Folyamatosan csökken a munkanélküliség Hargita megyében, de ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb a munkaerőhiány is. A teljes munkaképes lakosságból 2018 végén már csak 5705 embernek nem volt hivatalosan állása, azaz a munkanélküliség aránya 4,23 százalékra csökkent. Ugyanakkor meglehetősen nagy tömeg sehol sem szerepel a hivatalos nyilvántartásban. [caption id="attachment_87229" align="aligncenter" width="1000"] Tiberiu Pănescu (középen) furcsaságokról számolt be. 50 ezer munkaképes nem szerepel a nyilvántartásban Fotó: László F. Csaba[/caption] Az alkalmazottak és a munkanélküliek számát összeadva egyáltalán nem kapjuk meg a munkaképes civil lakosság számát – hangzott el a decentralizált intézmények vezetőienk tegnapi ülésén, Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség igazgatójának beszámolójában. Az intézmény vezetője kifejtette: a munkanélküliség további csökkenését egyáltalán nem segíti elő az a tény, hogy a jelenleg nyilvántartott munkanélküliek képzettségi szintje meglehetősen alacsony. Az igazgató szerint sok közöttük az analfabéta, akiknek szükségük van „második esély” jellegű képzésekre. Állásügyi paradoxon Tiberiu Pănescu szerint szintén súlyos gondot jelent, hogy nagyon sokan közülük alulmotiváltak, eleve feladják az álláskeresést amiatt, mert meg vannak róla győződve, hogy úgysem kapnak munkát. Pedig rengeteg az állásajánlat, és sok munkaadó hajlandó alulképzett munkaerőt is alkalmazni. Ezenkívül sokan nem regisztráltatják magukat az ügynökségnél és a magán munkaerő-elhelyezőknél sem. A munkanélküliség másik oka, hogy a gimnáziumi oktatásból a szakiskolákhoz képest sokkal többen kerülnek ki, emiatt csak szellemi munkát hajlandóak vállalni, fizikait nem. Így a fiatalok között magasabb lesz a munkanélküliek száma, miközben ezzel egyre nagyobb a hiány a szakképzett munkaerőből. Továbbá sok, túlélésre berendezkedett vállalatnál a munkavállaló nem tud szakmailag fejlődni, ugyanis a cégek nem fektetnek be alkalmazottaik továbbképzésébe. Az igazgató ugyanakkor elmondta: van értelme annak, hogy szubvenciót kapnak a 25 éven aluli fiatalokat alkalmazó munkaadók, ugyanis ez meglehetősen népszerű a vállalatok körében. Beszámolója szerint mindezt megkönnyíti, hogy egyszerűsödött az ügyintézés, azaz online rendszerben is el tudják számolni a cégek az állami támogatásokat, ezzel lényegesen kisebb a rájuk nehezedő bürokratikus teher. Nem kerül be mindenki a nyilvántartásba Tiberiu Pănescu kitért arra is, mi lehet az oka annak, hogy az alkalmazottak és a munkanélküliek számát összeadva egyáltalán nem kapjuk meg a munkaképes civil lakosság számát. Mintegy 50 ezer ember hiányzik a nyilvántartásból, közülük sokan önfenntartó gazdálkodók, akik csak annyit termelnek, amennyi a családjuk fenntartásához szükséges. Szintén a nem nyilvántartottak sorát gyarapítják a megyét elhagyó diáksereg, akik máshol folytatják tanulmányaikat, és persze a feketemunkások, akik érthetően nem jelentik be az ügynökségnek, hogy feketén dolgoznak. Számokban A prefektúra honlapján elérhető jelentésből kiderül: összesen 192,5 ezer embert tartanak nyilván Hargita megyében munkaerőként, az aktív civil lakosság száma 134 ezer. A szakmai képzésekre, egyetemekre járók és más munkaképes csoportok száma több mint 57 ezer. A hivatalosan bejelentetten dolgozó és fizetésből élők száma pedig mindössze 70,8 ezer. Életkorra bontva a legtöbb munkanélküli a 40–49 éves korosztályából kerül ki, egész pontosan a munkanélküliek 25 százalékát teszik ki. 22 százalékuk 30 és 39 év közötti, a 25 éven aluli fiatalok száma 18 százalék, míg az 50–55 éves és az 55 év feletti korosztá- lyok 14-14 százalékot tesznek ki. Nemek szerinti megoszlásban a munkanélküli nők száma 2510, a férfiaké 3124 volt 2018 végén. Ezzel együtt a munkanélküliség a férfiaknál csökkent nagyobb mértékben 2017-hez képest: 688 fővel. A nők esetében 2018 végén 129-cel volt kevesebb a nyilvántartott munkanélküliek száma. Kiss Előd-Gergely