Idén tavasszal 186,53 hektárnyi területet erdősítettek Hargita megyében, a burgonyatermesztők jó termésre számíthatnak, ugyanakkor gazdasági okok miatt a tíz évvel ezelőtti szinthez képest felére csökkent a burgonyatermesztésre használt termőföldek területe – hangzott el tegnap a prefektusi kollégium ülésén. [caption id="attachment_72462" align="aligncenter" width="1000"] A mustár csíki meghonosításával már megpróbálkoztak. A klímával együtt a gazdálkodásnak is változnia kell Fotó: Domján Levente[/caption] A megyei önkormányzat már­ványtermében megtartott prefektusi kollégiumi ülésen elsőként Cătălin Mutică, az állami erdészet (Romsilva) Hargita megyei igazgatója számolt be az idei erdősítésekről. Elmondta: összesen 186,53 hektárnyi területet erdősítettek, ezenkívül mintegy 27,4 hektáron magától regenerálódott az erdő. Az erdősítés során összesen 786 ezer csemetét ültettek el. Hozzáfűzte: az elmúlt másfél évtizedben a szél rengeteg fát döntött ki, ezért az utóbbi 15 évben 5937 hektárnyi területet kellett beültetni csemetékkel, ezzel a Romsilva teljesen lefedte a vihar okozta károkat. A csemeték elültetésével a munka még nincs befejezve, még legalább hat évig folyamatosan gondozni kell a fákat, hogy sikeres legyen az erdők újratelepítése. Hozzáfűzte: az elmúlt 25 évben a Romsilva összesen 14 978 hektár erdőt telepített újra, illetve ebben az időszakban további 1581 hektár erdő természetes úton regenerálódott. A szélsőséges időjárás bekavar Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője az idei szélsőséges időjárás hatásairól számolt be a prefektusnak. Korábban egyébként lapunknak már elmondta, hogy a búza várható hektáronkénti hozama 20-25 százalékkal marad el a várttól, a burgonyatermesztők ugyanakkor jó évre számíthatnak, annak ellenére, hogy egyébként 10 százalékkal csökkent a Székelyföldön inkább csak pityókának nevezett növény termőterülete a megyében: 7500 hektárra. A prefektusi kollégiumi ülésen ugyanakkor azt is elmondta: ennek elsősorban a krumpli alacsony ára és az országba beáramló nagy mennyiségű importburgonya az oka. Ehhez jön még hozzá az Oroszországgal szembeni gazdasági embargó, és az, hogy az egyszerű krumplitermesztők nehezen tudnak bármit is eladni az áruházláncoknak. A Hargita Népe kérdésére tegnap elmondta: az éghajlat egyértelműen változik, erre pedig fel kell készülniük a gazdáknak is. Az éghajlatváltozás nem tréfadolog Török Jenő kifejtette: Hargita megyében, az ország leghidegebb vidékén is lehet érzeni, hogy melegedik az éghajlat, egyre kevesebb a csapadék. Ráadásul a szélsőséges időjárási jelenségek is gyakrabban fordulnak elő, idén az év első három hónapja például hűvös, csapadékos volt, utána minden átmenet nélkül következett két csapadékban szegény hónap: április és május. A tavasz idén gyakorlatilag elmaradt, a tél után egyből a nyár következett, az elmúlt fél évszázad leghidegebb márciusa után átmenet nélkül lett nagyon magas a hőmérséklet áprilisban. A csapadék mennyisége is szélsőséges értékek között változik, előbb szárazság volt, majd alig 20-25 nap leforgása alatt annyi eső esett, mint máskor 3-4 hónap alatt. Már június 24-ig Csíkszeredában 146 liter csapadék hullott négyzetméterenként, Szé­kelyudvarhelyen jóval kevesebb, négyzetméterenként 92 liter eső hullott, és Gyer­gyó­szentmiklóson volt a legnagyobb az egy négyzetméterre lehullott csapadék mennyisége: 233 liter. Áprilisban és májusban ugyanakkor éppen a Gyergyói-me­dencében volt a legszárazabb az időjárás, Gyegyóalfaluban hullott a legkevesebb csapadék. Csíkban nem lesz narancs, de repce igen Megjegyezte: mindehhez a mezőgazdaságban is alkalmazkodni próbálnak, igyekeznek olyan növényfajtákat találni, amelyek az elmúlt években jellemzően két száraz hónap, július és augusztus előtt megnőjenek. Most júniusban a mindennapos eső és a reggeli köd jelenti a gondot, amely kedvez ugyan a burgonyának, de a növényt támadó betegségeknek is. Ilyenkor sokkal többet költenek a gazdák permetezésre. Felvetésünkre elmondta: hosszú távon sem kell arra számítani, hogy narancsot fogunk termelni, ellenben a melegedő éghajlat miatt a Csíki-medencében sikeresen tudnak őszi árpát termelni, van ahol szilva, sőt barackfa ültetésével is megpróbálkoztak. – Amikor negyven évvel ezelőtt ide kerültem Csíkba, szinte nem is termesztettek paradicsomot, ma már azonban megnő a paradicsom és a paprika is – szemléltette a változást a szakértő. Kérdésünkre elmondta: a közeljövőben arra lehet számítani, hogy a Csíki-medencében is termeszteni fogják a repcét, és már most akad olyan gazda, aki megpróbálkozik a mustártermesztéssel. Kiss Előd-Gergely