borús égbolt
Erdőnyi faóriás adattára
Több mint tíz méter a kerülete annak a mintegy kilencszáz éves kocsányos tölgynek, amely a Suceava megyei Cajvanán látható, s amely az öreg fák között is a legöregebbnek számít, noha szerepel még jó néhány csodálatos és különleges fa az ország legszebb fáinak adatbázisában. A 2014-ben útjára indított projekt honlapján ugyanis már több mint kétezer famatuzsálemet tartanak nyilván.
[caption id="attachment_31930" align="aligncenter" width="620"]
Öreg tölgy Fotó: Tamás Réka[/caption]
Háromnyelvű népszerűsítő honlap és egyben folyamatosan fejleszthető adatbázis az arboriremarcabili.ro, projekt, amelyet a Pogány-havas Kistérségi Társulás koordinál Hartel Tibor szakmai irányításával. A magyarul „Románia legszebb fái” nevet viselő projekt kezdeményezői szerint az öreg fák ökológiai szerepük mellett társadalmi funkciót is betöltenek, de számuk rohamosan csökken. Ezért van szükség feltérképezésükre, nyilvántartásukra.
– Célunk az, hogy felhívjuk a figyelmet az öreg fák természeti, kulturális és szociális értékeire – részletezte Tamás Réka, a két területi projektmenedzser egyike. – Szeretnénk elérni, hogy a helyi közösségek észrevegyék a saját fáikat, éppen ezért a projekt részét képezi egy olyan hatékony módszer kidolgozása is, amely a felmérők, az önkéntesek bevonására vonatkozik. Emellett szeretnénk, ha törvények születnének az öreg fák és élőhelyük védelmére, hiszen jelenleg csakis a közösségektől függ a fennmaradásuk. Megjegyzem, hogy az EU Környezeti Agrárpolitikája elfogadja az idős fák értékeit, de engedélyezi az elszáradt fák kivágását, így sokszor a területalapú támogatások miatt az idős fákat vágják ki legelőször a legelőkről.
A projekt honlapján elérhető az eddig feltöltött adatbázis, egy interaktív térkép a feltöltött fákról, és tartalmaz útmutatót is az öreg fák kereséséhez és megméréséhez. A projekt 2014 augusztusában szakmai beszélgetésekkel indult, majd elkészült az online felület, amelyre 2015 júniusában a brit trónörökös, Károly herceg töltötte fel az első fa, egy kocsányos tölgy adatait. A projektet Charles Burrel, az angliai Knepp Kastélybirtok tulajdonosa támogatja, aki fontosnak tartja az ökológiai és kulturális örökség megőrzését. Az elmúlt egy évben az adatbázis egész erdőnyire duzzadt: 2016. július 1-jén töltötték fel a 2324. fa adatait az adattárba. Az adatbázis-építés egy részét a munkatársak végzik, mellettük önkéntesek is bekapcsolódtak a gyűjtésbe.
– Az önkéntesek lehetnek iskolások, egyetemisták és bárki, aki érdeklődik a szép öreg fák iránt, és aki regisztrál a weboldalon – hangsúlyozta Tamás Réka. – Szeretnénk, ha az adatgyűjtés „citizen science” jelleggel működne, vagyis közös tudomány lenne. Jelenleg a weboldalnak 137 regisztrált felhasználója van, tehát a több mint kétezer faóriásról szóló adat tőlük származik.
Vetélkedők a fákért
A Románia legszebb fái projekthez két kisebb, népszerűsítő jellegű projekt is kapcsolódik. Az egyik egy vetélkedő, amelyet a Communitas Alapítvány finanszíroz, és amelynek keretében a projekt munkatársai a múlt hónapban Csíkpálfalván, Kozmáson, Vágáson, Bögözben, Homoródszentmártonban, Homoródszentpálon, Ozsdolán, Alsócsernátonban és Felsőcsernátonban vettek részt iskolai foglalkozásokon, és vetélkedőre hívták a gyerekeket. A diákok feladata minél több olyan öreg fa azonosítása a településükön vagy annak közelében, amely elnyerheti a „település fája” címet. Emellett a gyerekek a fákkal kapcsolatosan történeteket, hiedelmeket, legendákat, népdalokat, sőt egyéb kulturális vonatkozásokat, szőtteseket, képzőművészeti alkotásokat, hagyományos felhasználási módozatokat is gyűjtenek, dokumentálnak. A vetélkedő a 2016–2017-es tanévben folytatódik a benevezett fák megfigyelésével és az öreg fák értékeiről szóló kvízzel.
