Határozottabb fellépést követel az Európai Bizottságtól a méhek védelme érdekében az Európai Parlament. Szerintük a tagálla­mok a beporzó rovarok fokozottabb védelme helyett inkább a növényvédő szerekre vonatkozó követelmények felpuhítására törekednek. Értékeli a méhek és a méhészek tevékenységét az EP. Nem engedik kompromisszumot kötni az EB-t sem

Fotó: Domján Levente

Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el, amelyben a méhek fokozott védelmét követelték, és újabb javaslattervezetet kértek az Európai Bizottságtól, miután a tagállamok szerintük fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást – közölte az uniós parlament. Az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról, tudhattuk meg az MTI tudósításából. Az útmutató elmagyarázta, hogyan kellene bevizsgálni a növényvédő szereket ahhoz, hogy az azután alkalmazott szerek ne veszélyeztessék sem akut, sem krónikus módon a méheket. A növényvédő szerek csak akkor maradhatnának a piacon, ha a vizsgálatokon megfelelnek. Az uniós intézmények között lefolytatott vitában azonban több tagállam ellenezte a javaslatot, végül a bizottság olyan kompromisszumot javasolt, amely csak az akut mérgezés veszélyétől védte volna a méheket, a krónikustól nem. A strasbourgi plenáris ülésen 533 szavazattal, 67 ellenszavazat és száz tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013-as útmutatójának maradéktalan végrehajtását. Rámutatnak: a módosított bizottsági rendelettervezet csak az akut toxicitás ellen lép fel, nem szól a mézelő méheket érintő krónikus toxicitásról, sem pedig a poszméheket és a magányos méheket érintő toxicitásról. A tervezet ráadásul nem a tudományos és műszaki ismeretek legfrissebb fejleményeit tükrözi, és nem változtatná meg a védelem szintjét sem, fogalmaztak közös állásfoglalásukban a képviselők. A képviselők véleménye szerint az uniós bizottságnak nem kellett volna kompromisszumot kötnie, hanem élhetett volna hatáskörével, mivel a méhvédelmi kritériumokat kifogásoló tagállamok nem alkottak minősített többséget. A képviselők arra emlékeztettek, hogy az Európai Bizottság adatai szerint „az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának – beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket – előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés” figyelhető meg, és „számos beporzó faj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget”. Kijelentették, nem támogatják, hogy erőtlenek legyenek a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek, az Európai Parlament túlnyomó része nem akarja, hogy a méhek védelmét szolgáló jogszabályt fellazítsák. „Arra szólítjuk fel az uniós bizottságot, hogy olyan, a legújabb tudományos és technikai tudáson alapuló jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket” – mondta Pascal Canfin, az EP környezetvédelmi bizottságának francia elnöke. Mivel az EP plenárisa nem engedte tovább a javaslatot, az Európai Bizottságnak most új tervezetet kell beterjesztenie. Az uniós bizottságtól származó adatok szerint csak az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának és a vadvirágfajok 78 százalékának léte legalább részben az állati beporzástól függ. Az unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd eurónyi közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető.

HN-információ