Aki rendszeresen követi a jogalkotási, valamint a jogalkalmazási ténykedéseket, azaz a parlamenti, a kormányzati és a szakhatósági tevékenységeket, számot adhat arról, hogy az év végi hajrá a különböző jogszabályok elfogadásának és közlésének tömkelegét is jelentette, ugyanakkor azonban voltak olyanok is, amelyek az Alkotmánybírósághoz kerültek. Mindezen összefüggésben igen lázas erőfeszítéseket fejtett ki a kormány, például a december 23-i ülésén, amikor is jó néhány kormányrendeletet és kormányhatározatot fogadtak el, amelyek értelmében többek között pénzosztásra is sor került. De ha már a kormánynál tartunk, utalhatunk arra is, hogy a karácsonyi ünnepek alatt sem tétlenkedtek: december 26-án, szombaton az Alkotmánybírósághoz fordultak egy beadvánnyal, alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg a december 21-én elfogadott ama törvény tekintetében, amely értelmében nyugdíj jellegű különleges illetményre lennének jogosultak a helyi önkormányzati tisztségviselők. Kezdenénk ezzel az utóbbi, némileg meglepő lépésével a kormánynak. A december 27-én, vasárnap nyilvánosságra hozott sajtóközlemény szerint a már említett különleges illetményre vonatkozó jogszabály (a helyi választottak jogállására vonatkozó 2004/393-as törvényt újólag módosító és kiegészítő törvény) az Alkotmány több cikkelyét is sérti, mindenekelőtt annak okán, hogy a helyhatósági tisztségviselőknek kiváltságos rendszert biztosít, főleg azért, mert azt a bizonyos különleges illetményt visszamenőlegesen biztosítaná. Továbbá utalás van arra is, hogy ennek az újonnan létrehozott illetménynek a finanszírozása tekintetében nem állnak rendelkezésre pénzalapok. A törvény legalább 16 300 egykori vagy jelenlegi helyi tisztségviselőt érint kedvezően és csak 2016-ban 469 millió lejes pluszkiadást jelentene a költségvetés számára. Lévén, hogy ez az összeg megadózódik, a költségvetési hiány szempontjából 395 millió lejt jelent a szóban forgó pluszjuttatás. Mindez valószínű, hogy így igaz, de sajnos a honatyák számára is egy hasonló jellegű törvényt fogadtak el, s mint ismeretes, azt második nekifutásra kénytelen-kelletlen ki kellett hirdetnie Klaus Johannis államelnöknek. Tehát, létezik egy precedens, s ilyenképpen lehet, hogy az Alkotmánybíróság ugyancsak megfontolja, hogy elutasítja-e vagy sem ezt a helyhatósági tisztségviselő ezen jogosultságára vonatkozó törvényt. Továbbá azt is meg kell jegyeznünk, hogy a pénzügyminisztériumtól származó értesülések szerint az egykori és a jelenlegi honatyákat megillető nyugdíj jellegű különleges illetményre vonatkozó már megjelent törvény előírásainak a gyakorlatba ültetésére vonatkozóan sincs költségvetési fedezet a 2016-os esztendő szintjén. Ami biztos, az az, hogy januártól semmiképpen sem léphet hatályba a helyhatósági tisztségviselők nyugdíj jellegű különleges illetményére vonatkozó törvény. Újabb pénzkiutalások A második költségvetés-kiigazítást követően a Cioloș-kormány pénzalapokat utalt ki utólagosan egyes területi-közigazgatási egységek számára bizonyos kiadásaik fedezése végett. Az ilyen jellegű kiutalás közvetlenül a költségvetés-kiigazítás után visszásnak és furának tűnik. Annak idején egyébként az ilyen jellegű ténykedésekért sokan bírálták a Ponta-kormányt, mint ahogy azért is, hogy esetenként az ilyen jellegű pénzfolyósításra a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból került sor. Tetszik, nem