Fellélegezhetett tegnap az a 2749 maturandus, aki Hargita megyében beiratkozott az érettségi vizsgára és meg is jelent a vizsgákon, ugyanis tegnap pár órával a bejelentett határidő előtt nyilvánosságra hozták az idei érettségi vizsga eredményeit. De csak azért a fellélegzés, mert véget ért ezzel a vizsgastressz. Sikerélménye azonban csak 1351 érettségizőnek lett, ugyanis ennyien érték el az óvások előtt minden tantárgyból az 5-ös osztályzatot, általánosuk pedig elérte a sikeres érettségihez szükséges 6-ost. Bizonyára változik még pénteken az átmenők aránya, az óvások elbírálása után. Országos viszonylatban Hargita megye mélyen az átlag alatt van, de jobb eredményekkel rendelkezik, mint a sereghajtó Ilfov, Giurgiu vagy Teleorman megye, de csak egyetlen iskola érte el a Kolozs megyei átmenési arányt. Azaz minden viszonylagos. Tegnap délután nehezen bírta a strapát a tanügyi tárca honlapja, bizonyára sokan böngészték egy időben. Így bár kissé nehezen, de néhány információt sikerült összeszedni az összesített eredményeket böngészve. A legjobban teljesítő magyarul is érettségiző diák – egy nagykárolyi lány – az országos rangsorban a 182. helyen áll, a következő két magyar diák a 209. és a 224. helyen áll, mindketten a marosvásárhelyi Bolyai diákjai. A legjobban teljesítő Hargita megyei diák egy várhegyi román kislány személyében a 964. helyen van, a legjobb Hargita megyei magyar diák az országos rangsor 3704 helyén áll és a Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium végzettje. Némileg árnyalja ezt a képet az a tény, hogy az azonos általánossal rendelkező diákokat névsor szerint tüntették fel, így előfordulhat, hogy több tucatnyian rendelkeznek azonos jeggyel… Az eredményeket sokan és sokféleképpen magyarázzák, a közösségi háló és a hírportálok kommentjei érdekeltség, politikai meggyőződés, vérmérséklet s megannyi más szempont szerint elemzik a számsorokat, de megszólaltak a tanügyiek, a politikusok is. A magyar oktatásért felelős államtitkár, Király András máris megveregette a Hargita megyeiek buksiját, noha Erdélyben a leggyengébben teljesítő megyének bizonyult: „Az objektív okok mellett vannak persze szubjektívek is, de azt gondolom, hogy Hargita és Szilágy megyében becsületes oktatás folyik.” Az államtitkár a tavalyinál hajszállal jobb általános eredményeket két dologgal magyarázta. Szerinte egyik kiváltó ok az érettségire való felkészülésben bekövetkezett szemléletváltás, azaz „a diákok, tanárok, szülők egyre komolyabban veszik a vizsgát”, a másik pedig az, hogy „testhezállóbbak voltak a tételek”. Ezzel bizonyára vitatkoznának a vizsgázók, ki-ki elért teljesítménye függvényében. A kommentelők a más megyében való javítást is okolják a – főként a román nyelv és irodalom tárgyból kapott – alacsonyabb jegyekért. Nem tudom, mennyi igazság lehet ebben a feltételezésben, de mifelénk minden elképzelhető, s annak az ellentéte is. Tény azonban, hogy a rendszerváltás utáni időszakban az oktatásügy végeláthatatlan kísérleti teleppé változott, a rendszerben nem lehet kiszámíthatóságról, tervezhetőségről beszélni. A szakoktatás megszüntetése eredményezte a tragikusnak beállított érettségi eredményeket, s ebből a tragikus számsorból lassan lehet kiemelkedni a szakiskolások számának növekedésével párhuzamosan. A bizonytalanság és az alulfizetettség kontraszelekciót eredményezett, s ez a maga rendjén rányomta bélyegét az oktatás minőségére is. A román nyelv és irodalom tárgyból kapott jegyek messze alulmaradnak a más tárgyakból kapott jegyektől, ez pedig azt jelzi, hogy baj van a román nyelv oktatásával. Noha a román nyelv oktatásának kérdése állandó politikai vitatéma, de tényleges előrelépés nem történt a kérdésben, annak dacára, hogy az RMDSZ által pozícióba juttatott szakemberek mindvégig felelős tisztséget töltöttek be a tanügyminisztériumban. A kudarcért a hibát tehát ne csak másokban keressük… Sarány István