Emlékkönyv az iskolai élet évszázadairól
„Iskoláink mind belső, mind külső életükben és formájukban tükörképei kell legyenek népi demokráciánknak” – állt egy 1948-ban kiadott tanfelügyelőségi körrendeletben, de a kijelentés nemcsak az adott korszakra igaz: az iskolák tulajdonképpen mindig tűkörképei voltak a rendszereknek, amelyekben működtek. Ez derül ki a csíkszentmártoni oktatás múltjáról a napokban megjelent kötetből is.
A Tivai Nagy Imre nevét viselő csíkszentmártoni középiskola tavaly októberben egykori tanárok és diákok részvételével, iskolatörténeti kiállítással és emlékünnepséggel ünnepelte fennállásnak hatvanadik évfordulóját. A munka és az anyaggyűjtés viszont nem zárult le az ünnepséggel, a csíkszentmártoni oktatás történetét kötetben is összefoglalta Pál Zoltán történelemtanár, az intézmény aligazgatója, aki több mint egy évtizede kutatja Csíkszentmárton és a helybéli oktatás történetét.
A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola Jubileumi Emlékkönyve 2018 című kiadvány alaposan dokumentált és gazdagon illusztrált, több mint kétszáz oldalas kötet. Lapjain évszázadok iskolai élete elevenedik meg: jegyzőkönyvek, körlevelek, visszaemlékezések, fotográfiák repítik vissza az érdeklődőket a múltba, 1823-ig, a felekezeti iskola alapításáig, 1848-ig, a „zűrzavaros időkig”, és 1948-ig az újabb zűrzavaros időig, vagyis a tanügyi reformig.
Pál Zoltán számba veszi a csíkszentmártoni oktatás különböző intézményeit és helyszíneit, kitérve a 19. századi német nyelvű katonai iskolára és a honvédképző algimnáziumra, valamint az úz-völgyi oktatásra is. Közli az 1923-as kántortanító-választás dokumentumait, bemutatja a két világháború közötti felekezeti iskolát és művelődési életet, felvillantva néhány jelentős pedagógus alakját. Az érdeklődők részletesen olvashatnak a tanügyi reformról, az iskolák államosításáról, az orosz nyelv tanításának bevezetéséről, valamint a mai középiskola és az internátus 1958-as alapításáról. Megtalálhatók a kötetben az egyes intézmények által használt pecsétek, illetve az alkalmazottak és az ösztöndíjas diákok névsorai 1947–49 közötti évekből.
Végül a könyv bemutatja a csíkszentmártoni középiskolai oktatás jelenét, az iskola munkaközösségét és néhány kiemelkedő diákját, köztük a feltaláló-kísérletező Bánfi Szabolcsot, a kötet kiadását felvállaló Tivai Nagy Imre Társaságot, és képes krónikát közöl az utóbbi évek fontosabb tanórán kívüli, nevelő és oktató tevékenységeiről.
Daczó Katalin