Hirdetés

Eb-re hangolva

Szász Csaba
Becsült olvasási idő: 3 perc

Szombat óta tudjuk, hogy valamivel több mint fél év múlva, jövő év júniusának 14. napján a német-skót találkozóval rajtol el Münchenben a 17. labdarúgó-Európa-bajnokság.
A kontinenstorna mezőnye, amely 1960-ban még csak négy csapattal kelt életre, időközben 24-esre bővült, ezúttal mind a magyar, mind a román nemzeti tizenegyet rajthoz állítja. Korábban csak egy alkalommal fordult elő ilyesmi, 2016-ban, amikor a magyarok Bernd Storck vezetésével 44 éves szünet után lettek ismét Eb-résztvevők. A magyarok immár zsinórban harmadszor mehetnek Eb-re, a románok viszont kihagyták a legutóbbi covidos, Európa országaiban szétszórt, egy évvel halasztott kontinensviadalt.


Hirdetés


A magyar és a román válogatott számára is ez az ötödik Eb-szereplés, szombaton azt is megtudtuk, hogy előbbiek a házigazda németekkel, a skótokkal és a svájciakkal kerültek egy csoportba, utóbbiak Belgium és Szlovákia ellen játsszák csoportmeccseiket, a harmadik ellenfél majd tavasszal érkezik a pótselejtezőből Izrael, Ukrajna, Izland vagy Bosznia és Hercegovina személyében.
A németországi torna egyébként a Balkán szempontjából jelent rekordrészvételt: a szerb, horvát, albán, szlovén, török és román kijutással ez a térség adja a mezőny egynegyedét, és a képviselet akár bővülhet is a pótselejtezőből érkező görögök és/vagy bosnyákok esetleges kijutásával.
Apropó, kijutás. A 331 millió eurós összdíjazású tornán már önmagában a részvétel 9,25 millió eurót jelent az érintett szakszövetségnek, nyilván a legtöbb pénzt a végső győztes viheti haza, összesen 28,25 milliót, amennyiben valamennyi csoportmérkőzésén diadalmaskodik.
A csúcsra pedig elvileg bármelyik résztvevő feljuthat, még úgy is, hogy többnyire a favoritokból kerül ki a végső győztes: a futball-nagyhatalomnak számító németek, spanyolok, olaszok és franciák összesen tíz bajnoki címet gyűjtöttek be. De azért akadtak meglepetések is. Meglepő, hogy míg Anglia sosem nyert Eb-t (világversenyt is utoljára 1966-ban nyert, a hazai rendezésű vb-n lettek aranyérmesek Geoffrey Hursték), addig jutott az aranyból olyan outsidereknek, mint Csehszlovákia, Görögország vagy Dánia. Utóbbiak esetében, az 1992-es dán győzelemmel végződött Eb minden idők legnagyobb meglepetése volt, a jugoszlávok kizárása után beugró dánok a torna végére kerültek csúcsformába, utolsó két meccsükön a címvédő hollandokat és az aktuális világbajnok németeket győzték le. A legenda szerint a dánok a strandról jöttek a tornára, mindenki strandgatyás, papucsos, napernyő alatt pihenő dánokat vizionált, akiket a tengerparton értek utol a hívással, csakhogy ebből semmi nem igaz, ugyanakkor a tényeken nem változtat: a kicsiknek is van keresnivalójuk az Eb-n.
Így titokban akár Szoboszlaiék sikeréről is álmodozhatunk, nem is olyan hajmeresztő a gondolat, bár ilyenkor mindig közbejön a másik érv, miszerint amikor a magyarok titkos esélyeseknek számítottak, mindig leégtek. Ideje volna ennek véget vetni!



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!