Második mandátumának első évén van túl Jakab Attila, Homoród­szentmárton község polgármestere. Mint mondta, munkával és tervek készítésével telt ez az év is, hiszen a legfontosabb, hogy kész tervekkel rendelkezzenek, hogy amint adódik rá alkalom, rögtön ki is tudják használni a lehetőséget, és fejlesszenek a 12 faluból álló községben. Céljuk ugyanis a falvak élhetőbbé tétele. – Milyen volt az elmúlt év Ho­moródszentmárton község életében? – Egy évvel ezelőtt azt ígértem, hogy „folytatjuk a fejlődést”, és ennek szellemében is telt az elmúlt időszak. Mindennap igyekszünk valamit hozzátenni ahhoz, hogy kicsivel jobb legyen itt a Homoródmentén élni. Rengeteg tervünk van, amelyek, azt hiszem, elengedhetetlenek, hiszen akinek nincsenek tervei, nem tud jövőt építeni. A legtöbb pályázatnak most van a leadási határideje, épp a minap nyolcat számoltam össze, ezeket fogjuk leadni, és bízunk a sikeres elbírálásban. – Milyen kisebb-nagyobb beruházásokat sikerült megvalósítani az elmúlt időszakban? – Az elmúlt egy évben jelentős megvalósításnak számít a víz- és csatornahálózat kiépítése. Már eddig is le voltak fektetve a gerincvezetékek a község öt falujában, amelyek bővítésére sikeresen pályázott a hivatal, és egymillió eurós támogatást nyertek el az elmúlt év során. Ennek köszönhetően minden háztartáshoz el tudtuk vinni a vezetéket, amelyre a lakosok csak rá kell csatlakozzanak. A munkálatokat sajnos Homoródszentpálon nem tudtuk befejezni, a település alatt ugyanis egy római katonai castrum található, emiatt pedig régészeti felügyeletet és régészeti feltárásokat is kellett végezzenek. Ezek elhúzódása miatt kellett abbahagynunk a munkát, de kaptunk engedélyt a hosszabbítására, így 2022. március 28-ig kell elvégeznünk a munkát. A feltárásokat saját költségvetésből fedezte a hivatal, amelyek 230 ezer eurós pluszkiadást jelentettek. Ezenkívül elkészült a vízvezeték, és a vízgyűjtő tartályt is sikerült megépítenünk az Ilona völgyében, így nyolc kilométerről vizet hozunk még le a falvakba, Homoródszentmártonba, Recsenyédre, Homoródszentpálra és Homoródszentpéterre. Ez naponta 200-250 köbméterrel több vizet jelent a lakosságnak. Mindezek mellett kormánypénzből sikerült leaszfaltozni a községben három település egy-egy utcáját. Erre több mint 800 ezer lejt költöttünk el, de készül a község általános rendezési terve is, amelyet remélhetőleg idénre sikerül befejezni. Elkezdtük egy új óvoda építését Homoródszentmártonban, ugyanis a községben eddig nem volt olyan épület, amely kimondottan óvodának épült volna. A munkálatok tavasszal kezdődtek el, az alap már készen van, és reméljük, hogy a következő tanévet már ott is kezdhetik a gyerekek. Nemcsak egy új épület készül majd, hanem egy minisportpálya, és játszótér is lesz majd. A tervek között szerepel továbbá az iskolák külső szigetelése, valamint az abásfalvi iskola teljes felújítása is. Az elmúlt időszakban sikerül leaszfaltozni Homoródkeményfalvától Abásfalván át Homoród­szent­mártonig, a 131-es megyei út találkozásáig tartó útszakaszt. Ez Hargita Megye Tanácsa érdeme. A projektben az aszfaltozás mellett két új betonhíd is épült, a lakott területeken pedig fedett sáncokat alakítottunk ki, és a vízelvezetést is kiépítettük. [caption id="attachment_134554" align="alignnone" width="912"] A homoródszentmártoni kultúrotthon[/caption] – Milyen megvalósításra váró terveik vannak az elkövetkező három évben? – Az egyik legfontosabb beruházás lenne a község falvaiban az utcák aszfaltozása, ezt szeretnénk megvalósítani. Az erre vonatkozó tervek még az előző mandátumom idején elkészültek. Amikor átvettem a község irányítását, még telekkönyvezve sem volt semmi, mára azonban minden utca telekkönyveztetve van. Az utcák aszfaltozása egyébként igen jelentős beruházás lenne, hiszen harmincmillió lej értékben készíttettünk tervet. Ezek a községi utakat, mint például a Lókod vagy Homoródremete felé vezető szakaszt, illetve a falvakban lévő utcákat érintenék. Persze előnyt élveznének itt is azok a szakaszok, amelyeken már a víz, kanalizálás rendben van, a csövek belekerültek a földbe. Igyekeztünk úgy csinálni, hogy minden faluban legyen valami fejlesztés. Pályázunk továbbá kultúrotthonok felújítására is. Szám szerint négyet érintene ez a projekt, nevezetesen a gyepesit, a homoródszentpálit, a recsenyédit és a városfalvi kultúrotthont. Homoródszentpálon a korszerűsítés nemcsak magát a kultúrotthont érintené, hanem az épület hátsó részében működő tekepályát