szórványos felhőzet
tiszta égbolt
erős felhőzet
Egészséges juh jobban tejel
Több pénz maradhat a juhtenyésztőknél, ha az eddigiekhez képest gyakrabban féregtelenítik a jószágaikat, a többletbefektetés megtérül, így ugyanis csökken az a tejhozam-veszteség, amelyet a paraziták okoznak – hangzott el többek közt tegnap a csíksomlyói Park vendéglőben megtartott konferencián.
[caption id="attachment_79987" align="aligncenter" width="1000"]
Juhok őszi fürösztése Csíkszentsimon határában. Nem érdemes elhanyagolni a külső féregtelenítést sem Fotó: Domján Levente[/caption]
Juhok féregtelenítésével kapcsolatos tippeket, tanácsokat szerezhettek tegnap azok a juhosgazdák, akik részt vettek a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének tegnapi csíkszeredai rendezvénye. A környékbeli juhtenyésztők számára megtartott konferencián Iulia Feștilă, a Ceva România képviselőjének előadásában többek közt elhangzott: a túl gyakran használt féregirtó szerek egy idő után már nem működnek, mert a kérődző állatokon élősködő paraziták előbb-utóbb rezisztensek lesznek ezekre a szerekre. Kifejtette: célszerű egyszerre két különböző szert is használni és megismételni a kezelést, ugyanis előfordul, hogy a féregirtó szerek csak a felnőtt parazitákat irtják ki, de a tojásaikat nem. Iulia Feștilă azt javasolta a jelen lévő juhtenyésztőknek, hogy érdemes előre megvizsgálni az állatokat, hogy külső vagy belső élősködők támadják, vagy éppenséggel mindkettő, ilyenkor célszerű egyszerre kívülről és belülről is féregteleníteni a juhaikat. Minderre már csak azért is szükség van, mert az állatok termékenységét és a tejhozamát is jelentősen vissza tudják vetni a paraziták. Mint részletezte, átlagban 5-20 százaléknyit csökken a juhok tejhozama az őket támadó paraziták miatt. Így juhonként megközelítőleg 40 lej veszteség éri éves szinten a tenyésztőket, ami alapján nem nehéz kiszámolni, hogy az elégtelen féregtelenítés okozta károk közvetetten már egy százegyedes tejelőállomány esetében évente négyezer lejjel csökkenti a gazda lehetséges bevételeit.
Feștilă szerint a gazdák jelenlegi gyakorlatához képest még két további féregtelenítéssel elérhető, hogy a tejhozam csökkenése és az ebből keletkező bevételkiesés mértéke kevesebb legyen, mint amennyibe maguk a féregtelenítő szerek kerülnek. Ezeket egyébként érdemes rendszeresen váltogatni, épp azért, hogy a parazitáknál ne alakuljon ki a rezisztencia. Természetesen szóba kerültek az oltások is. Feștilă az oxigénszegény környezetben, azaz a állatok belében kifejlődő clostridium perfigens baktériumot nevezte különösen veszélyesnek, amely rendszerint a legjobban táplált juhokat támadja meg. Kifejtette: a bárányokat először háromhetes korig célszerű beoltani, majd három hónap múlva érdemes megismételni a védőoldást. Ezt követően akkor érdemes beoltatni a juhokat, amikor elérik az ivarérett kort. A felnőtt juhok esetében pedig érdemes úgy időzíteni a védőoltást, hogy az lehetőleg 40-50 nappal előzze meg az ellést, így ugyanis a frissen születő báránynak is erősebb lesz az immunrendszere.
Kiss Előd-Gergely
Juhok őszi fürösztése Csíkszentsimon határában. Nem érdemes elhanyagolni a külső féregtelenítést sem Fotó: Domján Levente[/caption]
Juhok féregtelenítésével kapcsolatos tippeket, tanácsokat szerezhettek tegnap azok a juhosgazdák, akik részt vettek a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének tegnapi csíkszeredai rendezvénye. A környékbeli juhtenyésztők számára megtartott konferencián Iulia Feștilă, a Ceva România képviselőjének előadásában többek közt elhangzott: a túl gyakran használt féregirtó szerek egy idő után már nem működnek, mert a kérődző állatokon élősködő paraziták előbb-utóbb rezisztensek lesznek ezekre a szerekre. Kifejtette: célszerű egyszerre két különböző szert is használni és megismételni a kezelést, ugyanis előfordul, hogy a féregirtó szerek csak a felnőtt parazitákat irtják ki, de a tojásaikat nem. Iulia Feștilă azt javasolta a jelen lévő juhtenyésztőknek, hogy érdemes előre megvizsgálni az állatokat, hogy külső vagy belső élősködők támadják, vagy éppenséggel mindkettő, ilyenkor célszerű egyszerre kívülről és belülről is féregteleníteni a juhaikat. Minderre már csak azért is szükség van, mert az állatok termékenységét és a tejhozamát is jelentősen vissza tudják vetni a paraziták. Mint részletezte, átlagban 5-20 százaléknyit csökken a juhok tejhozama az őket támadó paraziták miatt. Így juhonként megközelítőleg 40 lej veszteség éri éves szinten a tenyésztőket, ami alapján nem nehéz kiszámolni, hogy az elégtelen féregtelenítés okozta károk közvetetten már egy százegyedes tejelőállomány esetében évente négyezer lejjel csökkenti a gazda lehetséges bevételeit.
Feștilă szerint a gazdák jelenlegi gyakorlatához képest még két további féregtelenítéssel elérhető, hogy a tejhozam csökkenése és az ebből keletkező bevételkiesés mértéke kevesebb legyen, mint amennyibe maguk a féregtelenítő szerek kerülnek. Ezeket egyébként érdemes rendszeresen váltogatni, épp azért, hogy a parazitáknál ne alakuljon ki a rezisztencia. Természetesen szóba kerültek az oltások is. Feștilă az oxigénszegény környezetben, azaz a állatok belében kifejlődő clostridium perfigens baktériumot nevezte különösen veszélyesnek, amely rendszerint a legjobban táplált juhokat támadja meg. Kifejtette: a bárányokat először háromhetes korig célszerű beoltani, majd három hónap múlva érdemes megismételni a védőoldást. Ezt követően akkor érdemes beoltatni a juhokat, amikor elérik az ivarérett kort. A felnőtt juhok esetében pedig érdemes úgy időzíteni a védőoltást, hogy az lehetőleg 40-50 nappal előzze meg az ellést, így ugyanis a frissen születő báránynak is erősebb lesz az immunrendszere.
Kiss Előd-Gergely
_cm.jpg)