Magánlaksértés (románul violare de domiciliu) – ezen magánélet és lakhely ellen elkövetett bűncselekményt a román büntető törvénykönyv a 224. szakasz által szabályozza 3 bekezdésen keresztül. Akkor beszélünk magánlaksértésről, ha egy vagy több egyén bármilyen módszer által, jogtalanul behatol egy lakásba, szobába, mellékhelyiségbe vagy az ezekhez tartozó bekerített térségbe, az ezt birtokló személy beleegyezése nélkül. Továbbá magánlaksértésnek számít, ha valamely személy a birtokos felkérésére megtagadja ezen helyiségek elhagyását. A törvény ezen tett elkövetését pénzbüntetéssel vagy 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A bűncselekmény súlyosbított formájának számít, ha az elkövető a bejutáshoz fegyvert használ, ezt éjszaka követi el, vagy színlelt minőségben kerül be a fent felsorolt helyiségekbe. A törvény a bűncselekmény súlyosbított formáját pénzbüntetéssel vagy 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A bűncselekmény jellegzetessége, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás magánindítványhoz kötött, vagyis szükséges a sértett fél feljelentése, ennek hiányában a hivatalból történő eljáráshoz nincs lehetőség. Nem szükséges, hogy valaki a birtokosok közül a tett elkövetésekor a helyiségekben tartózkodjon, vagy folytonosan ott lakjon. Például magánlaksértés elkövetéséért elítélhető azon tulajdonos, aki a bérbe adott lakásába a bérlő beleegyezése ellenére behatol és arra kéri, hogy adja át az ingatlant, ha esetükben még nem született jogerős kilakoltatási határozat a bérlő ellen. A magánlaksértés bűncselekményként való kezelése azzal magyarázható, hogy modern társadalmainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a magánélet tiszteletben tartása és ennek védelme. Ennek alapjául az Alkotmány 26. szakasza szolgál. A fogalomtárt szerkeszti Péterfi Dénes, az Erdélyi Jogász Civil Szervezet munkatársa. www.erdelyijogasz.ro