borús égbolt
Értéken alul becsült tenyészállatok
Vadföldek kialakításával kell távol tartani a lakott területektől és a mezőgazdasági kultúráktól a károkat okozó vadállatokat, ám kártétel esetén tekintettel kell lenni az elpusztított tenyészállatok beszerzési árára is – hangzott el Magyarandrásfalván a környékbeli gazdák, vadászok és az önkormányzatok elöljáróinak találkozóján.
[caption id="attachment_78513" align="aligncenter" width="1000"]
Vadles a határban. Jól látható problémák Fotó: Domján Levente[/caption]
Elégedetlenek az udvarhelyszéki gazdák a mezőgazdasági minisztérium vadkárbecslési és kártérítési gyakorlatával: az egyre szaporodó vadkárokat értékben alulbecsülik, és nem térítik meg időben – hívja fel a figyelmet a megyei tanács sajtószolgálata. A Szentábrahám községhez tartozó Magyarandrásfalván, Mátéfi Domokos farmján kedden Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója és Simó Dezső Szabolcs, Szentábrahám polgármestere a térség gazdáival és vadászaival egyeztetett.
Borboly elmondta, a gazdák javaik védelme érdekében kénytelenek erős villanypásztorokat beszerelni. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy erre támogatást is kapjanak, ugyanakkor az emberi életben okozott károkat, sérüléseket is meg kell téríteni, az áldozatokat kárpótlásban részesíteni.
– Lassan kijártuk annak az útját, hogyan kell olyan dokumentációt összeállítani, amire megadják a beavatkozási engedélyt. Az emberi életre való veszélyesség tényét be kell mutatni, és bizonyítani minél több fotóval a medve jelenlétét az emberi környezetben – hangsúlyozta Borboly, kérve a jelen lévő gazdák és vadászok segítségét a problémás egyedek beazonosításában.
Márton István, a megyei önkormányzat vidékfejlesztési egyesületének igazgatója kiemelte, a polgármesteri hivatalok jobban figyeljenek oda a kártérítéseknél, hogy a törzskönyvezett vagy más értékes állatoknál a dokumentációban szerepeljenek az ezt igazoló okmányok. Azaz derüljön ki, hogy a vad által elpusztított tenyészállatot mennyiért vásárolta a gazda, és akkor nem az általános piaci árat állapítják meg kártalanításul, hanem az elpusztult tenyészjószág valós árát.
– Egyéni véleményem, hogy rövid távon nem várhatjuk sem Brüsszeltől, sem Bukaresttől a megoldást. Az éhes állat megtalálja az útját és kárt okoz terményben, haszonállatokban. Minden községben vadföldet kell kialakítani, közterületből vadászegyesületek területeiből bevetni zabbal vagy olyan kultúrával, amit a vad szeret. Nem egyszerű dolog, de enni kell adni a vadaknak, távolabb a falutól. Összefogás kell ehhez és anyagi források – vázolta megoldási javaslatait Márton István.
Borboly Csaba a jelenlévőknek beszélt arról az új törvénymódosító javaslatról is, amely lehetővé tenné, hogy első körben a károkat a megyei tanácsok fizessék ki, amit utólag majd a minisztérium térít meg a megyei tanácsoknak.
– Arra kérem Önöket, hogy minden esetben, ha település közelében medvét észlelnek, jelezzék azt a 112-es sürgősségi hívószámon, vagy a legkisebb vadkárt is jelentsék, hogy nyoma maradjon. Mindez nagyon fontos a dokumentáció összeállításához, amely a veszélyes egyed, egyedek kiemeléséhez szükséges – summázta a megyei tanács elnöke.
HN-információ
Vadles a határban. Jól látható problémák Fotó: Domján Levente[/caption]
Elégedetlenek az udvarhelyszéki gazdák a mezőgazdasági minisztérium vadkárbecslési és kártérítési gyakorlatával: az egyre szaporodó vadkárokat értékben alulbecsülik, és nem térítik meg időben – hívja fel a figyelmet a megyei tanács sajtószolgálata. A Szentábrahám községhez tartozó Magyarandrásfalván, Mátéfi Domokos farmján kedden Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója és Simó Dezső Szabolcs, Szentábrahám polgármestere a térség gazdáival és vadászaival egyeztetett.
Borboly elmondta, a gazdák javaik védelme érdekében kénytelenek erős villanypásztorokat beszerelni. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy erre támogatást is kapjanak, ugyanakkor az emberi életben okozott károkat, sérüléseket is meg kell téríteni, az áldozatokat kárpótlásban részesíteni.
– Lassan kijártuk annak az útját, hogyan kell olyan dokumentációt összeállítani, amire megadják a beavatkozási engedélyt. Az emberi életre való veszélyesség tényét be kell mutatni, és bizonyítani minél több fotóval a medve jelenlétét az emberi környezetben – hangsúlyozta Borboly, kérve a jelen lévő gazdák és vadászok segítségét a problémás egyedek beazonosításában.
Márton István, a megyei önkormányzat vidékfejlesztési egyesületének igazgatója kiemelte, a polgármesteri hivatalok jobban figyeljenek oda a kártérítéseknél, hogy a törzskönyvezett vagy más értékes állatoknál a dokumentációban szerepeljenek az ezt igazoló okmányok. Azaz derüljön ki, hogy a vad által elpusztított tenyészállatot mennyiért vásárolta a gazda, és akkor nem az általános piaci árat állapítják meg kártalanításul, hanem az elpusztult tenyészjószág valós árát.
– Egyéni véleményem, hogy rövid távon nem várhatjuk sem Brüsszeltől, sem Bukaresttől a megoldást. Az éhes állat megtalálja az útját és kárt okoz terményben, haszonállatokban. Minden községben vadföldet kell kialakítani, közterületből vadászegyesületek területeiből bevetni zabbal vagy olyan kultúrával, amit a vad szeret. Nem egyszerű dolog, de enni kell adni a vadaknak, távolabb a falutól. Összefogás kell ehhez és anyagi források – vázolta megoldási javaslatait Márton István.
Borboly Csaba a jelenlévőknek beszélt arról az új törvénymódosító javaslatról is, amely lehetővé tenné, hogy első körben a károkat a megyei tanácsok fizessék ki, amit utólag majd a minisztérium térít meg a megyei tanácsoknak.
– Arra kérem Önöket, hogy minden esetben, ha település közelében medvét észlelnek, jelezzék azt a 112-es sürgősségi hívószámon, vagy a legkisebb vadkárt is jelentsék, hogy nyoma maradjon. Mindez nagyon fontos a dokumentáció összeállításához, amely a veszélyes egyed, egyedek kiemeléséhez szükséges – summázta a megyei tanács elnöke.
HN-információ