tetszik, a minap hasonlóképpen cselekedett a Cioloș-kormány is: a december 23-i kormányülésen elfogadott 2015/995-ös kormányhatározat értelmében a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból több mint 296 millió lejt utaltak ki pótlólagosan az áfából számfejtett összegekből egyes helyi költségvetések kiegyensúlyozása céljából. A szóban forgó kormányhatározat a Hivatalos Közlöny december 24-i számában jelent meg, s annak mellékleteiből az derül ki, hogy a szóban forgó pénzalapot különböző kiadások fedezése, valamint tartozások törlesztése céljából folyósítják. A kormányhatározat mellékleteiben tételesen szerepelnek az érintett területi-közigazgatási egységek, valamint a kiutalt pénzalapok rendeltetése. Nos, a szóban forgó összegből Hargita megye mintegy 1,7 millió lejben részesült, s ez a pénzösszeg tulajdonképpen tartozások törlesztésére szolgál. (A hatályos jogszabályok értelmében a közszférai intézményrendszerben a tartozások fogalma alatt olyan adósságok értendőek, amelyek esetében a kifizetési kötelezettségek időpontjától több mint 90 nap telt el.) A megyei tanácsok a szóban forgó összegből mintegy 750 000 lej illeti meg, 728 000 lej Siménfalva helyi költségvetését és 239 000 lej Zetelaka helyi költségvetését. Nem pénzosztás, de majdnem az: a kormány december 16-án fogadta el a gyümölcsfogyasztás bátorítására vonatkozó program keretében a 2015–2016-os iskolai évre a kiosztandó mennyiségekkel, a szükséges pénzalapokkal és az ügykezeléssel kapcsolatos 2015/979-es kormányhatározatot. A Hivatalos Közlönyben december 23-án megjelent jogszabály értelmében a jelenlegi iskolai évben legfeljebb 88 iskolai napra biztosítandó ingyenesen gyümölcs, amelynek napi értéke legfeljebb 0,37 lej/tanuló lehet. A kormányhatározat mellékletében fel vannak tüntetve a megyéket megillető pénzalapok is. A szóban forgó célra országos viszonylatban mintegy 44,7 millió lejt irányzott elő a kormány, ebből közel 38,9 millió lejt a gyümölcsosztásra és 5,8 millió lejt a gyümölcsprogramhoz kapcsolódó másabb tevékenységekre. Hargita megye esetében 782 000 lejről van szó, ebből 680 000 lej a tulajdonképpeni gyümölcsosztásra és 102 000 lej a már említett úgynevezett kiegészítő tevékenységekre (gyümölcsösök meglátogatása, részvétel kiállításokon, tematikai napok szervezése stb.). Egyébként az iskolai gyümölcsfogyasztási programról a 2010/195-ös törvénnyel jóváhagyott 2010/24-es sürgősségi kormányrendelet rendelkezik. Marad a dohányfüst… Nemrégiben fogadta el a parlament a dohányzás korlátozására vonatkozó törvényt, annak értelmében zárt helyiségekben, közterületeken stb. megtiltják, pontosabban megtiltották volna a cigarettázást. Sokan már kész tényként könyvelték el ennek a törvénynek a hatályba lépését, s már arról is hallani, illetve olvasni lehetett, hogy egyes vendéglátóipari egységek tulajdonosai a kiskapuk megtalálásán törik a fejüket, próbálnak találékony módon megoldásokat kiötölni. Egyelőre nincs amiért serénykedniük. December 21-én 33 szenátor aláírásával alkotmányossági aggályok okán beadványt intéztek az Alkotmánybírósághoz. A kezdeményezők Daniel Fenechiu és Cristiana Anghel szenátorok voltak, de hozzuk majdmindegyik pártból csatlakoztak honatyák, s úgy tudni, hogy azok között volt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Állítólag 2016. január 27-én tűzi napirendre a taláros testület ezt a