Hová fordulhat a szülő, ha gyermekén az iskolai erőszak jeleit észleli? Hogy állnak a megyei oktatási intézmények a bullying (zaklatás, tes­ti-lelki erőszak) ellenes stratégiák gyakorlatba ültetésével? Hogyan tudják feldolgozni a sérelmeket az érintett gyermekek? Kérdéseinkkel Demeter Levente főtanfelügyelőt és Antal Gabriella iskolai pszichológust kerestük fel. Kiderült: már az idei tanévben is jelentettek iskolai erőszakkal kapcsolatos eseteket a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek, a megoldás többlépcsős lehet. A2021–2022-es tanév kez­detétől két alkalommal érkezett bejelentés a Har­gita Megyei Tanfelügyelőséghez iskolai erőszakkal kapcsolatos esetről. Mivel az ilyen problémákkal gyakran egyszerre több intézmény is foglalkozik, és nem mindet jelentik a tanfelügyelőségnél, nehéz valós képet kapni az aktuális helyzetről. Demeter Levente főtanfelügyelő a Hargita Népe felkeresésére közölte: egyes eseteknél a rendőrség és gyerekvédelem beavatkozása az első. Ugyanakkor hozzátette: minden Hargita megyei iskola rendelkezik bullying (zaklatás, testi-lelki erőszak) ellenes stratégiával. – Minden tanév elején az oktatási intézmények felelőssége és kötelessége az iskolai erőszak és bullying megelőzésének stratégiáját kidolgozni, és azokat életbe léptetni. Erre azért van szükség, hogy minden diák számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz és tanuláshoz alkalmas légkör – hangsúlyozta. Mint mondta, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően minden oktatási intézményben létezik egy iskolai erőszak és zaklatás megelőzéséért felelős csoport. Ugyanakkor minden iskolának rendelkeznie kell cselekvési tervvel is az ilyen esetek kezelésére. Van hová fejlődni A Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetője szerint a megyében működő iskolák többnyire felkészültek a bullying kezelésére, ám további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a megelőzésben látványos legyen az előrelépés. – A megyei tanfelügyelőség rendszeresen ellenőrzi az iskolákat és szaktanácsadást is nyújt az említett stratégia betartását illetően. A Biztonság az iskolákban tematikus ellenőrzésünk épp emiatt jött létre – közölte. Megjegyezte: a pedagógusok részére a Pedagógusok Háza szervez felkészítőket és képzéseket a témában, a diákok számára pedig a Biztonságos iskola mindenkinek elnevezésű megyei projekt nyújthat tájékoztatást. Arra a kérdésre, hogy hová fordulhat a szülő, ha gyermekét bántalmazták az iskolában, Demeter Levente leszögezte: elsősorban az illető oktatási intézmény vezetőségét kell felkeresni. – További lehetőségek a szakosodott állami intézmények, mint például a rendőrség, a polgármesteri hivatalokban a szociális ügyekkel foglalkozó szakosztály vagy a gyerekvédelem – emelte ki. Csak játék az egész? Az iskolai erőszak lelki hatásairól Antal Gabriella iskolapszichológust, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Megelőzési Központ munkatársát kérdeztük. A szakember rámutatott: ilyenkor a kisebbrendűség-érzés, a szorongás, a félelem és a szégyen érzése dominál az atrocitást átélt gyermekeknél. – Sokszor viszont teljesen egyéni hatásokról beszélünk. Érdekes, hogy gyakran látni a szünetben kisebb lökdösődést, ellenségeskedést a gyerekek körében, és amikor közbelépünk, azzal védekeznek, hogy csak játszottak. Tehát ilyen szempontból, a játék során fellépő testi kontaktusokat is lehet jeleknek venni – részletezte Antal Gabriella, aki azt is elárulta, mikor kell a szülők szakemberhez forduljanak, ha erőszak jeleit fedezik fel gyermekükön. Rámutatott: amikor sorozatosan ugyanazzal a gyermekkel történnek az atrocitások, akkor kell segítséget kérni. Az iskolapszichológus megjegyezte, hogy a legtöbb gyermek csak akkor beszél az ilyen élményeiről, ha biztonságban érzi magát, otthon van. Az iskolai feszültséget a járvány is megnövelte Sőt, a legtöbben nem akarnak vagy nem mernek az iskolában megnyílni a problémáikkal kapcsolatban, mert attól tartanak, hogy a társaik még jobban megbélyegzik, esetleg árulkodónak tartják majd őket. – Ha megtörténik a baj, beszélgetéssel, egyéni tanácsadással is lehet javítani a helyzeten. Fontos eszköznek tartom a zeneterápiát és a toleranciára nevelést, hiszen csak akkor válhatnak a felnövekvő generációból jó felnőttek, ha megtanulják elfogadni egymást. A pozitív értékrend kialakulása gyermekkorban kezdődik – jelentette ki az iskolapszichológus. A járványhelyzet okozta lelki terhekről is kérdeztük a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Megelőzési Központ munkatársát, aki nyomatékosította: a kötelező maszkviselés általános feszültséget alakított ki a tanórákon. – Érdekes, hogy azokkal az iskolásokkal, akik sokáig tanultak online, semmilyen fegyelmezési problémánk nem volt a jelenléti oktatás kezdetén. Örültek egymásnak, annak, hogy végre együtt lehetnek. Kellett pár hónap, amíg a mindennapi súrlódások előidézték az első veszekedést – ecsetelte Antal Gabriella. Kiemelte: visszatérve az iskolapadba, a gyerekek újra olyan helyzetben találták magukat, ahol rendre utasítják őket. Csak ezúttal nem a hangoskodás, hanem helyes maszkviselés miatt.

Fazakas Bea