A másik kapcsolódó projekt a Fiatalok és védett területek hálózata a délkelet-erdélyi vulkáni régióban, amelyben a Réti Csík Természetvédelmi Egyesülettel partnerségben népszerűsítik az öreg fákat. Ezt a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány támogatja.
A legkülönlegesebbek
– A különlegességet sokszor a fák története hordozza és nem a mérete – jegyezte meg Tamás Réka, bemutatva a legérdekesebb fákat. – A legöregebb általunk ismert fa a Brassó megyei Mirkvásár 920 cm kerületű faóriása, valamint a Suceava megyei cajvanai 1110 cm-es kerületű fája. Mindkét kocsányos tölgy 800–900 éves lehet. A honlapon összeállítás is található a tíz legnagyobb fáról.
A weboldalon regisztrált 2324 fa többsége 1489 kocsányos tölgy. A projektmendzser szerint azért van ez így, mert a Segesvár környéki fás legelőkön ez a faj a leggyakoribb. A kocsánytalan tölgyek, bükkök, gyertyánok száma nem egészen kétszázra tehető. A lucfenyők, diók, hársok, nyírek száma tíz körül van, egyéb fafajtákból tíznél is kevesebb öreg fát regisztráltak. A legtöbb felleltározott fa a valamikor szászok lakta vidékekről, ritkaságszámba menő fás legelőkről került az adatbázisba.
– Várjuk a további regisztrálásokat – hangsúlyozta Tamás Réka. – Célunk a lehető legtöbb fa összegyűjtése, és ehhez szükség van az önkéntesekre. Ha mindenki csak a saját települése kiemelkedő fáit tölti fel, akkor is óriási eredményt érhetünk el. Várjuk a fák történetét is, mert hosszú távra tervezünk, és nagyon sok megvalósításra váró tervünk van még.
Daczó Katalin
Öreg tölgy Fotó: Tamás Réka[/caption]
Háromnyelvű népszerűsítő honlap és egyben folyamatosan fejleszthető adatbázis az arboriremarcabili.ro, projekt, amelyet a Pogány-havas Kistérségi Társulás koordinál Hartel Tibor szakmai irányításával. A magyarul „Románia legszebb fái” nevet viselő projekt kezdeményezői szerint az öreg fák ökológiai szerepük mellett társadalmi funkciót is betöltenek, de számuk rohamosan csökken. Ezért van szükség feltérképezésükre, nyilvántartásukra.
– Célunk az, hogy felhívjuk a figyelmet az öreg fák természeti, kulturális és szociális értékeire – részletezte Tamás Réka, a két területi projektmenedzser egyike. – Szeretnénk elérni, hogy a helyi közösségek észrevegyék a saját fáikat, éppen ezért a projekt részét képezi egy olyan hatékony módszer kidolgozása is, amely a felmérők, az önkéntesek bevonására vonatkozik. Emellett szeretnénk, ha törvények születnének az öreg fák és élőhelyük védelmére, hiszen jelenleg csakis a közösségektől függ a fennmaradásuk. Megjegyzem, hogy az EU Környezeti Agrárpolitikája elfogadja az idős fák értékeit, de engedélyezi az elszáradt fák kivágását, így sokszor a területalapú támogatások miatt az idős fákat vágják ki legelőször a legelőkről.
