borús égbolt
szórványos felhőzet
Együtt, okosan
A Smart City – magyarul okosváros – koncepcióról (is) értekeztek a Tusványos tegnapi napján. A témában jártas szakemberek – akiket a városfejlesztési irányelv újszerűsége miatt elsősorban akár lobbistáknak is tekinthetünk – távlati elképzeléseiket is bemutatták, meglehetősen óvatosan. Érthető, hiszen – mint többen is elmondták – a digitális technológia annyira rohamosan fejlődik, hogy képtelenség időtávlatokat megbecsülni. Lehet, hogy jövőre már új trendek lesznek, amelyek közelebb hozzák a ma még távolabbinak tűnő jövőt.
De mi is ez a Smart City? A meghatározás éppen a dinamikus fejlődés miatt nem lehet eléggé teljes. Magában foglalja a közlekedéstől a zöldövezet-kialakításokig a településfejlesztés szinte minden elemét, alapul véve a digitális vívmányok használatát, és célul tűzve ki a települések minél inkább élhető mivoltát.
Erdély nem annyira elmaradt régió, mint sokan gondolnánk: Kolozsvár és Temesvár például olyan megvalósításokat tud maga mögött, amelyekkel Budapest még csak kísérletezik – hangzott el. A Székelyföldnek pedig előnyére válhatnak a kisebb városok, amelyek kis méretű rendszerek létrehozását és működtetését feltételezik.
És igen, nézzünk csak szét szűkebb pátriánkban, és vegyük észre: Udvarhelyen a városháza civilek bevonásával tesz a város fejlesztéséért (Szólj bele! program), ugyanezt udvarhelyi és csíkszeredai civil szervezetek már évek óta művelik kisebb léptékben, és Gyergyószentmiklós is ráállt erre a ma még keskenynek tűnő, de szélesedő csapásra. A WiFi4EU uniós program jóvoltából több településünkön nemsokára teljes lesz az utcai internetlefedettség, községeink jelentős részében LED-es közvilágítás működik, vannak városrészeink és falurészeink (kapásból eszembe jut Szépvíz és Csíkmadaras), ahol nem lógnak a „tyúkbelek” a villanyoszlopokról. Csíkszereda pedig uniós óriásprojekt révén készül forradalmi újításokra a mobilitás terén.
Mindebből arra következtethetünk, hogy a településvezetők nyitottak a „smartosodást” elősegítő pályázatok irányába. Más kérdés, hogy önerőből viszont még mindig kevés az ez irányú fejlesztés – itt ismét megsüvegelendő Csíkmadaras. És szintén más kérdés, hogy ezzel a pályázati függőséggel kicsit kapkodóvá, csapongóvá válik ez a folyamat. Mert pályázunk, amire éppen kiírás van, de nem tudjuk, hogy a későbbi hasznosítással majd a rendszer fenntartásával, karbantartásával nem harapunk-e fűbe. A WiFi4EU-val kapcsolatban például több polgármester is elmondta, hogy örül a 15 ezer eurós támogatásnak, de fogalma sincs, hogy miképpen lehet ezt okosan elkölteni. Alapvetően tehát jó, hogy kapaszkodunk a lehetőségbe, de egyelőre csak remélni tudjuk, hogy rátalálunk a kellő szakértelemre, amely bebiztosítja, hogy élni is tudjunk ezekkel a lehetőségekkel.
Ebben segíthetnek sokat az önkormányzati együttműködések. Legyen szó akár testvértelepülési kapcsolatról (a Magyarországról ellesett jó példák eddig is kimeríthetetlen forrásoknak bizonyultak), akár kistérségi, térségi együttműködésről.
Ez az okosvárosi jelleg válhatna a mozgatórúgójává a székelyföldi magyar városok vezetői fórumának. Három éve éppen a Tusványoson merült fel ennek az ötlete, a tartalmát azonban azóta sem látjuk. Nem állítom, hogy tartalmatlan, de szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy egy ilyen jellegű összefogás ennél többre hivatott. Miért ne lehetne városaink helyi autóbuszjáratain ugyanolyan és kölcsönösen használható bérletrendszer, amilyent a Nyugati szövetség városai (Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Arad) is vizionálnak? Miért ne lehetnének azonos sablonra fejlesztett telefonos applikációink a székely városokban, amelyek a szállásadástól a fogászati rendelőkön át a hivatali ügyintézésig mindenféle előjegyzést, foglalást elősegítenek? Nem máról holnapra, hanem a következő években… Van például székelyföldi diákigazolványunk is. Élünk vele? Nyitunk feléje? Támogatjuk?
A „smartság” az autonómia egyik olyan eszközévé válhat, amely a politikától függetlenül is működhetne. Nyilván, a román politikum ezt is megtorpedózná, de ne feledjük, hogy a mindenkori vírusok is néhány lépéssel a vírusirtók előtt járnak. Igenis el kell indulnia Székelyföldnek egy közös „okosúton”, össze kell kötnünk az alig pislákoló kis helyi szikráinkat, és borítsuk reflektorfénybe a természeti szépségeinket, a településeinket, a hagyományainkat, az innovációs eredményeinket és elképzeléseinket, borítsuk reflektorfénybe saját magunkat! Mert nem úgy tűnik, hogy más helyzetbe hozna minket… Legyünk smartok!
Kovács Hont Imre
.jpg)
 cm.jpg)