A minőségi hentesáruk, a különleges kézműves bemutatók, a fotóművészet, az irodalom és a humor szerencsés találkozása jellemezte a Tusnádfürdőn hétvégén első ízben megrendezett Székely Szalonnafesztivált. Bárkivel álltunk szóba, senki sem volt elégedetlen a látottakkal, hallottakkal és természetesen a megkóstoltakkal, mert bizony finomság is akadt bőven, amit valóban érdemes volt megkóstolni. Mindent meg lehetett, sőt meg kellett kóstolni Mint arról több ízben beszámoltunk: a kétnapos rendezvény a Kolozsváron már bejáratott, Szalonnafeszt székelyföldi kiadása, így várható volt, hogy szép számmal lesznek érdeklődők. Ebben nem is volt hiba, vasárnap többen voltak, mint szombaton, pedig akkor is csaknem telt ház volt a Tulipán vendéglőben. A fesztivál látogatottsága pont elégséges volt ahhoz, hogy hangulatos legyen a vásár, ugyanakkor szerencsére olyan sokan éppen nem voltak, hogy zavaró legyen a zsúfoltság. A szervezőknek egyedül az okozott gondot, hogy különösen az elején néha kiment a biztosíték, és rövid időszakokra áramszünet állt be, de végül ezt a gondot is orvosolták. Látványos fotók a látványos vásárhoz Amikor szombaton megérkeztünk a rendezvény helyszínére, már javában zajlott a szakvásár, a rengeteg finomság látványa kellőképpen lenyűgöző volt. A látványt azonban valami más is fokozta. Mégpedig a Prisma Fotóklub tárlata, nyolc-kilenc fotóművész harminc pillanatfelvételét is megtekinthették a látogatók. A képek számát Labancz Istvántól, a fotóklub elnökétől tudtuk meg. Hiába szeretett volna enni valamit, addig nem engedtük el, amíg nem nyilatkozott nekünk. Kérdésünkre elmondta: igyekeztek a szalonnához tematikusan köthető képeket is válogatni, a legtöbb felvétel azonban inkább Székelyföldet, többek közt Tusnádfürdőt és környékét mutatja meg. Mint részletezte: a Prisma Fotóklub nem csak fesztiválokon állít ki. Rendszeresen jelentkeznek saját éves tárlatukkal és fotós versenyeken is megmérettetik magukat. A Székely Szalonnafesztiválra igyekeztek úgy összeállítani a tárlat anyagát, hogy minél látványosabb képek kapjanak helyet benne, hiszen az volt a céljuk, hogy vizuális élményt nyújtsanak a nagyközönségnek. A képeket látva nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ez sikerült is. A zsűri értékel. Díjazták a legjobbakat Válogatott mesteremberek és termékeik Bent, a kiállítótermek egyikében éppen Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkész sajtkészítő bemutatója zajlott. Éppen időben értünk oda, hogy megkóstolhassunk egy kis bivalytejszínt. Finom volt. A terem másik sarkában pedig kézműves bemutató volt. Nemezelés élőben. Ilyet még nem láttuk, ezért kifaggattuk Kovács Imre borzsovai nemezelő kézművesmestert, aki épp házipapucsot készített. Elmondta, azért jó az általa készített lábbelit viselni, mert a gyapjúnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy szigetel. Nincs benne melege az ember lábának, de nem is fázik. Mint részletezte: egy sablon mintájára készíti a házipapucsokat. A mintához viszonyítva méretének egyharmadát elveszíti a házipapucs, ezért ha 37-es méretet akar gyártani, akkor a sablon méretének 42-esnek kell lennie. A mester szerint fontos is, hogy készítés közben egy kicsit összemenjen a gyapjúból készült lábbeli, mert nincs benne varrás. – A nemezelés sok simogatással, gyúrással jár. Egy pár házipapucs elkészítése 3-4 órás munkába kerül. Attól függ, milyen kedvem van – jegyezte meg mosolyogva Kovács Imre. A szalonnák versenye Nincs szakvásár verseny nélkül. Öt termelő mérte össze tudását, egyikük sem maradt elismerés nélkül. A csíkcsicsói mesterek szalonnája és a Diószegi család remeke egyaránt különdíjban részsült. A harmadik helyet Nagy Géza szerezte meg Csíkmindszentről, második lett a sepsiszentgyörgyi Csülökkirály. A szalonnák versenyét pedig a marosvásárehelyi székhelyű, de több erdélyi városban, így Csíkszeredában is működő Petry hentesüzlet csapata nyerte. A zsűri elnöke, dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság igazgatója, állattenyésztési és környezetvédelmi szakíró elégedetten nyilatkozott a látottakról a Hargita Népének. Úgy