A Világbank, valamint az Eurostat nemrégiben hozott nyilvánosságra különböző jelentéseket és tanulmányokat egyes makrogazdasági folyamatokra, illetve statisztikai adatokra vonatkozóan. Azok révén számot lehet adni az egyik vagy a másik ország fejlettségi fokáról, és összehasonlításokat is lehet végezni. Románia esetében ellentmondásos kép rajzolódik ki, egyrészt annak okán, hogy az irigylésre méltó gazdasági növekedéshez nem társul a szegénység csökkenése, másrészt pedig azért, mert vannak olyan ismérvek, amelyek mindenképpen kedvezőnek tűnnek, de ugyanakkor azokat beárnyékolják a negatív előjelűek. Kezdenénk a Világbank által nyilvánosságra hozott jelentéssel. Azt a múlt héten tették közzé, s abban többek között az olvasható, hogy európai viszonylatban a gazdasági növekedés tekintetében Románia a második helyet foglalta el. Ez mindenképpen örvendetes, de az kevésbé, hogy ez a kedvező tendencia nem társult a szegénység alászorításával. A jelentésből kiderül, hogy az országban vannak olyan zónák, régiók, ahol igen nagy arányt öltött a szegénység, ilyenképpen pedig kiéleződik az egyenlőtlenség. Jobbára vidéki zónákban élnek azok a lakosok, akikről elmondható, hogy megélhetési gondokkal küszködnek. A jelentés szerint az ország lakosságának mintegy 45%-a él a vidéki zónákban, ahol a szegénység 20%-kal nagyobb arányú, mint a városi zónákban. Továbbá az ország lakosságának mintegy 4,5%-a, azaz több mint 900 000 személy él mély szegénységben. Ez az arány városi viszonylatban 3,2%, a vidéki lakosság esetében pedig 6,2%. Sokatmondó az is, hogy romániai viszonylatban tíz gyermek közül körülbelül négy szegény sorsban leledzik, s ez az arány uniós viszonylatban is a legnagyobb. Olcsó az élelem Ha hinni lehet az Eurostat által június 20-án közölt adatoknak, akkor uniós viszonylatban Romániában voltak a tavaly a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok. A szolgáltatások tekintetében pedig Bulgária után a második helyet foglalta el országunk. Számszerűsítve: 2017-ben a romániai javak és szolgáltatások árai az uniós átlagnak csak az 52%-át tették ki. Az Eurostat adatokat közölt a tényleges egyéni fogyasztásra (Actual Individual Consumption, AIC) vonatkozóan is. Ez a háztartások anyagi jólétét számszerűsíti. A vásárlóerő-paritáson számolt mutató szerint Luxemburgban volt a legjobb 2017-ben, a háztartások anyagi helyzete: itt az AIC az uniós átlag 253%-a, azt követte Írország 184%-kal és Ausztria 128%-kal. A lista végén, akárcsak a megelőző esztendőben Bulgáriát találjuk, ahol az egy főre eső tényleges egyéni fogyasztás csupán 49%-a volt az uniós átlagnak, majd következett Horvátország 61%-kal és országunk 63%-kal. Országunk esetében az Eurostat szerint egy kedvező tendencia következett be, s ez összefüggésbe hozható az erőteljes, 6,9%-os gazdasági növekedéssel. Egyébként 2016-ban Románia esetében a szóban forgó arány 57% volt. A számok tengerében Több ezer számadatot tartalmaz az a statisztikai tanulmány, amelyet június 21-én hozott nyilvánosságra az Eurostat, s amely révén érzékeltetni kívánják az európai gazdasági helyzetét most, az évezred elején. A vaskos kötetet még áttekinteni is körülményesnek bizonyult, s a számadatok átolvasása nyomán Romániára vonatkozóan megemlítenénk igen summásan azok közül néhányat. Az elmúlt esztendőben a hosszú távú hitelek esetében a banki kölcsönök kamatrátája Lettországban és Németországban 0,3% volt, Dániában, Luxemburgban és Hollandiában 3%, országunkban viszont 4%, ennél nagyobbat csak Görögországban jegyeztek, 6%-ost. És ha már a banki kölcsönöknél tartunk, utalhatunk arra is, hogy uniós viszonylatban a bankok száma 6596 volt, 23%-kal kevesebb, mint 2018-ban. A tagállamok közül a legtöbb bank Németországban található, szám szerint 1700, ami az uniós teljes állománynak a 26%-át tette ki. Románia a maga 37 bankjával uniós viszonylatban a 23. helyet foglalta el. A 2000-es esztendőtől errefelé uniós viszonylatban is erőteljes arányban növekedett a szolgáltatások terén foglalkoztatottak száma. Az elmúlt esztendőben a szóban forgó területen foglalkoztatottak részarányban uniós viszonylatban 74%-ot tett ki, míg az 2000-ben csak 66% volt. Románia esetében azonban némileg másként alakultak a dolgok, ilyenképpen pedig a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányszáma alapján készült ranglistán Románia az első helyet foglalta el: a foglalkoztatott munkaerőnek 24%-a ebben a szektorban tevékenykedett. Az Európai Uniónak Románia az a tagállama, amely esetében legnagyobb a lakástulajdonosok aránya: a hazai lakásoknak 96%-a magántulajdonban van. Országunkat követte Lettország és Horvátország 90–90%-kal. A legkisebb arányt, 52%-ot Németországban jegyezték, azt követte Ausztria 62%-kal. Az elmúlt esztendőben Románia azon tagállamok közé tartozott, amelyek esetében magas volt a GDP-arányos költségvetési hiány, nevezetesen 2,9%-os. Ennél nagyobbat, 3,1%-ost csak Spanyolországban, illetve Portugáliában jegyeztek, ez utóbbiban 3%-ost. Úgyszintén viszonylag magas volt a költségvetési hiány, Franciaországban 2,6%-os. Vannak viszont olyan országok, amelyek jelentős költségvetési többletet értek el. Málta például 3,9%-ost, Csehország 1,6%-ost és Luxemburg 1,5%-ost. Hecser Zoltán