borús égbolt
Borboly Csaba brüsszeli válaszokat várt - EU-s szinten is kezdenek felfigyelni a medveproblémákra
A nagyvadak témája uralta az Európai Unió természetvédelmi akciótervéről szóló tegnapi brüsszeli konferenciát Borboly Csaba felszólalása nyomán. Hargita Megye Tanácsának elnöke vázolta a romániai helyzetet, amire reakciók sorozata érkezett, így a medvekérdés került túlsúlyba a rendezvényen. A jelenlévők a felvetésre válaszolva hangsúlyozták a probléma rendezetlenségét Romániában, és lépéseket szorgalmaztak.
A konferencián Borboly Csaba az akcióterv fajvédelmi és élőhelyvédelmi cselekvési tervek továbbfejlesztéséről szóló pontja kapcsán, valamint a nagy testű ragadozókkal való együttélést illetően fogalmazott meg kérdéseket. Felhívta a figyelmet, hogy amióta a kilövési kvótát Romániában felfüggesztették, a medvék száma mintegy ezerrel növekedett, naponta történnek medvetámadások, a közbiztonság egyre romlik, ezért esetünkben gyors és hatékony intézkedésekre van szükség. A megyeelnök felvázolta, hogy a nagyvadak ügye nincs az emberek életterének szemszögéből is kezelve Európa-szinten.
– Romániában azok a személyek, akiket vadkár ért, nem kapnak kompenzációt a Natura2000-es program keretében, pedig az Unió lehetővé teszi, és lenne is rá pénz, hektáronként akár 200 euró. Ha a vidékfejlesztési alapból kártérítést fizetnének, a vadkárok is valamennyivel elviselhetőbbek lennének – mondta.
A megyei tanács elnöke azt is firtatta, hogy milyen konkrét intézkedések vannak a vonatkozó kötelezettségek betartására és a nyomon követésre.
A felszólalásra válaszolók részéről elhangzott, hogy még több politikai és szakmai párbeszédre van szükség a tagállamokkal ezekben a témákban. Ian Jardine, a skót természeti örökséget kezelő intézmény vezérigazgatója szerint a helyi és regionális önkormányzatok a legfontosabb szereplők a cselekvési terv gyakorlatba ültetését illetően, így több hatáskört kell biztosítani a helyi önkormányzatoknak ezen a területen. Többen hangsúlyozták, hogy nagyobb megértéssel kell kezelni azoknak az embereknek a problémáját, akik a vidéki és városi közösségekben élnek. Mint elhangzott, a legnagyobb probléma az, hogy bár törvény van rá, nincsenek menedzsmenttervek a környezetvédelmi projektek kezelésére.
– Ismét sikerült nemzetközi nyilvánosság elé tárni egyik nagy problémánkat. Most már Brüsszelből is kezd látszani, mekkora a baj a nagyvadak miatt Romániában. A felszólalásomra érkezett reakciók nyomán úgy érzem, kezdik felfogni, mennyire nincs rendjén, ami a székely falvakban történik, hogy a medvék településekre látogatnak, egyre több kárt okoznak, és erre megoldást kell találni – nyilatkozta a megyei tanács elnöke.
[box type="shadow" ]Egyre bátrabban kóricálnak a város utcáin Több medvét is láttak Tusnádfürdő utcáin járkálni az elmúlt időszakban, a „látogatásokról” felvételek is készültek. Az üdülőváros polgármestere szerint annyian vannak, hogy már számon sem tudják tartani a városba merészkedő medvéket.
Albert Tibor, Tusnádfürdő elöljárója szerint már maguk sem tudják, milyen sok medve keresi az élelmet a város utcáin – nyilatkozta tegnap az Agerpres hírügynökségnek.
– Nem tudom, mit tehetnénk. Mondtam a kollégáimnak, hogy hívják a környezetvédelmi szakembereket, beszéljünk velük, és lássuk, hogy mihez kezdjünk – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy meglátása szerint a környezetvédelmi ügynökség sem tehet sok mindent a probléma megoldására, hiszen a „törvényeket úgy alkották, hogy a medvét jobban védik, mint az embereket”.
Az elöljáró elmondta: a helyi lakosok már nem tartanak szárnyasokat udvaraikon, mert folyamatosan megölik ezeket a medvék, a kutyákat nem kötik meg, mert a nagyvadak több házőrző ebet is megöltek. A polgármester szerint az egyetlen megoldást a folyamatos megfigyelés jelentené, a vadőröknek etetniük kellene a medvéket, ezzel megakadályozva, hogy bejussanak a város területére.
