„Elvtársak, imához!”
Ezzel a címmel jelent meg egy terjedelmes visszaemlékezés a Nők Lapja – Tél különkiadásában, 2018 decemberében. (A fura parancsszó az Egri csillagok filmforgatásán hangzott el, és a török harcosoknak beöltöztetett magyar kiskatonáknak szólt, akik hasra borulva kellett imitálják a muzulmán imádkozást.) Mint általában a visszaemlékezések, a fenti cikk is egy szép nosztalgiázó történet a film forgatásáról, rengeteg háttér-információval. A legnépszerűbb magyar regény megfilmesítése óriási siker volt, a cikk szerint 18 millió mozinézőt regisztráltak.
Sietek leszögezni, én nem vagyok filmes szakember, csak egy lelkes mozibarát és könyvolvasó. A könyvet többször elolvastam, a filmet négyszer néztem meg, legutóbb pár nappal ezelőtt. A tavalyi megemlékezések már lecsengtek, ezért már nem számítok ünneprontónak, ha kijelentem, ezt a filmet alaposan elbaltázták. Állítom ezt annak alapján, hogy beraktak a filmbe jó pár olyan epizódot, ami a könyvben nem létezik, és kihagytak egy sor, általam nagyon fontosnak tartott jelenetet. Íme néhány példa: Sárközi, egy koponyával a kezében búcsútáncot jár a tábortűz körül, „dekoratív” cigánylányok társaságában; Vicuska párbajtőrt vív az öreg királynéval, akit nem sokkal azelőtt tessékeltek ki Buda várából a törökök; a szultán öltözködési ceremóniájának bemutatása; Vicuska „menyasszonyi tánca”, amelyben derékig meztelen táncpartnerét véresre karmolja stb. Ami viszont kimaradt: a könyv szerinti eskütétel a harcok megkezdése előtt; a kisegítő személyzet és a nők részvétele a harcokban; a nagy ostrom utáni temetési szertartás; Varsányi szerepe stb.
Egy pillanatig sem vitatható a várvédők hősiessége, olyan titánok voltak ők, akiknek a nyomába sem léphetnek napjaink méltatlan utódai. Mégis például egy külföldi mozinéző számára érthetetlen, hogy miként védhette meg a várat kétezernyi magyar kétszázezer törökkel szemben. Varsányival, a kémmel el lehetett volna mondatni, hogy a török had egy része nem harcoló alakulat. Ugyanő elmondhatta volna, amit a könyv ír az 519. és az 522. oldalon: a török had el van keseredve, éhezik és fázik. Az ostrom jelenetei ragyogó napsütésben játszódnak, semmi sem utal a fenti állapotokra. Nincs utalás arra sem, hogy a régi vártemplom sekrestyéjében puskaporraktár van, és a Vicuska–Jumurdzsák párharc sem könyvhűen van megfilmesítve.
Egyszóval, én az Egri csillagok könyvváltozatát csillagos 10-esre értékelem, a filmnek még jóindulattal sem tudok 6-osnál nagyobb jegyet adni. Mondhatná bárki, hogy ott van az alkotói szabadság, vagy hivatkozhat a kommunista rendszer korlátaira a film készítésének idején, de ettől a véleményem nem változik meg.
S hogy ne csak egy rosszindulatú, destruktív hőzöngőnek tartsanak, van egy építő jellegű javaslatom, amellyel valóra válhatna egy régóta dédelgetett álmom. Ebből a könyvből egy több részből álló, folytatásos tévéfilmsorozatot kellene készíteni. Színészgárdából és jó rendezőből ma sincs hiány. Én csupán egy feltételt szabnék: ne legyen ebben a filmben sem több, sem kevesebb, mint amennyi a könyvben le van írva. Forgatókönyvírót egyáltalán nem kellene keressenek, Gárdonyinál jobbat úgysem találnának…
Gál Péter, Csíkszereda
Levélbontás oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.