Lapunkban is már többször beszámoltunk arról, hogy megalapozottnak tűnő feltételezések szerint Kelet-Közép-Európában rosszabb minőségű termékeket forgalmaznak egyes üzletláncok, mint a nyugat-európai országokban. Ezt a helytelen és joggal kifogásolható gyakorlatot sokak kettős mércéhez hasonlították. Ami pedig az érintett országokat illeti, azok között található Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Csehország, de Románia is, s mindegyik esetében a hatóságok különböző lépéseket helyeztek kilátásba, sőt az terítékre került az Európai Unió március 9-i csúcstalálkozóján is. Hazai viszonylatban az első konkrét lépésekről, illetve vizsgálódásokról egy hétfői sajtótájékoztatón lehetett tudomást szerezni. [caption id="attachment_47739" align="aligncenter" width="1000"] Petre Daea: Nem állíthatok be csak úgy, egy szatyorral...[/caption] A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium illetékesei még február végén bejelentették, hogy létrehoztak egy munkaközösséget, amelynek tagjai a szaktárca, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Szakhatóság (ANSVSA) és az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) képviselői, s amelyre hárul egy szakszerű vizsgálódás, ami azt is jelenti, hogy bizonyos teszteknek, laboratóriumi próbáknak vetnek alá adott termékeket. Időközben, pontosabban e hónap elején nyilvánosságra hozták az anyaországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elvégzett vizsgálatok első eredményeit. Ott többek között, amint már arról beszámoltunk, 84 élelmiszert vizsgáltak meg, s azok között találtak olyanokat is, amelyeknél minőségi különbség vagy másabb eltérés mutatkozott. A NEBIH által kiadott közleményben nem volt konkrét utalás a 84 élelmiszerre, mármint azok megnevezésére vagy márkanevére vonatkozóan. Ennek az óvatosságnak, tapintatosságnak megvoltak, megvannak a maga okai. A megelégedés hangján Az a bizonyos hazai munkacsoport nemigen hallatott magáról az elmúlt hetek során, de hétfőn színre léptek: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium székhelyén sajtóértekezletre került sor, amelyen jelen voltak a már említett hatóságok illetékes képviselői, élükön Petre Daea mezőgazdasági miniszterrel. Felvezetőjében a tárcavezető elmondta, hogy a vizsgálódás tekintetében a bizottság tagjai, illetve az érintett hatóságok munkatársai szabad kezet kaptak a tekintetben, hogy melyik nagyáruházakban vizsgálódnak, illetve a tekintetben, hogy melyik termékre is esik a választásuk. A tényleges tevékenység a múlt hónapban zajlott le, s annak keretében 175 élelmiszert vizsgáltak meg, olyanokat, amelyeket tizenegy hipermarket révén forgalmaztak (a Carrefour, a Metro, a Billa, a Cora, a MegaImage, a Penny és a Profi üzletláncokról van szó). A felkeresett áruházak döntő többsége pedig a fővárosban volt található. A megvizsgált 175 élelmiszer közül 46 volt hús és húskészítmény, 16 hal és halkészítmény, 46 tej és tejipari termék, 52 gyümölcs- és zöldségféleség, 11 méz és mézkészítmény, 4 pedig paradicsompaszta. A laboratóriumi vizsgálatokat hatósági akkreditálással rendelkező intézményekben végezték el. A vizsgálódás homlokterében az állt, hogy az adott áru címkézésén mindaz fel van-e tüntetve, amit kötelező módon előírnak a hatályos jogszabályok, s ami fel van tüntetve, azt visszaigazolják-e a laboratóriumi vizsgálatok. A miniszter, valamint a már említett két szakhatóság képviselői úgymond megelégedésüknek adtak hangot annak okán, hogy kivetnivalót nem találtak, egyetlen górcső alá vett termék esetében sem volt megállapítható, hogy azok emberi egészségre nézve károsak lennének. Petre Daea szerint a laboratóriumi eddigi eredmények nyilvánosságra hozása mindenekelőtt arra hivatott, hogy most az ünnepi bevásárlások előestéjén megnyugodhasson a lakosság és esetleg ne aggódjon azért, hogy minőségileg nem megfelelő, a törvényes előírásokat mellőző élelmiszereket találhat az üzletláncok polcain. Egyetlen termék, egy Franciaországban gyártott méz esetében találtak súlyosabb problémát, nevezetesen a Fleur de Miel márkájú termék esetében a fruktóztartalmat mutató együttható 50%-kal meghaladta a megengedett határt, ám ez sem jelent közvetlen veszélyt az egészségre. Ebből a mézféleségből 500 grammos kiszerelésben összesen 396 üveg érkezett Romániába, amíg a készleten lévő 108-at visszavonták a forgalomból. Csak úgy nem lehet... Az azt firtató újságírói kérdésekre, hogy végül is gyengébb minőségűek-e az országunkban forgalmazott termékek, mint nyugati társaik, visszafogottan válaszolt a tárcavezető, utalva arra, hogy a minták összevetése nem olyan egyszerű eljárás, amint azt egyesek elképzelik, s azt nem lehet csak úgy ukmukfukk megejteni. „Nem tehetjük meg, mert nincs törvényes hatáskörünk arra, hogy más államok területén mintavételt eszközöljünk, s éppen ezért jómagam öt országbeli minisztertársamhoz fordultam, nevezetesen a németországi, az olaszországi, a belgiumi, a hollandiai és a franciaországi tárcavezetőkhöz, levélben kérve őket fel, hogy lehetőséget teremtsenek szakértőink számára együtt az ők szakértőivel összehasonlítás végetti mintavétel megejtésére” – így Petre Daea. Hozzáfűzte azt is, hogy a leveleket a múlt pénteken, azaz április 7-én küldték el, s válasz egyelőre nem érkezett, nem is érkezhetett. Ugyanakkor kizárta a külföldi próbavásárlás lehetőségét is: „Nem állíthatsz be egy szatyorral egy üzletbe, ilyen vonatkozásban nem lehet kalandorkodni. Én nem mehetek Franciaországba vásárolni, és azt követően összehasonlítsam a megvásárolt terméket egy Romániában megvásárolt termékkel… Nem hozhatjuk kényes helyzetbe az állami hatóságokat.” Sok igazság rejlik ebben az első látásra mentegetőzésnek tűnő miniszteri állításban. Így például amennyiben viszályt szül a próbák közötti eltérés, akkor az a viszály akár jogi útra is terelhető, igényelhető ellenszakvélemény, bekövetkezhet esetleg egy hosszas pereskedés stb. stb. Ezért is ajánlatos a visszafogottság, a mértéktartás, és feltételezhető, hogy az anyaországi hatóság is ilyen okok folytán tekintett el a megvizsgált 48 élelmiszer „nevesítésétől”. Egyébként magának a mintavételnek is megvannak a maga szabályai, s ez esetben mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy garantáltak legyenek, illetve azonosak a mintavétel feltételei, például az adott áru mintavételének időpontja, a raktározási feltételek azonossága stb. szempontjából. Ha mindez szakszerűen történik, akkor az eljárás akár időigényesnek is bizonyulhat. Hecser Zoltán