borús égbolt
„Egészségtelen” az egészségügyi elektronikus dosszié?...
Még november elején, pontosabban november 8-án beszámoltunk arról, hogy az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvény alapján született meg annak idején ama 2015/34-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a páciensek egészségügyi állapotára vonatkozó elektronikus dosszié (DES) kitöltési és használati módszertani normáit. Az idén pedig ezzel kapcsolatosan egy közös miniszteri rendeletet…
A Hivatalos Közlöny október 13-i számában jelent meg és november 12-én vált hatályossá az a 2016/1123/849-es közös rendelet, amellyel jóváhagyták a DES használatához és működéséhez szükséges adatokat, információkat és operációs eljárásokat. Ismertetve ennek a rendeletnek egyes előírásait, utaltunk arra is, hogy e rendelet, illetve a DES bevezetése kapcsán októberben fenntartásokat fogalmazott meg a Romániai Orvosok Kollégiuma (CMR), valamint annak elnöke, dr. Gheorghe Bercean is. A testület állásfoglalásában többek között az szerepelt, hogy nem látják szükségesnek ezt az intézkedést, lévén, hogy egy rendellenes ügyről van szó, egy olyan ügyről, amely szembemegy azon etikai és deontológiai normákkal és elvekkel, amelyek megtalálhatók a kollégium alapszabályzatában, valamint deontológiai kódexében. Egyes szakjogászok, valamint civil szervezetek „tovább mentek”, azt állítva, hogy a DES úgy, ahogy arról rendelkeznek a jogszabályok, személyiségi jogokat sértenek és akár alkotmányossági aggályokat is felvethetnek.
Akár el is hagyhatnánk a feltételes módot, mert a nép ügyvédjének múlt heti közleménye szerint fel is vet, s ennek okán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Mit is kifogásol a nép ügyvédje?
Nem térnénk ki a szóban forgó beadvány részletes ismertetésére, csupán arra uralnánk, hogy a nép ügyvédje szerint alkotmányossági aggályok merülhetnek fel az egészségügyi reformra vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2006/95-ös törvény 30-as szakasza (2)-es és (3)-as bekezdései, valamint a 280-as szakasz előírásainak a vonatkozásában, szem előtt tartva az Alkotmány 1-es szakasza (5)-ös bekezdésének, 26-os és 53-as szakaszainak az előírásait, valamint az alapvető szabadságjogok védelmezésére vonatkozó konvenció 8-as szakaszát. Mindez annak okán, mert a vitatott jogszabályozás korlátozza a magánéleti intimitás jogának az érvényesülését. Továbbá utalás van arra is, hogy az elektronikus egészségügyi dossziét szabályozó normák hiányosak és ilyen jellegű jogszabályt nem rendeletek és kormányhatározatok képezhetnek, hanem törvények. A nép ügyvédje ugyanakkor utal azokra a fenntartásokra is, amelyeket már megfogalmaztak az orvosok és a páciensek érdekképviseleti szervezetei mindenekelőtt a tekintetben, hogy a jelenlegi jogszabályozás nem nyújt elégséges garanciát az orvosi jellegű személyes adatok szétszórásának a megelőzésére. Továbbá a nép ügyvédje az adott kontextusban azt is kifogásolja, hogy túlontúl nagy az a kategória, amely hozzáférhet a páciensek személyes egészségügyi adataihoz. A beadványban a nép ügyvédje megfogalmazza azon véleményét is, miszerint a jogszabályozásnak több vetülettel is számolnia kellett volna, például azzal, hogy a páciensek beleegyezésüket adják a DES „képzéséhez”, vagy azzal, hogy a páciens dönthessen arról, hogy az egészségi állapotára vonatkozó egyes információk ne kerüljenek be a DES-be, illetve utólag kérelmezhesse egyes információknak a DES-ből való törlését.
Valószínűsíthető, hogy a nép ügyvédje által benyújtott beadványt az idén már nem tűzi napirendre az Alkotmánybíróság, hisz a tárgyalást megelőzően ki kell kérnie az érintettek véleményét, állásfoglalását, át kell tekintse a nemzetközi gyakorlatot stb. Következésképpen legjobb esetben is csak január második felében tárgyalhat erről a beadványról a taláros testület.
Hecser Zoltán
_web.JPG)
