borús égbolt
Előadások alapozták Csernáton és Göröcsfalva kapcsolatát
Két évforduló – a doni katasztrófa, valamint a Himnusz szövegének születésnapja – jegyében a Csernátoni Dalcsoport és meghívottainak Vérvölgy című előadásával emlékeztek a második világháborúban elesett, megsebesült vagy fogságba került katonákra Madéfalván és Göröcsfalván vasárnap.
[caption id="attachment_21901" align="aligncenter" width="620"]
Csernátoniak előadása Göröcsfalván. Közeli kapcsolatok Fotó: Háromszéki Eszter[/caption]
A Kovászna megyei Csernáton és Göröcsfalva között a kapcsolat öt éve indult, amikor Máté Sándor a csíkrákosi Zöld Péter Cserkészcsapat tagjaként előadásokat tartott a csernátoni cserkészeknek.
– Akkor ismertem meg Ágoston Józsefet, aki kultúrigazgatóként színjátszó csoportot hozott létre a községben – emlékezett vissza a két település közötti kapcsolat kezdetére a madéfalvi iskola igazgatója.
Elmondta, Göröcsfalván is megalakult a házasemberekből álló színjátszó csoport, akik Gárdonyi Géza A bor című népszínművet tanulták meg, és adták elő Csernátonban is, míg a csernátoniak Karácsony Benő A rút kiskacsa című zenés vígjátékával vendégszerepeltek.
– A mi életünkben nagyon fontos, hogy a közel lévő területekkel is tartsuk a kapcsolatot, hiszen amíg egy magyarországi testvértelepülésre néhány évente sikerül eljutni, addig a szomszédos megyékbe jóval gyakrabban – vélekedett Ágoston József.
Így adódott, hogy A rút kiskacsában játszó férfiakból megalakult tizenkét tagú Csernátoni Dalcsoport – akik főleg katona-, reguta- és háborús nótákat énekelnek, egy olyan műfajt, amely a sorkatonaság megszűntével egyre inkább háttérbe szorul – és a hozzájuk csatlakozó környékbeli zenészek legújabb előadását, a Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumriportja alapján Váry O. Péter újságíró által összeállított Vérvölgy című előadást is elhozzák Madéfalvára, majd Göröcsfalvára.
– Két fontos évfordulón vagyunk túl: egyrészt 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a Don-kanyarban a szovjet Vörös Hadsereg támadása, amelynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg vagy estek fogságba, másrészt pénteken ünnepeltük a Himnusz szövegének születésnapját. E két évforduló jegyében próbálunk emlékezni azokra a katonákra, azokra a hősökre, akik a második világháborúban meghaltak, fogságba estek vagy családjuktól hosszú ideig voltak elszakítva – vezette fel az előadást Ágoston.
Váry O. Pétert a szövegkönyvről kérdeztük. Mint mondta, 2013-ban Sylvester Lajos halálának első évfordulóján a községi könyvtár felvette a csernátoni születésű publicista, író, művelődésszervező nevét. Azon az ünnepségen fogalmazódott meg, hogy évente június első hétvégéjén tartsanak Sylvester Lajos-emléknapot. A Vérvölgy című előadást a harmadik ilyen emléknapon mutatták be. Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című interjúkötetéből – amelyekben egykori frontharcosok mondják el akkori élményeiket – Bálint Lacika halálára építette az előadást, az énekeket, második világháborús dalokat, indulókat, a korhoz kötődő slágereket pedig úgy választották ki, hogy rásegítsenek a szövegre – és fordítva. Elárulta, színházkritikusként úgy képzelte el, hogy az ének vezesse fel az utána következő szövegrészt, azonban az első előadáson kiderült, hogy ez nem így működik, hanem épp fordítva. A csernátoni bemutató után augusztusban az Úz-völgyi megemlékezésen adták elő, majd a Székelyföld Napok keretében Olaszteleken, ami azért különleges állomás, mert ott született a már említett Bálint Lacika. A madéfalvi és a göröcsfalvi előadások bevételét pedig a Márton Áron püspökről készülő Zord idők csillaga című film készítőinek ajánlották fel.
Mind a göröcsfalvi, mind pedig a csernátoni csoport folytatni szeretné az elkezdett tevékenységet: fellendíteni a falusi színjátszást. Máté Sándor úgy látja, lelkes emberekből állt össze a csapat, a falubeliek pedig örülnek, hogy ki tudnak törni a televízió és a számítógép világából. A csernátoniak pedig már a március 15-i ünnepségre készülnek, valamint Nóti Károly Nyitott ablak című darabjának színpadra állítását is tervezik.