A projekt honlapján elérhető az eddig feltöltött adatbázis, egy interaktív térkép a feltöltött fákról, és tartalmaz útmutatót is az öreg fák kereséséhez és megméréséhez. A projekt 2014 augusztusában szakmai beszélgetésekkel indult, majd elkészült az online felület, amelyre 2015 júniusában a brit trónörökös, Károly herceg töltötte fel az első fa, egy kocsányos tölgy adatait. A projektet Charles Burrel, az angliai Knepp Kastélybirtok tulajdonosa támogatja, aki fontosnak tartja az ökológiai és kulturális örökség megőrzését. Az elmúlt egy évben az adatbázis egész erdőnyire duzzadt: 2016. július 1-jén töltötték fel a 2324. fa adatait az adattárba. Az adatbázis-építés egy részét a munkatársak végzik, mellettük önkéntesek is bekapcsolódtak a gyűjtésbe.
– Az önkéntesek lehetnek iskolások, egyetemisták és bárki, aki érdeklődik a szép öreg fák iránt, és aki regisztrál a weboldalon – hangsúlyozta Tamás Réka. – Szeretnénk, ha az adatgyűjtés „citizen science” jelleggel működne, vagyis közös tudomány lenne. Jelenleg a weboldalnak 137 regisztrált felhasználója van, tehát a több mint kétezer faóriásról szóló adat tőlük származik.
Vetélkedők a fákért
A Románia legszebb fái projekthez két kisebb, népszerűsítő jellegű projekt is kapcsolódik. Az egyik egy vetélkedő, amelyet a Communitas Alapítvány finanszíroz, és amelynek keretében a projekt munkatársai a múlt hónapban Csíkpálfalván, Kozmáson, Vágáson, Bögözben, Homoródszentmártonban, Homoródszentpálon, Ozsdolán, Alsócsernátonban és Felsőcsernátonban vettek részt iskolai foglalkozásokon, és vetélkedőre hívták a gyerekeket. A diákok feladata minél több olyan öreg fa azonosítása a településükön vagy annak közelében, amely elnyerheti a „település fája” címet. Emellett a gyerekek a fákkal kapcsolatosan történeteket, hiedelmeket, legendákat, népdalokat, sőt egyéb kulturális vonatkozásokat, szőtteseket, képzőművészeti alkotásokat, hagyományos felhasználási módozatokat is gyűjtenek, dokumentálnak. A vetélkedő a 2016–2017-es tanévben folytatódik a benevezett fák megfigyelésével és az öreg fák értékeiről szóló kvízzel.
A másik kapcsolódó projekt a Fiatalok és védett területek hálózata a délkelet-erdélyi vulkáni régióban, amelyben a Réti Csík Természetvédelmi Egyesülettel partnerségben népszerűsítik az öreg fákat. Ezt a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány támogatja.
A legkülönlegesebbek
– A különlegességet sokszor a fák története hordozza és nem a mérete – jegyezte meg Tamás Réka, bemutatva a legérdekesebb fákat. – A legöregebb általunk ismert fa a Brassó megyei Mirkvásár 920 cm kerületű faóriása, valamint a Suceava megyei cajvanai 1110 cm-es kerületű fája. Mindkét kocsányos tölgy 800–900 éves lehet. A honlapon összeállítás is található a tíz legnagyobb fáról.
A weboldalon regisztrált 2324 fa többsége 1489 kocsányos tölgy. A projektmendzser szerint azért van ez így, mert a Segesvár környéki fás legelőkön ez a faj a leggyakoribb. A kocsánytalan tölgyek, bükkök, gyertyánok száma nem egészen kétszázra tehető. A lucfenyők, diók, hársok, nyírek száma tíz körül van, egyéb fafajtákból tíznél is kevesebb öreg fát regisztráltak. A legtöbb felleltározott fa a valamikor szászok lakta vidékekről, ritkaságszámba menő fás legelőkről került az adatbázisba.
– Várjuk a további regisztrálásokat – hangsúlyozta Tamás Réka. – Célunk a lehető legtöbb fa összegyűjtése, és ehhez szükség van az önkéntesekre. Ha mindenki csak a saját települése kiemelkedő fáit tölti fel, akkor is óriási eredményt érhetünk el. Várjuk a fák történetét is, mert hosszú távra tervezünk, és nagyon sok megvalósításra váró tervünk van még.
Daczó Katalin
.jpg)
