Hargita megyében szinte kizárólag csak mentőautókban, illetve egészségügyi intézményekben van defibrillátor. Szakemberek szerint nemcsak ilyen, az újjáélesztésre alkalmas készülékekre, hanem képzésre is szükség lenne ahhoz, hogy hirtelen szívmegállás esetén segítséget tudjunk nyújtani. [caption id="attachment_79280" align="aligncenter" width="1000"] Defibrillátor a mentőautóban. Élet-halál kérdése lehet Fotó: László F. Csaba[/caption] Magyarországon egyre több nem egészségügyi rendeltetésű helyen – így például közintézményekben, bevásárlóközpontokban – vannak defibrillátorok. Ezek a készülékek nagy segítséget jelenthetnek a Romániában is az elhalálozások egyik vezető okának számító hirtelen szívhalál előfordulása esetén. Megelőzéssel, elsősegélynyújtással foglalkozó civil szervezetek leírása szerint az automata vagy félautomata defibrillátorokkal a kevésbé gyakorlott segítők is képesek az újjáélesztésre. Romániában azonban többnyire csak a mentőautókban, illetve az egészségügyi intézményekben vannak újjáélesztő készülékek. Bukarestben közterületen is van már néhány – például a metró területén, továbbá a főváros környékén a nagyobb bevásárlóközpontokban is szereltek fel ilyeneket. Minden megyebeli mentőben van Hargita megyében tudomása szerint csak egészségügyi intézményekben, illetve a mentőautókban vannak defibrillátorok – mondta el érdeklődésünkre Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója. Megtudtuk, minden mentőn van újjáélesztő készülék, azokon is, amelyeket betegszállításra használnak. A sürgősségi mentőautókon lévő komplexebb készülékek gyakran működnek, ezekkel ugyanis monitorizálni is lehet a betegeket: ezekkel mérnek vérnyomást, pulzust, készítenek EKG-t (elektrokardiográfia). Péter Szilárd szerint az automata újjáélesztő készülékek elterjedése hasznos lenne, de képzésnek is kísérnie kellene ezek felszerelését. Úgy gondolja, nemcsak laikusokban, hanem egy ilyen készüléket ritkán vagy sosem használó egészségügyi alkalmazottban is felmerülne a félelem, hogy vajon jól csinálja-e, amit csinál, nem-e árt inkább vele. Ezért az elsősegélynyújtás oktatásának is minél szélesebb körben kellene elterjednie. És nemcsak néhány órás, rövid felkészítőkre, hanem huzamosabb képzésre van szükség ahhoz, hogy az hasznos legyen – tette hozzá. A betegellátást kellene fejleszteni Romániában is időről időre felmerül, és törvénytervezet is született már arról, hogy kötelezővé tegyék közintézményekben és forgalmas helyeken a de­fib­rillátorokat. Vass Levente, az RMDSZ képviselője maga is orvos, és érdeklődésünkre azt mondta, hasznosak ezek az eszközök, hisz életet is menthetnek, de kérdés, hogy van-e, aki megfelelően használja azokat. Fontosnak tartja az elsősegélynyújtási képzés kiterjesztését, enélkül értelmetlennek látja egy ilyen jellegű szabályozás meghozását. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy a mai egészségügyi ellátási szinten egyszerűen értelmetlen, hogy defibrillátorok álljanak különböző közintézményekben, amikor – mint mondta – az egészségügyi rendszerben pénztelenség van, gyógyszer, kötszer hiányzik, a kórházi, háziorvosi ellátás nincs megfelelően finanszírozva. Ezért inkább erre kellene pénzt fordítani. – Jelenleg elhamarkodottnak látnám kötelezővé tenni de­fib­rillátorok vásárlását. Inkább azt látnám jónak – és az RMDSZ szerintem azt kellene támogassa –, hogy az amúgy jól szervezett sürgősségi betegellátást fejlesszék, jobb felszerelésre, több orvos, asszisztens alkalmazására fordítsanak erőforrásokat – fejtette ki az RMDSZ szakpolitikusa. R. Kiss Edit