November 23-án hagyta jóvá a kormány az idei második költségvetés-kiigazítást, nevezetesen a november 27-én megjelent, illetve hatályba lépett 2018/102-es sürgősségi kormánydelet révén. A jogszabály tartalmazta előírások között volt/van az is, amely értelmében a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapot feltöltötték újabb 700 millió lejjel. Nos, ennek a tartalékalapnak a csapját érthetetlen módon rögvest megnyitották, pontosabban november 29-én, amikor is abból pénzalapot utaltak ki pótlólagosan a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium költségvetésének… A szóban forgó 700 millió lej azért került be a tartalékalapba, hogy „az előre nem látható helyzetekre” megfelelő módon tudjon reagálni a kormány, azaz soron kívül pénzalapokat utalhasson ki. Minden jel arra mutat, hogy a pénzügyminisztérium és a kormány szembetegségben, azaz rövidlátásban szenved, mert amint már arra utaltunk, néhány nap múltán bekövetkezett egy „előre nem látható helyzet”, amelyet rendbe tenni csak a tartalékalap révén lehetett. Hogy, hogy nem, de az elkövetkező napok során is egyre-másra következtek be „az előre nem látható helyzetek”, s egy adott pillanatban arra is gondoltunk, hogy a költségvetés kiigazításáról szóló jogszabály elfogadásánál a kormányfő otthon felejtette a szemüvegét, Teodorovici pénzügyminiszternek szeme pedig „be volt homályosodva”. De térjünk a lényegre: a kormány múlt pénteki, azaz december 7-i ülésén 6 olyan kormányhatározatot fogadtak el, amelyek révén a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból pótlólagosan különböző pénzösszegeket utaltak ki. Azok a Hivatalos Közlöny december 7-i, illetve 10-i számaiban jelentek meg. Kettőről, a 2018/938-asról és a 2018/946-osról, amelyek révén a munkaügyi minisztérium részesült pótlólagos pénzkiutalásban, már tegnapi lapszámunkban beszámoltunk. Előbb jelent meg a 2018/936-os, amely értelmében a művelődési minisztérium idei költségvetését újabb 2 millió lejjel pótolták ki bizonyos kulturális projektek finanszírozása végett (olyanokról van szó, amelyek állítólag kapcsolódnak Romániának az Európai Unió Tanácsa soron következő elnökségéhez). Jutott a helyi költségvetéseknek is Három olyan kormányhatározat is megjelent, amelyek értelmében pluszpénzt juttattak a helyi költségvetéseknek is. A 2018/944-es kormányhatározat értelmében a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból megemelték a helyi költségvetések kiegyensúlyozására az áfából számfejtett összegeket közel 14,7 millió lejjel, s azt átutalják Máramaros megyének. A pótlólagos kiutalás célja a Máramaros Nemzetközi Repülőtér munkálatainak a finanszírozása. Azzal nincs is semmi baj, hogy a máramarosi repülőteret fejlesztik, korszerűsítik, ám hogy miként lehet elkölteni téli időjárási viszonyok közepette nem egészen két hét leforgása alatt a törvényes feltételek betartásával egy ekkora összeget, az ugyancsak megkérdőjelezhető. Lehet, hogy kifizetetlen számlákról van szó, de e tekintetben is sántít valami, ugyanis a 90 napot meghaladó tartozásokkal rendelkező területi-közigazgatási egységek között nem szerepelt Máramaros Megye Tanácsa. (A pénzügyminisztérium által közölt 10 havi adóslistára gondolunk.) Mindettől függetlenül merjük remélni, hogy nyomós érvek álltak a szóban forgó kormányhatározat alapján. Akárcsak ama 2018/945-ös kormányhatározat esetében, amely révén az ország egyes területi-közigazgatási egységei számára összesen közel 17,9 millió lejt utaltak ki. A kiutalás célja az adott területi-közigazgatási egységek helyi költségvetéseinek a kiegyensúlyozása. A szóban forgó pénzösszegből 6 megye (Fehér, Arad, Bihar, Kolozs, Hunyad és Tulcea) 73 helysége és egy megyei tanácsa részesül kisebb-nagyobb pénzösszegben a helyi költségvetés kiegyensúlyozása céljából. Az egyik Tulcea megyei községben alig 15 000 lejt kellett bepótolni a helyi költségvetésbe, talán a polgármester és az alpolgármester bérének s kikerekítése végett… Azt is megjegyeznénk, hogy a kormányhatározat mellékletében szereplő városok és községek között vajmi kevés olyan van, amelyeket ott láttunk a pénzügyminisztérium által közölt már említett adóslistán. Akkor mikor és hogyan következett be az egyensúlymegbomlás?… A legnagyobb tételt a 2018/951-es kormányhatározat tartalmazza, amely révén a költségvetési tartalékalapból a helyi költségvetések kiegyensúlyozására több mint 225,4 millió lejt utaltak ki. Ebből a pótlólagos kiutalásból kisebb-nagyobb összegekben az ország minden egyes megyéje részesült, akárcsak a főváros kerületei. Ez esetben azonban némileg másabb ügyről van szó. Nevezetesen a gyermekvédelmi rendszer és a fogyatékkal élő felnőtt személyeket ellátó központok fenntartására szolgál minden esetben a kiutalt pénzösszeg. A szóban forgó szektorokban gond volt és van a finanszírozással, az köztudott, mint ahogy az is, hogy a kormány az utóbbi két esztendő során gyakorlatilag képtelen volt érdemben biztosítani az intézmények fenntartása megkövetelte pénzalapokat. Ennek pedig a toldozás, a foldozás az eredménye, a „stresszhelyzetekről” nem is beszélve. Ugyanakkor az is megér egy misét, hogy a költségvetés-kiigazítások során miért nem lehet áthidalni a gondokat, s utólag, azaz az utolsó pillanatban kirukkolni furcsállandó kormányhatározatokkal. Amúgy a mostani pótlólagos kiutalások tekintetében az első helyet közel 22 millió lejjel Giurgiu megye foglalta el, a másodikat pedig Vaslui megye több mint 13,3 millió lejjel. Megyénk, Hargita megye esetében a pótlólagosan kiutalt pénzösszeg 8 009 000 lej. Egy dolognak azonban örvendeni is lehet: jó, hogy nem a kormány idei utolsó ülésén döntött a szóban forgó pótlólagos pénzkiutalásokról. (Abban viszont nem vagyunk biztosak, hogy az e heti kormányülésen nem születnek meg hasonló jellegű kormányhatározatok.) Hecser Zoltán