Hirdetés

Egyelőre csak a füstje látszik

Lakóházak régi fatüzelé­sű fűtőit lehet majd új, energiahatékony kályhákra cserélni – a környezetvédelmi tárcavezető minapi bejelentése szerint a „heteken belül induló” kályha-roncsprogramra a Környezetvédelmi Alapból 500 millió lejt különítettek el.

Vlaicu Lajos
Egyelőre csak a füstje látszik
A fával való tüzelés marad, de a kályhákat cserélnék Fotó: László F. Csaba

Hamarosan kezdődhet a kályha-roncsprogram, amely révén új és korszerű fáskályhák árának 70%-át – legtöbb 10 ezer lejig – állja a tárca magánszemélyek számára. A program a hegyvidéki megyék lakosságának szól, célja a fenntartható fűtési megoldások elősegítése és a levegőminőség javítása – jelentette be kedden Mircea Fechet. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium vezetője azzal kapcsolatosan, hogy pontosan mikortól indítják a programot, vagy mikor jelenik meg annak a hivatalos útmutatója, nem árult el többet, így ez a kezdeményezés is – akárcsak a traktor-roncsprogram – előkészítési fázisban állónak tekinthető. 
A kályha-roncsprogramot is a Kör­nye­zet­vé­del­mi Alap (AFM) bonyolítja le: magán­sze­mélyek pályázhatnak 70%-os, de 10 ezer lejt nem meg­haladó költ­ség­té­rí­tés­re. Az új kályhának meg kell felelnie az Eco Design EU-s szabványnak, amely legalább 80%-os fűtési hatékonyságot szavatol, és az eddig felhasznált tűzifamennyiség felével-harmadával is biztosítani tudja ugyanazt a leadott hőmennyiséget. Lapunk érdeklődésére Portik Loránd, a Melinda Instal cég értékesítési vezetője kifejtette: az Európai Unióban forgalmazott új kályhák, kandalók és kazánok mindegyike meg kell feleljen az Eco Design szabvány előírásainak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a tűzhelyek ugyanazzal a minőségű és mennyiségű fűtőanyaggal több hőt képesek leadni. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Alakuló kritériumok

A tervek szerint a programba bevonják a polgármesteri hivatalokat, amelyek finanszírozási szerződést kötnek a Környezetvédelmi Alap igazgatóságával. Így a támogatást a polgármesteri hivatalok fizetik majd ki a pályázat nyerteseinek, akik egy online platformon keresztül igényelhetik az összeget. A pályázóknak román állampolgároknak kell lenniük, nem lehetnek adóhátralékaik, és csak az állandó lakhelyükként szolgáló, saját tulajdonú ingatlan fűtéséhez szükséges kályha megvásárlásához kérhetnek támogatást.

A hangsúly az átmeneten

Winkler Gyula EP-képviselő lapunknak azt hangsúlyozta, hogy a kályha-roncsprogram összhangban van az Európai Unió céljaival, és kiemelte, hogy a fosszilis tüzelésű kazánok, kályhák felszámolása helyett az átmeneti időszakra kell fókuszálni. Szerinte a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását nem betiltani, hanem új támogatási rendszerek kidolgozásával szabályozni és ilyen értelemben támogatni kell.

– A közelmúltban elfogadott, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő rendelkezések sajnos elrugaszkodtak a valóságtól, s azokat felül kellene vizsgálni. A fosszilis tüzelőanyag felhasználást nem megszüntetni kellene, hanem szabályozni vagy más támogatási rendszereket kidolgozni rá, olyanokat, mint például a szóban forgó kályha-roncsprogram

– vélekedett az EP-képviselő. Hozzátette: az Európai Unió több forrást is biztosít a meglévő rendszerek – jelen esetben akár fűtési rendszerek – támogatására. A székelyföldi földgáz-rendszeri beruházások sem alaptalanok, hiszen az ország törekvései ebbe az irányba mutatnak: amint elkezdődhet a mélytengeri földgázkitermelés, az Unió egyik legnagyobb földgáztermelő országa lehetünk. A gázhálózatok fejlesztése és kiterjesztése tehát székelyföldi viszonylatban nemcsak a magánfogyasztók, de a gazdasági résztvevők érdekeit is szolgálhatja, és elengedhetetlen a székelyföldi ipar helyreállításához – fogalmazott a politikus.

Sokáig tüzelhetünk még fával 

Winkler Gyula szerint a lakosságnak nem kell aggódnia a fatüzelésű kályhák és kazánok betiltása miatt, mivel az energiamix kérdése az uniós tagállamok saját kompetenciájába tartozik, és a hatékonyabb fűtési megoldások támogatása továbbra is prioritás marad. 

– Amikor az Unióban az át­me­neti tüzelő­anyagról és ener­gia­­hor­do­zók­ról tár­gyalunk, ak­kor 25–30 éves táv­la­tokban gon­dol­ko­dunk, hiszen lehetet­len az országok ener­gia­füg­gő­sé­gét egy-két éven belül megszüntetni és más irányba terelni

– szögezte le. 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!