borús égbolt
Év végi mérleg
Az év utolsó napjait tapossuk. Szokáshoz híven – nem a múltban ragadva, de időnként talán nem árt, sőt használ is –, vonjuk le az elmúló év tanulságait. Kicsiben, az egyénitől kezdve egészen a nagyvilági történésekig, biztosan mindenre vonatkozóan lesznek megfigyeléseink, amelyekkel ugyan a világot az idén már egészen biztosan nem változtatjuk meg, de hátha jövőre mégis sikerül egy kis többletinformációval nekivágni a sokismeretlenesnek.
Miről érdemes mérleget vonni? Nos, szinte mindenről. Azonban a legjobb a kicsivel, saját személyes életünkkel foglalkozni, hisz a többi nehezen alakítható. Ha a magunk életében sikerül néhány sarokpontot megragadni, talán azáltal a későbbiekben másokra is befolyással lehetünk.
Nézzünk hátra, és egyben szembesítsük magunkat azzal, miben voltunk jók, kevésbé jók vagy éppen elégedetlenek. Hol kell jobban, többet, vagy miből szükséges kevesebbet teljesíteni? Nem egyszerű kérdések, azonban a környezetünkben élő személyek segítségünkre lehetnek megválaszolásukban, főleg, hogyha egész évben éberen jártunk-keltünk. A tetteink, érzelmeink, viselkedésünk és a hozzánk közel állók reakciói bizony beszédesek lehetnek az év végi mérlegkészítés során.
Lesznek, akik a számvetés után pozitívan értékelik az elmúlt esztendőt, mint ahogy valószínűleg a másik oldalnak is akadnak képviselői. Érdemes viszont jó előre leszögezni, hogy eddigi életünkkel igenis lehetünk elégedettek. Mi több, az a szerencsés, hogyha erre a következtetésre jutunk, mert bizony vannak, akik hozzánk képest súlyosabb helyzetben élnek. Fontos a hála. Azonban senkinek sem szabad elégedetten hátradőlnie, mert jövőben egy újabb versenyfutás következik, ismét megmérettetünk és kihívásokkal szembesülünk. Rajtunk áll, hogy miként értékeljük a múlt tapasztalatait és milyen módon állunk a sorsfordító történések elé – tudom, vannak, akik hibának vagy szerencsétlenségnek nevezik, de maradjunk a tapasztalatoknál.
A földön minden tündéri. Tündéri, mivel mindenben ott a csoda és mert semmi sem tart örökké, sem a jó, sem a rossz, mindkettő tünékeny. Egy klisé a végére: ne kisebb terheket, hanem mindig erősebb lábakat kérjünk, hogy megtartsanak jóban, rosszban. Boldog új évet kívánok!
Vlaicu Lajos
