Az epilepszia sokkal gyakoribb annál, amint azt a hivatalos adatok mutatják, a betegek pedig gyakran szenvednek hátrányos megkülönböztetést, bár a megfelelő kezelések révén ma már hetven-nyolcvan százalékuk tünetmentesen élhet. A szakemberek azt tanácsolják, forduljanak orvoshoz bizalommal azok, akiknél erre a betegségre jellemző tünetek jelentkeznek, hisz modern diagnosztikai lehetőségek vannak, amelyek segítségével az életminőséget jelentősen javító kezelést lehet alkalmazni. Epilepszia- és EEG-monitorizálási központot adtak át pénteken, március 26-án a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház neurológiai osztályán. Ezáltal az intézmény is bekapcsolódott egy, az epilepszia diagnosztizálásra és kezelésére vonatkozó országos távorvoslási programba a kolozsvári Lions Club civil szervezetek projektje, a kolozsvári neurológus főorvos, dr. Bogdan Florea kezdeményezése révén. A projekt keretében a Global Worth Alapítvány finanszírozásával egy 25 ezer euró értékű video EEG-készülék (elektroenkefalográf) is a csíkszeredai kórház használatába került. A központ átadásának alkalmával az epilepszia betegségéről is sok információt kaptunk dr. Bogdan Florea kolozsvári és dr. Csíki Éva Klára csíkszeredai neurológus főorvosoktól. Az alábbiakban az általuk közölt adatokra támaszkodva írunk erről a betegségről. A riasztó tünetek Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház neurológiai osztályára 2020-ban 128 epilepsziás beteg volt beutalva, a járóbeteg-rendelőben pedig további 210, ezzel a diagnózissal rendelkező beteget vizsgáltak. A pandémiás korlátozások utáni időszakban a beteglétszám növekedésére számítanak – mondta dr. Csíki Éva Klára. Az epilepszia betegségének közismert jellemzője a roham. Ennek során – az agy bizonyos területein létrejövő, fokozott elektromos aktivitás miatt – változatos tünetek jelentkezhetnek, a néhány másodpercig tartó tudatvesztéstől kezdve a test egy részére vagy az egész testre kiterjedő görcsrohamokig. Az epilepszia betegségéről akkor beszélünk, ha a rohamok spontán, visszatérő jelleggel jelentkeznek. Az epilepsziások sokszor hátrányos megkülönböztetéstől szenvednek, akár a családban, az oktatásban és a munkavállalás terén, holott a mai, korszerű kezelések segítségével a betegek hetven-nyolcvan százaléka tünetmentesen élhet – mutatnak rá a szakemberek. Többen, mint gondolnánk A szakemberek szerint az epilepszia a lakosság mintegy két százalékát érinti, ezért nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi problémát is jelent. Hivatalosan Romániában mintegy 120 000 epilepsziás személy él, a becslések azonban több mint kétszer ennyi, mintegy 300 000 betegről szólnak. A társadalmi megbélyegzés, az előítéletek miatt van beteg, aki nem fordul orvoshoz, mert tart attól, hogy mit szólnak majd a körülötte élők, a munkatársai, az alkalmazói, ha megkapja a diagnózist. Ugyanakkor gyakran maguk vonulnak ki úgymond a társadalomból, attól tartva, hogy mi lesz, ha nyilvánosan éri roham őket. A történelem során az epilepsziások megbélyegzése gyakran egész extrém formákat öltött, megszállottnak tartották, kiközösítették, az inkvizíció idején üldözték is őket. Mit tehetünk, ha valakinek rohama van? Ha egy epilepsziás roham elkezdődik, akkor azt megszakítani, megállítani csak gyógyszer segítségével lehetséges. A rohamok az esetek többségében pár perc után spontán véget érnek, az utána bekövetkező zavartság azonban több tíz percet, akár órákat is tarthat. Ha szemtanúi vagyunk egy epilepsziás rohamnak, akkor azt tehetjük, hogy féloldalra fordítjuk és megvédjük a beteget az esetleges sérüléstől, attól, hogy megüsse magát, ezért például puha tárgyat helyezzünk a feje alá és távolítsuk el az éles, hegyes tárgyakat a kozeléből. Ha ezt szavatoltnak látjuk, akkor maradjunk mellette addig, amíg úgy látjuk, hogy ismét teljesen tudatánál