A szántókon elszáradt, fonnyadt növények, a kaszálókon és a legelőkön pedig megsárgult, kiégett gyepfelületek jelzik megyeszerte a két hónapja tartó szárazság hatásait. Az aszály Hargita megyében immár 163 ezer hektár mezőgazdasági területet érint. A legjelentősebb károkat – 4900 hektárnyi ültetvényen – a burgonyatermelők szenvedik el: a terméskiesés esetünkben 30-50 százalékos. De egyre súlyosabb takarmányozási gondokkal szembesülnek az állattartó gazdák is. [caption id="attachment_9379" align="aligncenter" width="620"] Az aszály okozta károk megtérítésének folyamatában az önkormányzatokra is számítanak[/caption] [dropcap]E[/dropcap]gyre súlyosabb károkat okoz Hargita megyében a gazdáknak az aszály: a szakigazgatóság közel 163 ezer hektár, aszály sújtotta mezőgazdasági területet vett lajstromba – jelentett ki pénteken lapunknak nyilatkozva Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Pityókából fél termés A szakigazgatóság legfrissebb összesítése szerint a szárazság Hargita megyében immár 4900 hektár burgonyaültetvényt, 2760 hektár kukoricát, 14 hektár cukorrépát sújtott több mint 30 százalékos terméskieséssel. A legnagyobb károkkal a burgonyatermelők szembesülnek: a gumós növénnyel beültetett 9050 hektárnak jelenleg már több mint felét érintette az aszály. A terméskiesés nagyságát a szakigazgatóság a pityókaparcellák esetében 30 és 50 százalék közöttire becsüli. Török hozzátette, a 30 százaléknál kisebb mértékű aszálykárt szenvedő gazdák kártalanítására nincs esély: a kárenyhítő támogatásra ugyanis csak azok jogosultak, akik esetében a szárazság miatt terméskiesés a várt hozam legkevesebb harmadát eléri. Ugyanakkor a szakemberek súlyos aszálykorokat észlelnek a takarmánytermő területeken is: a csapadékhiány jelenleg már 18 750 hektáron befolyásolta a vetett takarmánynövények mennyiségét és minőségét. A lucerna- és hereültetvényeket 3100 hektáron, a silókukoricát 1760 hektáron, a természetes kaszálókat 72 950 hektáron, míg a legelőket 58 550 hektáron érintette a megyét immár két hónapa sújtó szárazság, a magas nappali hőmérsékleti értékekkel kísért csapadékhiány. Török attól tart, a takarmánytermelési problémák az állatállomány nagyságára is kihatással lesznek: az aszálykáraikat bejelentő állattartó gazdák közül sokan – kényszerből – máris az állomány csökkentését fontolgatják. Felráznák az önkormányzatokat Török leszögezte: az aszály sújtotta parcellák pontos feltérképezésében, a kárbejelentéssel érkező gazdák segítésében, tájékoztatásában a helyi polgármesteri hivatalokra is felelősség hárul: az önkormányzatok azonban nem mindenhol aktívak. – E-mailben kétszer is értesítettük a polgármesteri hivatalokat, elküldtük az értesítési, kárbejelentési formanyomtatványokat, én is és kollégáim is számos településen jártunk. Próbáljuk felrázni az önkormányzatokat, de nem teszik le a kárbejelentési papírokat. Nem biztos, hogy lesz támogatás, de ha nem kérjük, akkor biztos nem is kapjuk meg. Márpedig a szárazság egyre komolyabb, egyre erősebb. Mindenkinek komolyan kellene ezt venni, nehogy a Hargita megyei gazdák kimaradjanak a kártérítésre jogosultak köréből – hangsúlyozta lapunknak az igazgató. Jelezte: a gazdák a polgármesteri hivatalokon keresztül benyújtott aszálykár-bejelentéseit a megyei mezőgazdasági igazgatóság továbbra is fogadja. A Hargita megyei kárfelmérő bizottságokban a mezőgazdasági igazgatóságot Sebestyén Sándor, Székely Csaba és Máthé György képviseli. Készítik a „de minimis” támogatást Török Jenő információi szerint a pórul járt gazdák jelen állás alapján két kártérítési lehetőségre számíthatnak: egyrészt adócsökkentésre azok esetében, akik a művelt területeik nagysága alapján a mezőgazdasági jövedelemadó fizetésére kötelezettek, míg a másik lehetőség a kárenyhítést szolgáló „de minimis” támogatási program elindítása lenne. Utóbbi támogatást várhatóan a mezőgazdasági minisztérium költségvetéséből finanszírozzák. Az aszálykárok enyhítésére kínált „de minimis” támogatási lehetőségről a napokban Daniel Botănoiu, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is nyilatkozott, de arra, hogy a támogatásigénylési kampányt a szaktárca mikortól indítaná, az államtitkár nem tért ki. Domján Levente