Csernátoniak előadása Göröcsfalván. Közeli kapcsolatok Fotó: Háromszéki Eszter[/caption]
A Kovászna megyei Csernáton és Göröcsfalva között a kapcsolat öt éve indult, amikor Máté Sándor a csíkrákosi Zöld Péter Cserkészcsapat tagjaként előadásokat tartott a csernátoni cserkészeknek.
– Akkor ismertem meg Ágoston Józsefet, aki kultúrigazgatóként színjátszó csoportot hozott létre a községben – emlékezett vissza a két település közötti kapcsolat kezdetére a madéfalvi iskola igazgatója.
Elmondta, Göröcsfalván is megalakult a házasemberekből álló színjátszó csoport, akik Gárdonyi Géza A bor című népszínművet tanulták meg, és adták elő Csernátonban is, míg a csernátoniak Karácsony Benő A rút kiskacsa című zenés vígjátékával vendégszerepeltek.
– A mi életünkben nagyon fontos, hogy a közel lévő területekkel is tartsuk a kapcsolatot, hiszen amíg egy magyarországi testvértelepülésre néhány évente sikerül eljutni, addig a szomszédos megyékbe jóval gyakrabban – vélekedett Ágoston József.
Így adódott, hogy A rút kiskacsában játszó férfiakból megalakult tizenkét tagú Csernátoni Dalcsoport – akik főleg katona-, reguta- és háborús nótákat énekelnek, egy olyan műfajt, amely a sorkatonaság megszűntével egyre inkább háttérbe szorul – és a hozzájuk csatlakozó környékbeli zenészek legújabb előadását, a Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumriportja alapján Váry O. Péter újságíró által összeállított Vérvölgy című előadást is elhozzák Madéfalvára, majd Göröcsfalvára.
– Két fontos évfordulón vagyunk túl: egyrészt 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a Don-kanyarban a szovjet Vörös Hadsereg támadása, amelynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg vagy estek fogságba, másrészt pénteken ünnepeltük a Himnusz szövegének születésnapját. E két évforduló jegyében próbálunk emlékezni azokra a katonákra, azokra a hősökre, akik a második világháborúban meghaltak, fogságba estek vagy családjuktól hosszú ideig voltak elszakítva – vezette fel az előadást Ágoston.
Váry O. Pétert a szövegkönyvről kérdeztük. Mint mondta, 2013-ban Sylvester Lajos halálának első évfordulóján a községi könyvtár felvette a csernátoni születésű publicista, író, művelődésszervező nevét. Azon az ünnepségen fogalmazódott meg, hogy évente június első hétvégéjén tartsanak Sylvester Lajos-emléknapot. A Vérvölgy című előadást a harmadik ilyen emléknapon mutatták be. Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című interjúkötetéből – amelyekben egykori frontharcosok mondják el akkori élményeiket – Bálint Lacika halálára építette az előadást, az énekeket, második világháborús dalokat, indulókat, a korhoz kötődő slágereket pedig úgy választották ki, hogy rásegítsenek a szövegre – és fordítva. Elárulta, színházkritikusként úgy képzelte el, hogy az ének vezesse fel az utána következő szövegrészt, azonban az első előadáson kiderült, hogy ez nem így működik, hanem épp fordítva. A csernátoni bemutató után augusztusban az Úz-völgyi megemlékezésen adták elő, majd a Székelyföld Napok keretében Olaszteleken, ami azért különleges állomás, mert ott született a már említett Bálint Lacika. A madéfalvi és a göröcsfalvi előadások bevételét pedig a Márton Áron püspökről készülő Zord idők csillaga című film készítőinek ajánlották fel.
Mind a göröcsfalvi, mind pedig a csernátoni csoport folytatni szeretné az elkezdett tevékenységet: fellendíteni a falusi színjátszást. Máté Sándor úgy látja, lelkes emberekből állt össze a csapat, a falubeliek pedig örülnek, hogy ki tudnak törni a televízió és a számítógép világából. A csernátoniak pedig már a március 15-i ünnepségre készülnek, valamint Nóti Károly Nyitott ablak című darabjának színpadra állítását is tervezik.
