Épületfelújítás örvén költöztetik ki az apátot
Ma délelőtt 10 órára tűzték ki Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását. A döntés ugyan nem jogerős, de sürgősségi eljárásban született, ezért fellebbezés ellenére is végrehajtható. A nagyváradi önkormányzat szerint a rend jogcím nélkül használja az épületrészt, az apát viszont nem tartja jogszerűnek a kilakoltatást.
El kell hagynia a nagyváradi premontrei rendházat Fejes Rudolf Anzelm apátnak, ha ma délelőtt végrehajtják a kilakoltatását. A városvezetés szerint jogcím nélkül használ önkormányzati tulajdont a nagyváradi Úri utcában (mai nevén Roman Ciorogariu utca), az apát viszont azt állítja: a rendház a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság egyházi tulajdona, és onnan való eltávolítása messze túlmutat az ő személyén – az intézkedés valódi célja, hogy az ingatlan és a rend közötti kapcsolatot végérvényesen megszüntesse.
A vitatott ingatlan
A nagyváradi premontrei rendház és az egykori premontrei gimnázium épülete évtizedek óta jogvita tárgya. A restitúciós bizottság korábban azért utasította el az iskola visszaadását, mert a telekkönyv szerint az ingatlan már 1936-tól a román állam nevén szerepelt, így szerintük nem a kommunista államosításkor vették el az egyháztól. Fejes Rudolf Anzelm apát szerint az 1936-os telekkönyvi átírás jogszerűségét a rend már korábban bíróságon megtámadta. Álláspontja szerint az épület 1949-es kommunista államosítása a restitúciós törvény hatálya alá esik, ezért az ingatlan visszaigényelhető.
A telekkönyvben jelenleg a nagyváradi önkormányzat szerepel tulajdonosként, ezt a jogállapotot azonban a premontrei rend vitatja. A nagyváradi önkormányzat és az apátság közötti konfliktus akkor kezdődött, amikor a város uniós támogatást nyert a gimnázium felújítására. Az önkormányzat a saját tulajdonának tekinti az érintett épületrészt, és annak kiürítését kérte; az apát szerint viszont a rendház egyházi tulajdon, így a kilakoltatás jogalapja vitatott.
Az ítélet és a végrehajtási felszólítás
A nagyváradi bíróság január 29-én hozott alapfokú ítéletében helyt adott az önkormányzat kilakoltatási kérelmének, és – mivel az ügyet sürgősségi eljárásban tárgyalta – elrendelte a döntés azonnali végrehajtását. Bár az ítélet nem jogerős, a fellebbezés nem halasztja automatikusan a végrehajtást. A bíróság ugyanakkor elfogadta az apát alkotmányossági kifogását, és az ügyet az Alkotmánybíróság elé terjesztette, a kilakoltatást azonban nem függesztette fel a döntésig. Fejes Rudolf Anzelm apát a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság Facebook-oldalán közzétett posztjában azt írta, hogy a február 11-én kézhez kapott végrehajtási felszólítás nyolcnapos határidőt adott az ingatlan elhagyására, és ha ezt nem teljesíti, február 23-án délelőtt a hatóságok elkezdik végrehajtani az ítéletet. Kiemelte, hogy mint premontrei örökfogadalmas szerzetes a rendházban él és szolgál, kilakoltatása nem egyszerű lakhatási kérdés, hanem a rendi élet feltételeit veszélyezteti.
Politikai közbenjárás
Fejes Rudolf Anzelm bejegyzésében arról is beszámolt, hogy Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő felajánlotta, hogy közbenjár az ügyben és levélben ismertette az általa kompromisszumosnak gondolt ajánlatot. Magát a levelet is közzétette, amelyben Szabó Ödön kifejtette az általa javasolt megoldás részleteit. A képviselő azt ajánlotta, közbenjár azért, hogy a templom és a környező telkek kerüljenek a rend tulajdonába, az önkormányzat újítsa fel az épületet, és engedélyezzék egy új rendház felépítését. A levél szerint a jelenleg használt helyiségeket a felújítás után továbbra is használja a rend. „(...) részünkről a segítség abban áll, hogy magyar közösségünk, a rend és a te számodra mint rendi vezető a lehető legjobb megoldást próbáljuk kieszközölni, a törvények és bírósági végzések figyelembevételével. Ezt tesszük mindaddig, amíg az érintettek ezt szükségesnek látják” – olvasható Szabó Ödön levelében.
Az apát számára elfogadhatatlan a javaslat
Az apát a képviselő ajánlatát azonban nem tartotta elfogadhatónak. Bejegyzésében kifejtette: azért, mert „a csomag kulcspontjai nem konkrét, végrehajtható jogi vállalások, hanem szándéknyilatkozatok és feltételes mondatok”. Fejes Rudolf Anzelm szerint egy új rendház felépítéséhez konkrét telek, övezeti besorolás, közművek, tervek, engedélyek és írásos garanciák kellenek. Hangsúlyozta: a templom nem kezelhető egyszerű önkormányzati ingatlanként, mert felszentelt egyházi tér, amelynek külön jogi státusza van, és a templom meg a rendház együtt a prépostság működésének alapja.