beadványt. Az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül legjobb esetben is csak majd március folyamán léphet hatályba a szóban forgó törvény. Elúszott uniós alapok Most, ahogy közeledik a 2007–2013-as pénzügyi zárszámadás, mármint az uniós pénzalapok felhasználása tekintetében egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy viszonylag jelentős pénzösszeget nem sikerült lehívni, illetve elkölteni. Egy minap készült félhivatalos felmérés szerint Románia rendelkezésére 19 milliárd euró állt, ebből sikerült lehívni és visszaigazoltatni 11 milliárd eurót, 8 milliárd euró a jelek szerint elvész. A legnagyobb érvágást a környezetvédelmi szektoriális program keretében könyvelhetik el, közel 1,9 milliárd eurós elvesztett pénzalapot. Azt követi a humánerőforrás-fejlesztési program (POSDRU) közel 1,8 milliárd lejjel, majd a szállításügy közel 1,6 milliárd lejjel. Ennek ellenére a csatlakozást követően Románia nem tekintheti magát a szó igazi értelmében vesztesnek: az Unióhoz való 2007-es esztendei csatlakozást követően országunk 31,7 milliárd euró értékű alapban részesült, ugyanakkor az Európai Unió költségvetéséhez 11,7 milliárd euróval járult hozzá, s ezek szerint az egyenleg pozitív 19,7 milliárd eurót tesz ki. Egyébként a minap az uniós alapok felhasználása tekintetében nyilatkozott az uniós alapokért felelős miniszter is, Aura Răducu. Szerinte az év végi hajrá során sikerül javítani a helyzeten, a lehívási arány elérheti a 70 százalékot, s ami „elúszhat”, az a legrosszabb esetben sem fogja meghaladni a 6 milliárd eurót. Majd megválik… Kompromisszum Ismeretes, hogy az elmúlt hetekben pattanásig feszült az ellentét a biztosítótársaságok és a fuvarozók között. A fővárosban tüntetésekre is sor került, s a kormánynál is fogadták a tüntetők képviselőit. A jelek szerint sikerült végül is egy kompromisszumos megoldást találni. Legalábbis erről nyilatkozott az elmúlt hét elején Mișu Negrițoiu, a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság (ASF) elnöke. Állítólag abban egyeztek meg, hogy a fuvarozók esetében az RCA biztosítás átlagos növekedése nem fogja meghaladni az 50 százalékot, a viszonyítási alapnak pedig a 2015 júniusi szintek tekintendőek. Erre vonatkozóan a felek között aláírásra került egy egyezmény is. Továbbá a helyi szállítók esetében a díjszabásból kiiktatják a „zöldkártyát”, azt csak a nemzetközi fuvarozóknak kell majd fizetniük. Megállapodtak abban is, hogy nem lesz kötelező a féléves vagy az éves díjszabásfizetés, azt fel lehet osztani akár hónapokra is. Egyébként e hónap derekán az ASF megkezdte a kilenc legnagyobb biztosítótársaságnál a RCA díjszabás megállapításának a felülvizsgálatát. Nincs szó ellenőrzésről, csupán arról, hogy vizsgálatnak vetik alá a szóban forgó díjszabás megállapításának a módozatát. Ennek kapcsán az ASF elnöke utalt arra is, hogy a testületnek nem áll jogában sem módjában rákényszeríteni egy adott díjszabást a biztosítótársaságokra, csupán ajánlásokat fogalmazhat meg. * Év végi hajrát említettünk, a kormány számára az még nem ért véget, mert még e héten döntenie kell két igen fontos ügyben: kormányhatározattal kell(ene) jóváhagyni az új Adótörvénykönyv alkalmazási normáit, s ugyanakkor esedékes lenne egy kormányhatározat az országos garantált minimál bruttó bér 2016-os szintjére vonatkozóan. Ha ez utóbbi elmarad, akkor megmarad a minimálbér jelenlegi szintje is… Hecser Zoltán