adott életet gyermekének a Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban. – Ezen kiskorúak közül tavaly három gyermek nem érte el a 15 éves kort sem, míg az azt megelőző három évben, ez a szám kettő, de 2019-ben csupán egy volt. A legfiatalabb kismama a 2018–20-as időszakban 14 éves volt, míg a tavalyi évben csak 13 – tudtuk meg Fülöp Enikő igazgatótól. A kórházigazgató Elekes Zoltán korábbi megjegyzésére reagálva elmondta: a törvény értelmében a kiskorú anyákról a rendőrséget értesítik. Hozzátette: eddig nem kaptak semmilyen jellegű felszólítást a gyermekvédelemtől, de igény szerint őket is tájékoztatják a jövőben. – Természetesen a kórházban hagyott gyermekekről korábban is azonnal értesítettük a megyei gyermekvédelmi igazgatóságot, de tavaly egyetlen ilyen eset sem történt. A kiskorúval folytatott szexuális aktussal kapcsolatos esetekről azonban a rendőrség értesítése a kötelességünk – fogalmazott Fülöp Enikő. Székelyudvarhely az élen Tavaly a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban 1229 szülést regisztráltak, amelyből 16–18 év közötti édesanya 71 volt. – Bár jogilag a 18 év alattiak számítanak kiskorúnak, nőgyógyászati szempontból a 16 év alattiakat számítják annak. Az egészégügyi intézményben 15 év alatt 19-en hoztak világra gyermeket, 14 éves édesanyát hármat jegyeztek, de egy 13 éves fiatal lány is szült a kórház adatai szerint 2021-ben – tájékoztatott Zörgő Noémi, a városháza sajtószóvivője. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy az előző évi adatokhoz képest több kategóriában figyelhető meg növekedés. 2020-ban ugyanis 1183 szülést jegyeztek az egészségügyi intézményben, amelyből 15 év alatt szülés szintén 19 volt, ám akkor csak egy 14 és egy 13 éves édesanyát regisztráltak. A kórházaktól kikért adatokból tehát kiderült, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a gyermekvédelem tudomására hozott esetek és a valós számok között. Ennek oka az, hogy a rendőrség értesítése prioritást élvez, kivéve, ha magára hagyott gyermekről van szó. Mi történik, amikor a gyermek válik szülővé? A leányanyák helyzetének több olyan vetülete is van, amelyet érdemes vizsgálni. A lelki folyamatokról, iskolaelhagyásról és potenciális megoldásról Antal Gabriella csíkszeredai iskolapszichológus nyilatkozott lapunknak. Elmondta, hogy azok a lányok tartoznak a veszélyeztetett kategóriába, akik a periférián élnek, akiknek családjában nem prioritás a továbbtanulás. – A család az a szocializációs közeg, ahonnan az alapvető értékrendünk származik. Egyértelmű, hogy az olyan családokban, ahol szabályok, elvárások vannak, nem áll fenn a fiatalkori teherbeesés veszélye, vagy legalábbis jóval ritkábban fordul elő. De a gyerek megérzi a kiskapukat a szabályok betartásával kapcsolatban, és a szülők hozzáállásából úgy gondolhatja, nem is fontos az iskola – mutatott rá Antal Gabriella. Lapunk kérdésére kifejtette, hogy az iskola szerepe a második helyre szorul a megelőzés szempontjából, mivel az otthon tapasztalt úgynevezett bevésődést csak nehezen tudja felülírni az oktatási rendszer. Sőt, további nehezítő körülmény a kortársak befolyásoló szerepe is, gyermekként pedig sokszor nehéz elvonatkoztatni a baráti társaságok káros hatásaitól. – Nem is beszélve a lelki hatásokról. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a gyermek vállal gyermeket. Az a tinédzser, akinek még csak most fejlődik a személyisége, és a nem várt terhesség miatt teljesen új élethelyzetben találja magát, többé nem tud felzárkózni. A fiatalkori terhesség megfosztja őket a fejlődés lehetőségétől – részletezte Antal Gabriella. Megjegyezte: a szakemberek még mindig vitatkoznak azzal kapcsolatban, hogy mikor válik valaki elég éretté a gyermekvállalásra, de ez az időpont biztosan nem a tinédzserkori szakaszra esik. – Nemhiába tartja a mondás, hogy mindennek megvan a maga ideje. Kamaszként szülővé válni azt jelenti, hogy az illető megfosztja magát nemcsak a továbbtanulástól, de a saját gyermekkorától is – fogalmazott a szakember.

HN-összeállítás