Kedvez a sok eső a pityóka fejlődésének, egyelőre nem kerültek tartósan víz alá az ültetvények sem. A vész ellen viszont sürgősen védekezni kellene, csak épp a felázott talajra tudjanak rámenni a gazdák. Kedvez a júniusi, rendkívül csapadékos időjárás a burgonya fejlődésének, ami jó termést vetít előre. Nem panaszkodnak a termelők elárasztott, tartósan víz alatt maradt parcellákra sem, a gombabetegségek elleni védekezés viszont egyre nehezebb: a felázott talaj, a napi rendszerességgel érkező záporok, zivatarok a burgonyavész elleni védekezést is hátráltatják – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. – Egyelőre még issza a föld a csapadékot. Akadnak parcellák, ahol kisebb-rövidebb időre megállt a víz, az jót ugyan nem tesz, viszont még nincs problémás helyszín – szögezte le a szakember. Nehéz a tervezés A burgonyavész ellenben megjelent a parcellákon: a bő csapadék és a meleg pedig segíti a betegség gyors terjedését. Ellenben ilyenkor fejlődik a pityóka is – tette nyomban hozzá –, mivel az olyan időjárás, ami a vésznek kedvez, kedvez a burgonya növekedésének és az új termőgumók fejlődésének is. A jelenlegi változékony, szeszélyes időjárási körülmények között azonban lehetetlenné vált a vész elleni hatékony permetező kezelések tervezése, hiszen ha nem az eső, akkor a felázott talaj hátráltatja a munkát. – Nincs más választása a gazdáknak, állandóan figyelniük kell a talaj állapotát, hogy megbírja-e a gépeket. Ennek függvényében választják meg a vész elleni kezelések időpontját. Mert aki a burgonyakultúrából pénzt akarnak nyerni, annak muszáj ezt tennie. Muszáj kezelnie, muszáj az időjárási feltételeket követnie. És követik is – szögezte le Romfeld Zsolt. Tovább apadt a pityókaterület Hargita megyében egyébként idén 7100 hektáron került ültetni való burgonya a földbe, ami nagyságrendileg száz hektárral marad el a tavaly pityókával beültetett területtől. A búzavetés 14 ezer hektárra rúg, a tavaszi kultúráknak pedig további 4 ezer hektárt szántak a gazdák. A burgonyaparcellák apadása évek óta tartó tendencia: a tavalyhoz viszonyított százhektáros csökkenésben a tavalyi gyenge, 50 banis szinten betokozódott értékesítési árak, és a kistermelők évről évre történő megfogyatkozása is szerepet játszik. Emiatt a maradék területeket igyekeznek növelni, tömbösíteni a termelők, az összeolvasztott parcellákon pedig technológiailag hatékonyabb és pénzügyileg is kifizetődőbb termelésre törekednek azok, akik az elmúlt évek több százezer eurós beruházásai nyomán a pityókatermesztését komolyan veszik. A szakigazgató elismeri, hogy a tavalyi termésért kapott 50 banis ár valóban nem volt sok, viszont a különböző területalapú és rendkívüli támogatásokkal együtt mégis inkább pozitív irányba billent a mérleg. Eladatlan, felhasználatlan raktárkészlete pedig a megye jelentősebb pityókatermelő gazdasági egységei közül senkinek sem maradt – hangsúlyozta a Hargita megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A piacon egyébként már megjelent a déli megyékből származó újpityóka: a termelői engedéllyel hozott újburgonya kilójáért 2–2,5 lej körüli árat kérnek az árusok – mondta el a szakigazgató.

Domján Levente