A statisztikai adatok szerint átalakulóban van a Székelyföldre látogatók köre. A vendégéjszakák számát tekintve egyharmadára csökkent a Magyarországról érkezők száma, miközben egyre növekszik a belföldi látogatóké. Az új helyzet arra készteti az ágazatban tevékenykedőket, hogy új piacok számára is tudják megfogalmazni Székelyföldet, mint turisztikai desztinációt.

[caption id="attachment_3381" align="aligncenter" width="620"] Törekvés az egységes bemutatkozásra. Székelyföldi jövőkép[/caption] Daczó Dénes daczo.denes@hargitanepe.ro Ahhoz, hogy Székelyföldet turisztikai desztinációként lehessen ajánlani, szükség van a szakma összefogására. Nagyon sok ötlet, kezdeményezés van, de ezek párhuzamosan futnak egymás mellett, nincs kapcsolat közöttük. Ilyen helyzetben nehéz egységes és vonzó kínálatról beszélni – véli Csibi József, a Bogát-Infó Turisztikai Információs iroda munkatársa. Szerinte a székelyföldi turizmust leginkább a véletlenszerűség jellemzi. – Huszonöt év után Magyarországról még mindig sokan jönnek, de egyre több a belföldi turista. Fontos volna, hogy Székelyföldön belül mi magunk is megismerjük egy-egy szék vagy település értékeit, látnivalóit. Ezért célszerű volna a Székelyföldön belül egy-két éjszakás, low-cost típusú csomagokat kínálni. A Madéfalván működő turisztikai információs iroda munkatársa szerint a magyarországi példa is bizonyítja, hogy komoly gazdasági hozadéka lehet a belföldi turizmusnak. Turisztikai célpontként az egész Székelyföldet be kellene kapcsolni az országos turisztikai vérkeringésbe, a már vonzónak számító Tusnád, Kovászna, Szováta és Parajd mellett. Egyre többen érkeznek belföldről Székelyföld egységes turisztikai desztinációként való megjelenítéséhez szükséges a turisztikai szakemberek, szolgáltatók tevékenységének összehangolása. Ennek érdekében huszonöt szolgáltató, civilszervezet, felsőfokú oktatási intézmény képviselői szándéknyilatkozatot is elfogadtak, amelyben rögzítették egy szakmai tömörítő szervezet létrehozását, amelynek alapszabályzatát egy ötfős szakmai csapat készíti el. A csapat egyik tagja Nagy Benedek egyetemi oktató. – A székelyföldi vendégéjszakák számát tanulmányozva kimutatható, hogy a Székelyföldre érkező turisták fele belföldről érkezik, a magyarországiak száma folyamatosan csökken. A statisztikai adatok szerint az itt töltött vendégéjszakák alapján a magyarországi vendégek aránya egyharmad alatt van – mondja Nagy Benedek. – Ez kihívást jelent. El kell gondolkodni azon, hogy melyik lesz az a külföldi piac, amely ezt helyettesítheti. Ez egy komoly marketing-dió. Az is kérdés, hogy miként lehet a magyarországi vendégeket visszahozni, ahogy az is kérdés, hogy mivel lehet a román turistákat megszólítani. Ma semmilyen tudatos marketingüzenet nincs irányukba megfogalmazva. Azon is el lehet gondolkodni, hogy a termékek mennyire szólnak nekik – fűzte hozzá. Milyen a székelyföldi turizmus? Meglátása szerint a székelyföldi turizmus sokszínű, de leginkább egy hecsedlibokorhoz hasonlítható. Távolról szép, de közelről szúrós, nehéz leszedni a gyümölcsöt róla – vélekedett. Az egyetemi tanár szerint a turizmus sokszínűsége abban is megnyilvánul, hogy míg Parajd és Szováta környékén dübörög, máshol nagyon szerény elmozdulások vannak. Nagy Benedek szerint a körvonalazódó turisztikai föderációnak is az lenne a célja, hogy a székelyföldi turizmusban dolgozók ne csak települési szinten ismerjék egymást, hanem régiószinten is. A régiószintű marketing fontosságát a helyi és a megyei önkormányzatok is felismerték, de ezt nem sikerült megvalósítani, nem volt egy koherens marketing az elmúlt években – mondta az alakuló föderáció ideiglenes vezetőségi tagja. Nagy Benedek hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés civil indíttatású, a már meglévő turisztikai szervezetek, felsőoktatási intézmények tömörülése. Felfedezni környezetünket Az új ernyőszervezetnek a szakmai képzések terén is feladatai lennének, hiszen a hazai képzésben ismeretlen a turisztikai desztináció menedzser fogalma – mondta Csibi József. Az is egyértelműen megfogalmazott a szakemberek részéről, hogy szükség van egy egységes, naprakész programkínáltra és adatbázisra a turisztikai szolgáltatások terén. Nagy Benedek szerint szükség van arra, hogy a székelyföldiek a székelyföldi lehetőségeket is megismerjék, hiszen az elmúlt években nagyon sok újdonság készült. Fontos, hogy ezekről az emberek tudomást szerezzenek. A Madéfalván működő információs iroda munkatársa úgy látja, hogy a lehetséges turisztikai célpontok nincsenek kitáblázva. – Az természetes, hogy a helyi emberek tudják, hogy hol van a Feneketlen-tó Csíkszenttamáson, de az idegenből érkező, nincs ahogy rátaláljon – mondja Csibi József. Szerinte minden településen lenne, amit megmutatni, de az ide érkezőt nem tájékoztatja semmi eligazító tábla. Ilyen tekintetben is még sok a tennivaló – jegyzi meg.