Ezzel a címmel jelent meg egy terjedelmes visszaemlékezés a Nők Lapja – Tél különkiadásában, 2018 decemberében. (A fura parancsszó az Egri csillagok filmforgatásán hangzott el, és a török harcosoknak beöltöztetett magyar kiskatonáknak szólt, akik hasra borulva kellett imitálják a muzulmán imádkozást.) Mint általában a visszaemlékezések, a fenti cikk is egy szép nosztalgiázó történet a film forgatásáról, rengeteg háttér-információval. A legnépszerűbb magyar regény megfilmesítése óriási siker volt, a cikk szerint 18 millió mozinézőt regisztráltak. Sietek leszögezni, én nem vagyok filmes szakember, csak egy lelkes mozibarát és könyvolvasó. A könyvet többször elolvastam, a filmet négyszer néztem meg, legutóbb pár nappal ezelőtt. A tavalyi megemlékezések már lecsengtek, ezért már nem számítok ünneprontónak, ha kijelentem, ezt a filmet alaposan elbaltázták. Állítom ezt annak alapján, hogy beraktak a filmbe jó pár olyan epizódot, ami a könyvben nem létezik, és kihagytak egy sor, általam nagyon fontosnak tartott jelenetet. Íme néhány példa: Sárközi, egy koponyával a kezében búcsútáncot jár a tábortűz körül, „dekoratív” cigánylányok társaságában; Vicuska párbajtőrt vív az öreg királynéval, akit nem sokkal azelőtt tessékeltek ki Buda várából a törökök; a szultán öltözködési ceremóniájának bemutatása; Vicuska „menyasszonyi tánca”, amelyben derékig meztelen táncpartnerét véresre karmolja stb. Ami viszont kimaradt: a könyv szerinti eskütétel a harcok megkezdése előtt; a kisegítő személyzet és a nők részvétele a harcokban; a nagy ostrom utáni temetési szertartás; Varsányi szerepe stb. Egy pillanatig sem vitatható a várvédők hősiessége, olyan titánok voltak ők, akiknek a nyomába sem léphetnek napjaink méltatlan utódai. Mégis például egy külföldi mozinéző számára érthetetlen, hogy miként védhette meg a várat kétezernyi magyar kétszázezer törökkel szemben. Varsányival, a kémmel el lehetett volna mondatni, hogy a török had egy része nem harcoló alakulat. Ugyanő elmondhatta volna, amit a könyv ír az 519. és az 522. oldalon: a török had el van keseredve, éhezik és fázik. Az ostrom jelenetei ragyogó napsütésben játszódnak, semmi sem utal a fenti állapotokra. Nincs utalás arra sem, hogy a régi vártemplom sekrestyéjében puskaporraktár van, és a Vicuska–Jumurdzsák párharc sem könyvhűen van megfilmesítve. Egyszóval, én az Egri csillagok könyvváltozatát csillagos 10-esre értékelem, a filmnek még jóindulattal sem tudok 6-osnál nagyobb jegyet adni. Mondhatná bárki, hogy ott van az alkotói szabadság, vagy hivatkozhat a kommunista rendszer korlátaira a film készítésének idején, de ettől a véleményem nem változik meg. S hogy ne csak egy rosszindulatú, destruktív hőzöngőnek tartsanak, van egy építő jellegű javaslatom, amellyel valóra válhatna egy régóta dédelgetett álmom. Ebből a könyvből egy több részből álló, folytatásos tévéfilmsorozatot kellene készíteni. Színészgárdából és jó rendezőből ma sincs hiány. Én csupán egy feltételt szabnék: ne legyen ebben a filmben sem több, sem kevesebb, mint amennyi a könyvben le van írva. Forgatókönyvírót egyáltalán nem kellene keressenek, Gárdonyinál jobbat úgysem találnának… Gál Péter, Csíkszereda