is. Mivel a településen nagy hagyománya van a sportnak, egy automata pályát alakítanánk ki. A hivatallal szemben, itt Homoródszentmártonban megvásároltunk három ingatlant. Nem is annyira az épületekre, hanem a területre volt szükségünk, ugyanis ott egy multifunkcionális termet szeretnénk kialakítani, amely egyszerre a sport-, közösségi terem és kultúrotthon szerepét is betöltené. A helyi kultúrotthon nagyon kicsi, így nem lehet kényelmesen megtartani egy nagyobb rendezvényt vagy esküvőt, ezért döntöttünk úgy, hogy egy ilyen komplexumot építünk. Jelenleg még a tervezés szakaszában van a létesítmény. Ugyancsak ehhez hasonlót, viszont valamivel kisebbet szeretnénk Homoródszentpéteren is kialakítani, hiszen az ottani kultúrotthon még kisebb, ráadásul rossz helyen is fekszik, így sem korszerűsíteni, sem bővíteni nem lehet. Itt igazából a területtel van problémánk, úgy tudtuk, hogy az a terület, ahová tervezni szerettük volna az új létesítményt, a mienk, vagyis a községé, de amikor kivettük a telekkönyvet, akkor szembesültünk vele, hogy a román állam tulajdona. Most kértük az államot, hogy adja nekünk azt a területet, így remélhetőleg az is megoldódik a közeljövőben. A régi épületnek pedig találunk majd valami más rendeltetést. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk, és reméljük, a jövőben meg is tudjuk vásárolni a Bíró–Ugron-kúriát itt Homoródszentmártonban. Ide egy Román Viktor-emlékparkot és a festőtábornak egy új helyszínt szeretnénk létrehozni. A mellette lévő terület már a mienk, s ha idén sikerülne a vásárlás, akkor már jövőre nekikezdhetnénk az épület felújításának. Egyfajta kulturális központot alakítanánk ki, és így az épületet is meg tudnánk menteni. Buktató, hogy telekkönyvileg még nincs minden rendben, de reméljük, azt is sikerül megoldani a jövőben. Felvettük a kapcsolatot a magyar műszaki egyetemmel, és a végzős diákok egy csoportja látogat el hozzánk, akik terveket készítenek majd a kúria felújítására. Biztos vagyok benne, hogy sok jó ötlet születik majd. A végzős diákok Homoródszentpálra is ellátogatnak majd, ahol régészeti ásatások, feltárások zajlottak egész nyáron a római castrum területén. A befektetett 230 ezer eurót, amelyet a munkálatok finanszírozására költöttünk, jó lenne megjeleníteni valahogy, éppen ezért látványterveket készítenek oda is, egy emlékpark kialakítására, s ötleteket várunk arra is, hogy a föld alatt lévő várrészeket hogyan tudnánk megjeleníteni és a turistáknak bemutatni. A műszakis diákok érkezésére pár héten belül kerül sor. [caption id="attachment_134555" align="alignnone" width="960"] Épül a szentmártoni óvoda[/caption] – Kulturális, sportesemények voltak idén a községben? – A tavalyi kimaradás után idén ismét sikerült megszervezni a községi napokat Homo­ródszentmártonban szeptember elején. Szerintem most volt az első olyan igazi rendezvény, ahol a község összes települése otthon érezte magát. Jól sikerült, sokan eljöttek és velünk ünnepeltek. Ezenkívül megtartottuk idén is, bár szűkebb körben, a nemzeti ünnepeinket, sajnos az idősek napi rendezvényünk elmaradt, mivel elég sokan megbetegedtek a koronavírus miatt itt nálunk is. Mivel ez a betegség az idősekre veszélyesebb, ezért döntöttünk úgy, hogy ezt most kihagyjuk. – Nagy község Homoród­szent­márton, sok kicsi faluval. Mennyire jellemző az elnéptelenedés? – Tizenkét falu valóban nem kevés. Igyekszünk azonban olyan fejlesztéseket végezni, amelyek vonzóvá teszik a településeinket. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokan költöztek haza, látják a lehetőséget, és itt akarnak élni. Ezért is pályázunk és igyekszünk minél több fejlesztést megvalósítani, hogy élhetőbbé tegyük a falvakat. Nagyon fontos számunkra az épített örökség megőrzése, Abásfalván, Keményfalván, illetve Gyepesben, Remetében. Erre nagyon odafigyelünk, hogy úgy újítsák fel a házakat a tulajdonosok, hogy az illeszkedjen a faluképbe. Terveinkben szerepel földterületek vásárlása, amelyeket fiataloknak adnánk bérbe építkezésre, vagy akár ipari zónát is kialakíthatnánk, de ahhoz előbb az infrastrukturális fejlesztéseket kell elvégezni. Nem mondunk le arról a tervünkről sem, hogy egy wellnessközpontot, gyógyfürdőt építsünk, a parajdihoz hasonlót, a település alatt lévő sóréteg ugyanis ezt lehetővé tenné. A legbüszkébb arra vagyok, hogy van fejlődés, előrehaladunk, nem toporgunk egy helyben, és vannak megvalósítható terveink, amelyek a további fejlődést szolgálják.

Hadnagy Éva