látta, jól sikerült a fesztivál. – Gyakorlatilag valamennyi csapat fel volt rá készülve arra, hogy igényes zsűrizés lesz. A higiéniától az asztaldíszítésig minden részletre odafigyeltek. A termékek bemutatása is egészen magas színvonalú volt, természetesen nem utolsósorban az íz döntött – avatott be az elbírálás részleteibe a zsűrielnök. Mindenki meg volt elégedve Dr. Sikó Barabási Sándor hozzáfűzte: azt kívánja a szervezőknek, hogy a rendezvénysorozat fejlődjön és a jövőben minél több versenyző vegyen részt a szakvásáron. Kifejtette: jó lenne, ha a kisebb termelők is képviseltetnék magukat, mert előfordulhat, hogy a háziasabb ízekre jobban harap a közönség. Kérdésünkre elmondta: nem olyan nehéz megkülönböztetni a különböző szalonnákat. A szakértő szerint a szalonnának elsősorban omlósnak kell lennie, az nem jó, ha rágós vagy kemény. Általában az ipari vágásból származó szalonnák, ahol forrázzák a szalonnát, ott maga a szalonna és a szalonnabőr is rágós lesz. Teljesen más az, amikor házi vágásban a szalonnát szalmával perzselik, más lesz a szalonna és a bőr íze is. Az egyik legfontosabb tényező, hogy hogyan pácolják, sózzák a szalonnát. Más szalonnafesztiválokon például előfordult, hogy egy olyan termelő nyerte a fődíjat, aki káposztalében pácolta a szalonnáját. Sikó Barabási Sándor ugyanakkor úgy látta: a versenyben az egyik legérdekesebb, házias ízvilága a Diószegi család szalonnájának volt. Ha már szóba került, megkérdeztük Diószegi Tibort is, aki nemcsak versenyzőként, hanem a fesztivál támogatójaként is részt vett a rendezvényem. Ő is a szervezést dicsérte. – Kár, hogy kevesen vettünk részt a versenyben, de úgy érzem, ahhoz képest, hogy az első kiadásánál tart, nagyon jó minőségű fesztivál volt. Kiváló volt a szervezés, és igaz ugyan, hogy nem versenyeztünk sokan, de akik igen, valamennyien a prémium minőséget képviselték – adott hangot elégedettségének Diószegi Tibor. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere egyértelműen úgy nyilatkozott lapunknak, hogy reményen felül eredményes volt az első Székely Szalonnafesztivál. – Ha végignézek itt, látom, hogy a helyiek, a környékbeli emberek és az ide látogató turisták is jól érezték magukat. Tusnádfürdő kis település, és úgy gondolom, hogy ha még több ilyen rendezvényt tudunk szervezni, ahol a turisták ennyire jól érzik magukat, akkor a későbbiekben visszatérnek. Hozzáfűzte: hagyományt kell teremteni, azaz jövőre is folytatni kell a szalonnafesztivált. A programkínálatot még bővíteni is lehet. – Számomra az a legfontosabb, hogy Tusnádfürdőn népszerűsítsük, hogy ilyen rendezvényünk is van, és ráadásként a székelyföldi termékeket tudjuk megmutatni a hozzánk látogatóknak – nyilatkozta a Hargita Népének a polgármester. Fazakas Attila, a fesztivál főszervezője szombaton még óvatos volt, de vasárnap este már ki merte jelenteni, hogy sikeres volt az első alkalommal megszervezett Székely Szalonnafesztivál. – Csak pozitív visszajelzések érkeztek, és ígéreteket is kaptam potenciális támogatóktól, hogy fel fogják karolni a rendezvénysorozatot, hogy még nagyobb kaliberű fesztivált tudjunk jövőre szervezni – mondta. Főszerepben a szalonna                                                                                                  Fotók: László F. Csaba Pálinka és humor A szombati nap a szalonnaversenyen túl is tartogatott még meglepetéseket. A nap végén egyszerre került sor a Csipán Pálinka pálinkakóstolójára és Para István PARA című karikatúrakötetének a bemutatójára. Azaz minden adott volt a kiváló hangulathoz. Miközben a finomabbnál finonabb pálinkákat kóstolta a közönség, Muszka Sándor író felolvasta a Para István egy napja című írását, amelyet a karikatúrakötet és a benne fellelhető székely humor ihletett. Noha a karikatúrákkal kapcsolatban Para István megjegyezte, hogy nem áll jól a műfaj szénája, a jelenlevők kedélyállapotát minden túlzás nélkül nevezhetjük vidámnak. Annyira jól sikerül a bemutató, hogy Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a rendezvénysorozat egészére utalva kijelentette: – Ennek folytatódnia kell!

Kiss Előd-Gergely