Évente közel 900 millió euró veszteséget okoz az európai repcetermesztőknek a neonikotinoid alapú csávázószerek hatóanyagának betiltása. Az összeget a terméskiesés, az átlagos minőségromlás és a pótlólagos levélpermetezések költségeiből számolták ki. [caption id="attachment_43269" align="aligncenter" width="3456"] Rovar a virágzó repcén. A csávázószer betiltásának hatásait mérlegelik a kutatók[/caption] Tetemes, iparági szinten évi 900 millió eurós veszteség éri az európai repcetermesztőket a neonikotinoid három hatóanyagának betiltása miatt – mutat rá a német HFFAA kutatási vállalkozás Berlinben bemutatott tanulmányából. Mint ismeretes, a repce legveszélyesebb kártevője a repcebolha, amely ellen jelenleg – különösen a vetőmagvak csávázására – kevés hatékony szer áll rendelkezésre, és a neonikotinoidok 2013 évi korlátozása óta a termelők nem tudják, hogy mivel lehet azokat helyettesíteni. Az évi 900 millió eurósra becsült veszteség három forrásból tevődik össze. A hatékony védekezés hiányából származó terméskiesést 4 százalékosra számítják, ami uniós szinten 912 ezer tonnával kisebb össztermést, a gazdáknak pedig 350 millió eurós veszteséget okoz. Emellett az össztermés 6,3 százaléka minőségi romlást szenved, amit 50 millió euróban számszerűsítettek, harmadik költségelemként a más szerek alkalmazását, és a pótlólagos levélpermetezés szükségességét említik, ami a tanulmány készítői szerint a magasabb művelési költségek miatt évi 360 millió eurós többletkiadást jelent a termelőknek. Úgy vélik, az Európából kieső repcetermés pótlására harmadik országokban 533 ezer hektár új vetésterületet kellene beállítani. Az erősen mérgező növényvédő szerek korlátozása ugyanakkor az emberi egészség és a természet védelme érdekében nagyon is indokolt: a neonikotinoid hatóanyagú szerek a méhekre és vadon élő beporzó rovarokra nagyon mérgezők. HN-információ