Miután február 14-én az Eurostat, valamint az uniós tagállamok statisztikai intézetei nyilvánosságra hozták a becsléseken alapuló, jelzés értékű GDP-növekedést a 2016-os esztendőben, a múlt héten megjelentek az arra vonatkozó előzetes számadatok is. A most nyilvánosságra hozott számsorokból az olvasható ki, hogy a februári gyors jelentéshez képest minimális módosulások következtek be, ilyenképpen pedig a GDP növekedési ranglistáján nem következett be helycsere, s azt továbbra is országunk vezeti. Az Országos Statisztikai Intézet (INS), valamint az Eurostat februári közleményében az szerepelt, hogy országunk GDP-je a megelőző évhez viszonyítva 4,8%-kal növekedett. Nos, ez a számadat úgymond megerősítést nyert a hazai statisztikai intézet mostani közleményében, akárcsak az Eurostat által nyilvánosságra hozott jelentésben. Ez a növekedési arány jobbára ráfelel az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) várakozására is, amely szerint 4,9%-os GDP-növekedésre lehetett számítani. Ez azt jelenti, hogy Románia viszonylatában a gazdaság hozzáadott bruttó értéke 2016-ban mintegy 679 milliárd lejt tett ki. Ami pedig a 4,8%-os növekedési arányt illeti, annak révén országunk a ranglista első helyére került, pontosabban megőrizte ezt a pozícióját. A második helyre Szlovénia került 3,6%-kal, a harmadik helyre pedig Lengyelország 3,1%-kal. Továbbá jól teljesített Bulgária és Spanyolország is a maguk 3%-ával, valamint Szlovákia, amelyik esetében a GDP 2,9%-kal gyarapodott. Magyarország GDP-je 2015-höz viszonyítva 1,5%-kal bővült, ami egyes elemzők szerint nem nevezhető túlzottan kedvezőnek, sőt várakozáson aluli teljesítményt jelent. Amúgy az uniós átlagos GDP-növekedés 1,9%-os volt. Arányeltolódások Az INS által nyilvánosságra hozott közlemény részletesen taglalja a GDP szerkezetét, illetve a GDP alakulásában közrejátszó tényezőket. Nos, a vonatkozó táblázatok áttanulmányozásából az derül ki, hogy a különböző gazdasági szektorok „szerepvállalása” a GDP-ben a megelőző évhez viszonyítva megváltozott, ami azt jelenti, hogy szerkezeti változások következtek be. Utalva arra, hogy a GDP növekedéséhez a nemzetgazdaság majd mindenik ágazata hozzájárult, a közlemény azt is leszögezi, hogy kivételt képezett a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat. A számadatokból viszont az is kiderül, hogy igen szerénynek nevezhető az ipar és az építkezési szektor hozzájárulása is. A főszerepet továbbra is a kereskedelem, a szállítás, a vendéglátóipar és a járműjavítás töltötte be, amelyek együttesen 18,1%-ot vallhatnak magukénak a GDP képzéséből, s amelyek tevékenységének együttes volumene 10,9%-kal gyarapodott. Külön említést érdemel az IT és a távközlési szektor, amelynek hozzájárulása viszonylag szerény volt a GDP képzéséhez, nevezetesen 5,6%-os, de amelyek tevékenységének volumene igen jelentős mértékben növekedett, azaz 14,2%-kal. Említettük, hogy az ipar szerepe szerényebbnek bizonyult, mármint a megelőző évekhez viszonyítva. Az igaz, hogy részesedése a GDP képzésében elérte a 23,1%-ot, de tevékenységének volumene alig 1,7%-kal gyarapodott. Az IT- és a távközlési szektor kapcsán nyomatékolni kell, hogy azok az utóbbi évek során iramos fejlődést jegyeztek, „lekörözve” a hazai gazdaság egyik hagyományos szektorát, nevezetesen a mezőgazdaságot, és közvetlen közelébe kerültek az építkezési szektornak (egyébként ezt a két szektort 2010-ig a statisztika egy csomagban „kezelte” a kereskedelemmel, a szállítással és a vendéglátóiparral). Íme a számadatok: 2016-ban az IT- és a távközlési szektor tevékenységi volumene elérte a 42 milliárd lejt, míg a mezőgazdaságé csak 29,5 milliárd lej volt, az építkezési szektoré pedig 45,7 milliárd lej. 2015-ben az IT- és a távközlési szektor részesedése a GDP képzésében még csak 3,9%-os volt, a tavaly viszont, amint már arra utaltunk, elérte az 5,6%-ot. Említettük azt is, hogy az építkezési szektor hozzájárulása is szerénynek minősíthető a maga 6%-ával, idetartozik az is, hogy a tevékenységének volumene 2015-höz viszonyítva alig 1,8%-kal gyarapodott. Az Országos Előrejelzési Bizottság által megjósolt 4,9%-os GDP-növekedés egyelőre nem igazolódott be. Ez lenne a legkisebb baj, de talán ennél súlyosabb az, hogy a különböző szektorok növekedése tekintetében is „célt tévesztettek”. Így például a bizottság prognózisa szerint a múlt esztendőben az ipar növekedési aránya el kellett volna érje a 2,4%-ot, ezzel szemben az csak 1,7%-os volt, az építkezési szektor esetében 4,2%-os gyarapodással számoltak, de az ténylegesen 1,8%-os volt, a mezőgazdaság esetében valóságos ugrást jósoltak, nevezetesen 5,2%-os növekedést, de végül is meg kellett elégedni a 0,1%-kal. Egyébként az idei esztendő vonatkozásában is ugyancsak ígéretes növekedési arányokat helyezett kilátásba a CNP: az ipar és az építkezési szektor esetében egyaránt 6%-ost, a mezőgazdaság esetében pedig 1,9%-ost. Amivel nem számoltak Vita tárgyát képezi egyes szakmai körökben, hogy mire is alapozta, mire is alapozza a CNP az előrejelzéseit, mint ahogy az is, hogy esetenként „pálfordulásnak” adta a tanújelét. A mostani statisztikai közlemények, számok sorait boncolgatva, egyes elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy például az iparban azért nem következhetett be 2016-ban a kilátásba helyezett növekedés, mert gyakorlatilag nem került sor jelentősebb beruházásokra, másrészt pedig a befektetők, valamint a vállalkozók egy része kivárt az előzetesen beharangozott és 2017. január 1-től esedékessé vált adócsökkentések, illetve adókivezetések vonatkozásában. Az építkezési szektorban az igen szerény növekedés egyértelműen azzal magyarázható, hogy az állam szerepvállalása a beruházásokban, az infrastrukturális fejlesztésekben minimálisra csökkent, nevezetesen közel 12 milliárd lejjel a megelőző évhez viszonyítva. Ilyen körülmények között pedig, akárcsak 2015-ben, a húzóerőt mindenekelőtt a kereskedelem (és részben a már említett IT- és távközlési szektor) jelentette, akárcsak a megelőző esztendőben. Ez pedig egyes elemzők szerint annak köszönhető, hogy 2016-ban ismét megemelték az országos garantált bruttó minimálbér értékszintjét, s ugyanakkor a közszférában olyan bérkiigazításokra került sor, amely nyomán annak egyes szegmenseiben gyarapodtak a bérek. Hecser Zoltán