van, és ne hagyjuk magára, csak akkor, ha úgy látjuk, biztonságban van. Amennyiben azt látjuk, hogy a roham spontán nem szűnik vagy halmozódnak a rohamok, föltétlenül hívjunk mentőt. Számos tévhit van ezen a téren, az orvosok szerint semmiképpen nem szabad például vízzel spriccelni a beteget vagy pedig kézzel, egyébbel kifeszíteni az állkapcsát. Élete során bárkinek lehet epilepsziás rohama, egy ilyen roham beindulásának a lehetősége mindannyiunkban ott van – mondják a szakemberek. Egy roham azonban még nem jelenti a betegséget. Az epilepszia tünetei és okai sokfélék lehetnek. A betegségnek vannak örökölt és szerzett formái, olyanok, amelyek kevés tünettel járnak és olyanok is, amelyek általános rohammal nyilvánulnak meg, erős izomgörcsökkel és tudatvesztéssel. Az orvosok szerint hiba a diagnózis felállításának és a kezelés elkezdésének a halogatása. Nagyon fontos ennek a betegségnek a korai és helyes felismerése és a megfelelő kezelés elindítása. A rohamok ugyanis újabb rohamokat hoznak és minden késlekedés oda vezethet, hogy az epilepsziás rohamok nehezebben lesznek gyógyszeresen kontrollálhatók. Az utóbbi időszakban jelentős eredmények születtek az epilepszia kezelését illetően, a megfelelő diagnózis és kezelés jó alapot jelent arra, hogy a beteg életminősége javuljon, rohammentes életet éljen és minél kevesebb gyógyszert kelljen szednie. Diagnosztikai lehetőségek Egy epilepsziára szakosodott központ, néhány odaadó orvos és asszisztens, technikus csodákat tehet az epilepszia időbeni diagnosztizálásban és kezelésében – vallja dr. Bogdan Florea. Az epilepszia diagnózisának felállítása a kórtörténetre és a részletes klinikai vizsgálatra alapszik, az EEG-készülék pedig nagyon fontos vizsgálati eszköz. Egyrészt bizonyítékot nyújt az epilepsziás rohamokra, másrészt pedig hasznos az epilepszia típusának meghatározásában. A csíkszeredai kórházban eddig is volt EEG-készülék, a most átadott EEG-videórendszer azonban egy újabb generációs eszköz, amely nagy segítség a pontos diagnózis felállításában és az epilepsziás góc helyének meghatározásában. Ez a készülék segíti az orvosokat az elkezdett kezelés folyamatának követésében, a megváltozott rohamtevékenység követésében, a kezelés megszakításának előkészítésében és minden olyan esetben, amikor a betegnek éjszaka, álmában vannak rohamai. Távorvoslás: tapasztalt segítők a háttérben A Távorvoslás az epilepsziában elnevezésű, a kolozsvári Lions Clubok által lebonyolított projekt keretében szükség esetén a csíkszeredai neurológusok segítséget kérhetnek az epilepszia szakterületén nagy jártassággal rendelkező, máshol élő orvosoktól, megbeszélhetnek egyes eseteket, az erre kiépített számítógépes rendszer révén a betegek leletei megoszthatók. Az országban most már tíz helyszínről kapcsolódnak be kórházak ebbe a távorvoslási rendszerbe. Florea doktor szerint ez a távorvoslási rendszer nem helyettesíti az orvosi ellátást, de kiegészíti a helyes és teljes diagnózis, kezelés esélyét. A betegek számára pedig azt jelenti, hogy nem kell egyetemi központokba utazzanak, hanem helyben megkapják a kompetens orvosokat, akik a projekt keretében folyamatos továbbképzésen is részt vesznek. Az epilepsziával kapcsolatos távorvoslási rendszer kiépítésének ötlete azért merült fel, mert a betegség sokakat érint, mert a betegeknek rendszeres és ismételt EEG-vizsgálatra van szükségük, ez pedig, ha máshol állnak kezelés alatt, évente számos utazást feltételez. Az országban nagy különbségek vannak ugyanakkor a kórházak felszereltségében, ez a különbség így részben áthidalható. A távorvoslási rendszer működésének másik fontos összetevője – amint arra Florea doktor rámutatott –, hogy helyben olyan orvosok és asszisztensek álljanak az ügy mellé, akik vállalják a közös erőfeszítést az epilepsziás betegek minél jobb ellátása érdekében.

R. Kiss Edit