Tusnádfürdő lakosai gyakran találkoznak medvékkel a település utcáin, szinte minden évben elfognak egy medvét, amelyet máshová költöztetnek. Albert Tibor szerint ez a minisztérium által szorgalmazott megoldás valójában nem megoldás, az elköltöztetett medvék helyére más medvék költöznek be a környékbeli erdőkből.[/box]
HN-információ
A konferencián Borboly Csaba az akcióterv fajvédelmi és élőhelyvédelmi cselekvési tervek továbbfejlesztéséről szóló pontja kapcsán, valamint a nagy testű ragadozókkal való együttélést illetően fogalmazott meg kérdéseket. Felhívta a figyelmet, hogy amióta a kilövési kvótát Romániában felfüggesztették, a medvék száma mintegy ezerrel növekedett, naponta történnek medvetámadások, a közbiztonság egyre romlik, ezért esetünkben gyors és hatékony intézkedésekre van szükség. A megyeelnök felvázolta, hogy a nagyvadak ügye nincs az emberek életterének szemszögéből is kezelve Európa-szinten.
– Romániában azok a személyek, akiket vadkár ért, nem kapnak kompenzációt a Natura2000-es program keretében, pedig az Unió lehetővé teszi, és lenne is rá pénz, hektáronként akár 200 euró. Ha a vidékfejlesztési alapból kártérítést fizetnének, a vadkárok is valamennyivel elviselhetőbbek lennének – mondta.
A megyei tanács elnöke azt is firtatta, hogy milyen konkrét intézkedések vannak a vonatkozó kötelezettségek betartására és a nyomon követésre.
A felszólalásra válaszolók részéről elhangzott, hogy még több politikai és szakmai párbeszédre van szükség a tagállamokkal ezekben a témákban. Ian Jardine, a skót természeti örökséget kezelő intézmény vezérigazgatója szerint a helyi és regionális önkormányzatok a legfontosabb szereplők a cselekvési terv gyakorlatba ültetését illetően, így több hatáskört kell biztosítani a helyi önkormányzatoknak ezen a területen. Többen hangsúlyozták, hogy nagyobb megértéssel kell kezelni azoknak az embereknek a problémáját, akik a vidéki és városi közösségekben élnek. Mint elhangzott, a legnagyobb probléma az, hogy bár törvény van rá, nincsenek menedzsmenttervek a környezetvédelmi projektek kezelésére.
– Ismét sikerült nemzetközi nyilvánosság elé tárni egyik nagy problémánkat. Most már Brüsszelből is kezd látszani, mekkora a baj a nagyvadak miatt Romániában. A felszólalásomra érkezett reakciók nyomán úgy érzem, kezdik felfogni, mennyire nincs rendjén, ami a székely falvakban történik, hogy a medvék településekre látogatnak, egyre több kárt okoznak, és erre megoldást kell találni – nyilatkozta a megyei tanács elnöke.
[box type="shadow" ]Egyre bátrabban kóricálnak a város utcáin Több medvét is láttak Tusnádfürdő utcáin járkálni az elmúlt időszakban, a „látogatásokról” felvételek is készültek. Az üdülőváros polgármestere szerint annyian vannak, hogy már számon sem tudják tartani a városba merészkedő medvéket.
Albert Tibor, Tusnádfürdő elöljárója szerint már maguk sem tudják, milyen sok medve keresi az élelmet a város utcáin – nyilatkozta tegnap az Agerpres hírügynökségnek.
– Nem tudom, mit tehetnénk. Mondtam a kollégáimnak, hogy hívják a környezetvédelmi szakembereket, beszéljünk velük, és lássuk, hogy mihez kezdjünk – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy meglátása szerint a környezetvédelmi ügynökség sem tehet sok mindent a probléma megoldására, hiszen a „törvényeket úgy alkották, hogy a medvét jobban védik, mint az embereket”.
Az elöljáró elmondta: a helyi lakosok már nem tartanak szárnyasokat udvaraikon, mert folyamatosan megölik ezeket a medvék, a kutyákat nem kötik meg, mert a nagyvadak több házőrző ebet is megöltek. A polgármester szerint az egyetlen megoldást a folyamatos megfigyelés jelentené, a vadőröknek etetniük kellene a medvéket, ezzel megakadályozva, hogy bejussanak a város területére.
Tusnádfürdő lakosai gyakran találkoznak medvékkel a település utcáin, szinte minden évben elfognak egy medvét, amelyet máshová költöztetnek. Albert Tibor szerint ez a minisztérium által szorgalmazott megoldás valójában nem megoldás, az elköltöztetett medvék helyére más medvék költöznek be a környékbeli erdőkből.[/box]
HN-információ
